Az Európai Parlament (EP) megbízásából 2020 novembere és decembere között készült új felmérés a 2019-es adathoz viszonyítva tíz százalékos növekedést mutat azoknak a számában, akik kedvező véleménnyel vannak az EU-ról (50 százalék). A válaszadók 66 százaléka optimista az EU jövőjével kapcsolatban.

A magyarországi megkérdezettek 53 százaléka mondta azt, hogy pozitív az EU-ról alkotott képe, és 64 százalékuk optimista az EU jövőjét illetően - írja közleményében az EP magyarországi kapcsolattartó irodája.

Kapcsolódó

Jó hely az EU

A koronavírus-világjárvány megszilárdította az uniós polgárok meggyőződését, hogy az Európai Unió a megfelelő hely arra, hogy hatékony megoldásokat dolgozzunk ki a Covid19-járvány és hatásai kezelésére. 2020 végén több válaszadó látta úgy, hogy a helyes irányba mennek a dolgok az unióban, mint ahányan a saját országukkal kapcsolatban gondolták ezt.

Ezenfelül négyből közel három válaszadó gondolja azt, hogy az EU Helyreállítási terve segíteni fog hazájuk gazdaságának gyorsabban kiheverni a koronavírus-járvány negatív hatásait. EU-s átlagban 72 százalék, Magyarországon 82 százalék felelte azt, hogy inkább egyetért vagy teljesen egyetért ezzel az állítással.

A magyarok szerint se lesz javulás egy év alatt

Az egyéni kilátások azonban a folytatódó járvány közepette továbbra is borúlátóak: a válaszadók 53 százaléka úgy véli, hogy hazájában romlani fog a gazdasági helyzet a következő egy évben. Csak ötből egy válaszadó (21 százalék) vár javulást az elkövetkező egy évben az adott országban. Saját, egyéni életkörülményeivel kapcsolatban a válaszadók több, mint fele (52 százalék) arra számít, hogy azok egy év múlva ugyanolyanok lesznek, mint jelenleg. A válaszolók negyede (24 százalék) véli úgy, hogy rosszabb helyzetben lesz egy év múlva, míg 21 százalék számít egyéni helyzetének javulására.

Magyarországon a válaszadók 31 százaléka számít a nemzeti gazdasági helyzet romlására, 19 százalék a javulására, 46 százalékuk szerint pedig változatlan marad. Saját életkörülményeinek javulására 22 százalék számít, romlására 20 százalék, és a többség, 56 százalék úgy látja, hogy egy év múlva változatlan lesz saját gazdasági helyzete.

A magyarok főként segítséget várnak

Valószínűleg ezekre a jövőről alkotott elképzelésekre vezethető vissza, hogy az uniós polgárok a korábbiaktól eltérő elsődleges politikai elvárást fogalmaznak meg az Európai Parlamenttel szemben: a válaszadók 48 százaléka szerint a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenségek elleni fellépésnek kellene az első helyen szerepelnie az EP politikai napirendjén. Ez az elsődleges szempont csaknem valamennyi tagállamban, Finnország, Csehország, Dánia és Svédország kivételével, ahol a terrorizmus és a bűnözés elleni intézkedések állnak az első helyen. A 27 tagállam átlagát tekintve a tekintve a terrorizmus és bűnözés elleni intézkedések (35 százalék), mindenkinek elérhető minőségi oktatás (33 százalék) és a környezetvédelem (32 százalék) következnek a sorban.

Magyarországon szintén a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenségek elleni fellépést teszik az első helyre az EP feladataként (47 százalék), a második legfontosabb feladatnak a biztonságos és megfizethető élelmiszerek és a gazdák megélhetésének biztosítása érdekében tett intézkedéseket látják (36 százalék). A válaszadók 35 százaléka a terrorizmus és a bűnözés elleni intézkedéseket tartja a legfontosabb feladatnak, a negyedik helyen pedig a teljes foglalkoztatottság elérése áll (24 százalék).

A magyarok szerint a szólásszabadságot is védeni kell

Hasonló elmozdulás látható azoknak az alapvető értékeknek a besorolásában is, amelyeket a polgárok szerint az Európai Parlamentnek meg kell védenie. Míg az első két helyen változatlanul az emberi jogok védelme a világban (51 százalék), valamint a női-férfi egyenjogúság (42 százalék) áll, a harmadik helyre a tagállamok közötti szolidaritás került a 2020 év végi felmérésben. A válaszadók 41 százaléka szerint a parlamentnek ezt az értéket minden másnál jobban kell védelmeznie, míg egy évvel ezelőtt 33 százalék vélekedett így.

Magyarországon a válaszadók 53 százaléka sorolta első helyre az emberi jogok védelmét a világban az Európai Parlament által leginkább védendő értékek között, 45 százalék pedig a tagállamok közötti szolidaritást. A harmadik helyen (34 százalékkal) a szólásszabadság védelme áll.

Az emberek üzenik: reformok szükségesek

A világjárvány és más globális kihívások, mint például a klímavészhelyzet, fenntartják az uniós polgárok igényét az EU alapvető reformjára. A válaszadók 63 százaléka szánna fontosabb szerepet a jövőben az Európai Parlamentnek, ami öt százalékpontos növekedést jelent 2019 őszéhez képest. És miközben az EU-ról alkotott kedvező kép erősödött, ugyanúgy nőtt az igény is a változásra: mindössze 27 százalék felelte azt, hogy támogatja az Európai Uniót abban a formájában, ahogy eddig megvalósult (Magyarországon 42 százalék), míg 44 százalék "inkább támogatja" az uniót, de szeretne reformokat látni (Magyarországon 30 százalék). További 22 százalék uniós átlagban és 21 százalék Magyarországon "inkább kétkedő" az unióval szemben, de úgy érzi, "radikális reformok megváltoztathatnák a véleményét".

"Egyértelmű a közvélemény-kutatás üzenete: az európai polgárok támogatják az Európai Uniót, és úgy vélik, hogy az EU a megfelelő hely arra, hogy a válság megoldását keressük. De a polgárok egyértelműen reformokat szeretnének, ezért kell, amilyen hamar csak lehet, útjára indítanunk az Európa jövőjéről szóló konferenciát" - mondta David Sassoli, az Európai Parlament elnöke.

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.