A javaslatról folytatott nyilvános vitában, kedden a brit pénzügyi tárca vezetője kijelentette: nem tudja támogatni a javaslatot. A britek szerint az ugyanis veszélyezteti az európai bankrendszer versenyképességét, attól tartanak, hogy a londoni belvárosból, a Cityből a pénzügyi intézmények és szakemberek oda vándorolnak, ahol kecsegtetőbb keresetekre számíthatnak. A brit tárcavezető kifejezte: ha több idő lenne az egyeztetésre, minden bizonnyal támogatni tudnák a javaslatot. George Osborne arra is kitért, hogy a Cityben jelenleg is 80 százalékkal kisebbek a jutalmak, mint korábban.

Michael Noonan, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország pénzügyminisztere a pénzügyminiszterek tanácskozását követően arról számolt be, hogy a tagállamok többsége támogatta ugyan a javaslatot, de több tárcavezető úgy vélekedett, bár annak elfogadását az uniós jogszabályok pusztán a tagországok minősített többségének támogatásához kötik - vagyis leszavazhatnák a briteket -, szerencsésebb lenne, ha minden tagállam támogatná a tervezetet.

A tanács által az ülés végeztével kiadott közlemény úgy fogalmaz: a résztvevők "széles támogatásukat" adták az uniós intézmények között lefolytatott párbeszéd eredményéhez, és felhatalmazzák a tagállamok állandó képviselőit, lényegében uniós nagyköveteiket, hogy véglegesítsék a megegyezést az Európai Parlamenttel "a technikai részletekről".

"Ezek a szabályok az adófizetők védelmét hivatottak szolgálni, valamint azt, hogy Európa bankrendszere erősebb legyen. Az új szabályok ellenállóbbá teszik majd a bankokat a jövőbeni válságokkal szemben" - hangoztatta Noonan, aki a jogszabály-tervezetet a "lehető legjobb kompromisszumnak" nevezte.

Michel Barnier, az Európai Bizottság belső piacért és szolgáltatásokért felelős francia tagja a sajtótájékoztatón kijelentette: a dokumentum "fő pontjai" már nem fognak változni. Újságírói kérdésre pedig azt is világossá tette: a jutalmak mértékére vonatkozó előírások, az adható prémiumok maximuma sem fog módosulni.

"Igen, szeretnék kristálytisztán fogalmazni: ez lezárt ügy" - felelt a prémiumok mértékét firtató újságírói kérdésre Barnier, aki egyúttal sok szerencsét kívánt a bankoknak, amikor egy másik újságíró arról faggatta: mit szól ahhoz, hogy a bankok állítólag jogi úton akarják megtámadni a prémiumok maximálását.

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a pénzügyminiszterek döntését követően csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a tanács elhalasztotta a végleges döntést. A német szociáldemokrata politikus úgy véli, a prémiumok maximálása igazságosabbá és biztonságosabbá teszi Európa gazdaságát.

"A tagállamoknak minősített többséggel kell dönteniük az ügyben, nincs mód arra, hogy egyetlen tagállam megakadályozza a jogszabály elfogadását" - hangsúlyozta Schulz, aki kijelentette: az Európai Parlament áprilisi plenáris ülésén mindenképpen szavaz a javaslatról.

A pénzügyminiszterek keddi ülésükön tudomásul vették, vagyis rábólintottak arra, hogy az uniós országok nagykövetei a múlt héten elfogadták az úgynevezett kettes jogszabálycsomagról elfogadott megállapodást a parlamenttel. A kettes csomag egyik eleme kötelezővé tenné az eurózóna tagállamai számára, hogy tervezett költségvetésüket értékelésre benyújtsák az Európai Bizottságnak, másik eleme pedig szigorúbb felügyeletet engedélyezne azon országok esetében, amelyek komoly pénzügyi zavarokkal küzdenek, vagy segítséget kértek az uniós intézményektől.

Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi és monetáris ügyekért, valamint az euróért felelős alelnöke a pénzügyminiszterek tanácskozását követő sajtótájékoztatón üdvözölte, hogy a tagállamok egyhangú támogatásukról biztosították a javaslatot.