Erősödik az uniós nyomás Görögországon - kizárás jön?

A görög kormány cáfolja, hogy felmerült az ország kizárása a schengeni övezetből. Brüsszeli források megerősítették a hírt, hozzátéve, hogy ezzel egyidejűleg számos olyan elképzelés felmerült, amely szűkítené az útlevélmentes övezetbe tartozó országok körét.
Napi.hu, 2015. december 3. csütörtök, 18:44
Fotó: Reuters

Nincs veszélyben Görögország tagsága a schengeni övezetben - állítja Jánisz Muzalasz, az athéni kormány bevándorlásügyi minisztere. A politikus arra reagált, hogy lapértesülések szerint Brüsszelben a dél-európai ország kizárását fontolgatják, mivel képtelen kezelni a határain átzúduló menekültáradatot.

Ezt megelőzően a Financial Times (FT) arról cikkezett, hogy brüsszeli vezető tisztviselők úgy vélik, nyomást gyakorolhatnának Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnökre azzal, ha megfenyegetnék Görögország schengeni tagságának felfüggesztésével. Ezzel bírhatnák rá, hogy ígéretét teljesítve kérje az EU segítségét a bevándorlás lefékezéséhez és az érkezők ügyeinek intézéséhez.

Nem úgy van

Az FT jelentése hamis és torz információkat tartalmaz - fogalmazott a miniszer az AFT tudósítása szerint. Egyes EU-tagországok tévesen vádolják azzal a görög kormányt, hogy rosszul kezeli a problémát, amellyel az unió egésze sem boldogul - tette hozzá. Muzalasz kifogásolta, hogy az FT bizonyos országok általánosan elfogadott bírálatairól beszél, anélkül, hogy megnevezné ezeket az államokat.

Az AFP emlékeztet arra, hogy Magyarország és Szlovákia is bírálta Görögországot az elmúlt hónapokban azért, mert nem képes megvédeni az EU délkeleti határát.

Frissítés! Görögország az EU segítségét kérte

Görögország az európai uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül kér segítséget a menekültválság kezeléséhez - közölte csütörtökön az Európai Bizottság illetékes szóvivője. Natasha Bertaud a Twitter közösségi oldalon tudatta, hogy Athén az Európai Unió segítségét kérte az országot érintő migrációs válsággal kapcsolatban - írta az MTI.

Az ENSZ adatai szerint idén eddig több mint 700 ezer migráns érkezett az Égei-tengeren keresztül Görögországba. A helyi hatóságok nehezen tudnak megbirkózni a menekültáradat jelentette kihívásokkal. A Human Rights Watch (HRW) nevű emberi jogi szervezet szerint a török partoktól kevesebb mint 6 kilométerre fekvő Leszbosz szigetén "teljesen kaotikus" a regisztrációs eljárás működése. A csoport aggályosnak tartja a Görögországban tartózkodó menekültek és migránsok nehéz életkörülményeit és a megfelelő egészségügyi ellátás hiányát.

Az uniós polgári védelmi mechanizmus a katasztrófahelyzetek kezelését hivatott támogatni. Segítséget nem csak a részes államok, hanem a világ bármely országa kérhet rajta keresztül. A rendszert szeptemberben Magyarország és Szerbia is igénybe vette a migrációs válság kezeléséhez.

Mennyi a háromszáz?

A miniszter cáfolta, hogy visszautasították volna 300 európai regisztrációs pont felállítását, amiről szintén az FT írt. Mint mondta 100 ilyen állomás kialakítását kérték. Tagadta azt is, hogy nem lennének képesek visszaküldeni hazájukba azokat, akiknek nincs esélyük a menekültstátus elérésére.

Próbáltak utakat szervezni Pakisztánba, de a célország nem tanúsított fogadókészséget, és ugyanígy jártak Törökországgal is. Nem reagált az FT-nek arra az információjára, miszerint az athéni kormánynak fenntartásai vannak azzal, hogy határőrök járőrözzenek a görög-macedón határon.

Valami azért lehet

A Görögországgal szembeni nyomás növekedésére utal, hogy a francia Le Monde is úgy tudja: Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke figyelmeztette Cipraszt, hogy kizárhatják országát a schengeni övezetből. Válaszul görög oldalról is érkezett egy további cáfolat. Ezúttal Olga Gerovasszili kormányszóvivő beszélt arról, hogy a lehetőség nem merült fel európai uniós szinten.

Számos brüsszeli forrás megerősítette az AFP-nek, hogy Athén egyelőre nem kapott hivatalos figyelmeztetéseket Schengennel kapcsolatban Brüsszelből. Megjegyzik ugyanakkor azt is, hogy több fővárosban megelégelték a bevándorlók barangolását Európa útjain.

Ez szüli az olyan megjegyzéseket, amilyet például Jeroen Dijsselbloem, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport elnöke tett. Eszerint létre kell hozni egy mini-Schengent, ha az EU a jelenlegi keretek között nem tudja kezelni a migrációs válságot. Most még azonban nem tartunk ott, hogy a felvetéseket tettek kövessék - tette hozzá a brüsszeli informátor.

Üzengetés

A nyomás a párizsi merénylet után nőtt meg Görögországon, ugyanis legalább két támadóról kiderült, hogy októberben Lerosz-szigetén keresztül jöttek be Európába a menekültek közé vegyülve. A görög hatóságok szerint lehetetlen az ilyen személyek kiszűrése, ha nem kapnak velük kapcsolatban előzetes figyelmeztetést az európai biztonsági szervezetektől. Emellett ne feledjük, hogy a párizsi akció francia és belga állampolgárságú terroristáit sem sikerült időben lekapcsolniuk az adott ország hatóságainak - jegyzik meg az athéni illetékesek.

Sajátos módon a feszültség enyhülését ígéri az újabb nagy sztrájk, mivel érinti a komphajókat, amelyeken a bevándorlók egy része eléri Görögországot. A munkabeszüntetést az ADEDY és GSEE szakszervezet hirdette meg. A sztrájk miatt jórészt leállt a légi közlekedés az athéni repülőtéren, nem járnak a komphajók, a kórházak csak minimális személyzettel dolgoznak, leállt a tömegközlekedés, és nem veszik fel a munkát az ügyvédek és az iskolai oktatók sem - jelentette az MTI.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

anilorak, 2015.12.03 19:06

Görögország igenis felelős azért,hogy a migránsok a balkáni útvonalon számos országot a görögök közömbössége miatt lerohantak,bár tudjuk,hogy nem ők okozták a migrációt! Az nem érv,hogy a "többiek sem tudtak megbírkózni a problémával",nyilván azért,mert a görögök semmit nem tettek ellene,ők voltak az 1.számú kapu!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html