Elfogadta az Európai Parlament az EU hétéves költségvetését

Elfogadta az Európai Unió 2014 és 2020 közötti hétéves periódusra vonatkozó keretköltségvetését kedden délben az Európai Parlament (EP). Még az Európai Tanácsnak is formálisan el kell fogadnia a szöveget ahhoz, hogy január 1-től megkezdődhessen az EU által finanszírozott programok végrehajtása.
MTI, 2013. november 19. kedd, 13:50

Az állam- és kormányfők által februárban jóváhagyott keretköltségvetés (multi-annual financial framework - MFF) részleteiről hónapokon át tartó egyeztetés folyt az EP és a tagállamok szakminisztereit tömörítő tanács képviselői között.

A 2011-es árakon hét év alatt 960 milliárd euró uniós kötelezettségvállalást és 908 milliárd euró kifizetést lehetővé tevő keretköltségvetést 537 EP-képviselő támogatta, 126-an szavaztak ellene és 19-en tartózkodtak. A parlamenti jóváhagyás után az MFF életbe lépéséhez az Európai Tanács formális jóváhagyására van szükség, amely a december 2-i ülésen várható.

A végső szavazás azért húzódott el az év utolsó előtti hónapjáig, mert bár az Európai Bizottság, a tanács és az EP között még a nyáron megszületett a politikai megállapodás, az EP által megfogalmazott feltételek csak mostanra teljesültek - derül ki a parlament sajtószolgálata által kiadott közleményből.

Az EP a közlemény szerint biztosítani akarta, hogy a 2014-es évet ne mínuszban kezdje az Európai Unió. Ezért ragaszkodott ahhoz, hogy a tagállamok fizessenek be 3,9 milliárd eurót az uniós kasszába annak érdekében, hogy az Európai Bizottság eleget tudjon tenni 2013-ra felhalmozódott fizetési kötelezettségeinek.

A strasbourgi uniós parlament ahhoz is ragaszkodott, hogy jöjjön létre egy magas szintű csoport az uniós költségvetés bevételi oldalának felülvizsgálatára. Erre az EP közleménye szerint azért van szükség, mert a jelenlegi - kivételekkel, visszatérítésekkel bonyolított, különböző bevételi forrásokra és a nemzeti költségvetésekre támaszkodó - rendszer az EP szerint áttekinthetetlenné vált. A tagállamok hozzájárultak a csoport létrehozásához, amely hamarosan megkezdi munkáját, és jövő év végéig előáll javaslataival - közölte a parlament.

Az EP már februárban közölte, feltétlenül lehetőséget kell teremteni arra, hogy ha egyes években esetleg felhasználatlan pénz marad az uniós büdzsében, akkor azt évek és egyes költségvetési fejezetek között is át lehessen csoportosítani. "Így a költségvetés minden egyes euróját ott használhatják fel, ahol arra leginkább szükség van. Különösen fontos ez most, hogy az éves költségvetések folyamatosan csökkennek" - olvasható az Európai Parlament közleményében.

Az EP abból sem engedett, hogy bekerüljön az MFF-be egy úgynevezett felülvizsgálati záradék, amely lefekteti, hogy az Európai Bizottság 2016-ban a gazdasági folyamatokra reagálva javaslatot terjeszthessen elő az MFF felülvizsgálatára.

A szavazás után nem sokkal közleményben üdvözölte a büdzsé elfogadását José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, aki szerint ez nagy nap Európa számára, rámutatva, hogy az EU költségvetése "szerény" az unió gazdaságához mérten, ám így is minden egyes év büdzséje nagyobb összeget tesz ki, mint a második világháború után Nyugat-Európa újjáépítését lehetővé tevő teljes Marshall-terv.

"Az Európai Unió 2014 és 2020 között csaknem egytrillió eurót fektet a növekedésbe és a munkahelyteremtésbe" - idézi Barrosót a bizottsági közlemény.

Martin Schulz, az EP elnöke kiemelkedően fontosnak nevezte a keddi szavazást, és rámutatott, hogy így időben, január 1-jén megindulhatnak majd a kifizetések az uniós forrásokból. A német szociáldemokrata politikus ugyanakkor arra is kitért, hogy az elfogadott MFF "korántsem tökéletes", az EP ugyanis azt szerette volna, hogy az EU "nagyratörőbb" keretösszegekből gazdálkodhasson.

Az Erasmus+ programot is elfogadták

Elfogadta keddi strasbourgi plenáris ülésén az Európai Parlament a 2014 és 2020 közötti uniós oktatási programot, az Erasmus+-t, amely a jelenlegi időszak Erasmus, Leonardo Da Vinci, Comenius, Grundtvig programjait és további nemzetközi együttműködési programokat is egyesít. Az Európai Bizottság közleményben üdvözölte a döntést, amelyből kiderül: Brüsszel becslése szerint a hét év alatt 14,7 milliárd eurós keretből gazdálkodó Erasmus+ összesen több mint négymillió embert, diákot segíthet majd a tanulásban, képzésben, és most először a sportolásban is.

Az Erasmus+ keretében kétmillió egyetemista és főiskolás tanulhat majd külföldön, 650 ezren vehetnek részt szakképzésben másik uniós tagállamban, és a 2014 és 2020 közötti periódusban félmillió gyerek vehet majd részt nemzetközi csereprogramban vagy lehet önkéntes uniós forrásból. A következő hétéves periódusban az eddigi programok költségkereténél 40 százalékkal több áll majd rendelkezésre - mondta Andrulla Vasziliu, az Európai Bizottság kulturális és oktatási biztosa.

A bizottság arra is kitér, hogy a 14,7 milliárd eurós keret kétharmadát fordítják majd konkrétan a külföldi tanulás finanszírozására, a maradék pénz az oktatási intézmények, ifjúsági szervezetek, vállalkozások, civil szervezetek, önkormányzatok és állami szervek együttműködését hivatott elősegíteni.

A bizottság abban bízik, hogy az Erasmus+ program idővel képes lehet orvosolni azt a jelenséget, hogy Európa-szerte, főleg a déli tagállamokban, csaknem hatmillió fiatal nem talál munkát, miközben kétmillió betöltetlen állás van, s a cégek harmada panaszkodik arra, hogy nem talál megfelelően képzett munkaerőt.

A bizottság arra is kitér, hogy bár a keretnek csak kis része, összesen 265 millió euró szolgálja ezt, de az Erasmus+-nak most először a sport is részét képezi. Brüsszel szerint ez a pénz "európai dimenziót ad a sportnak", és segít fellépni az olyan határokon átívelő problémák ellen, mint például a dopping és a bundázás.

HOZZÁSZÓLÁSOK