Észak-Korea csak most robbant igazán

Kezd kirajzolódni, milyen terveket dédelget magában az észak-koreai vezetés. Az Egyesült Államoknak nem sok oka van az örömre, és úgy tűnik, hogy talán még Dél-Koreának sem. A fő kérdés az, csak valutabevételt akar a gazdasági reformokból szerezni a rezsim vagy ennél távolabbra mutató stratégiát követ.
Komócsin Sándor, 2018. június 21. csütörtök, 12:03

Amikor Donald Trump, az Egyesült Államok garabonciás elnöke megcsillogtatta Észak-Korea előtt a gazdasági fejlődés lehetőségét, akkor a nyugati ideálok lebeghettek a szeme előtt - kezdi a rejtőzködő ország terveit firtató cikkét a Financial Times. Ismerve ingatlanfejlesztői múltját luxuslakások építését vizionálhatta tengerparti kilátással. Kim Dzsongun, az ország diktátora azonban néhány nappal kettejük történelmi csúcstalálkozója után világossá tette, hogy másként képzelik a dolgot.

Új éra

A mintát nem a szabadpiaci kapitalizmusban, hanem a kínai államkapitalizmusban látják. Az új éra lényege, hogy a nemzetközi feszültség enyhítésével párhuzamosan a hazai pályán utat nyitnak a gazdaság fejlődése előtt. A külső szakértők még mindig gyanakvóan figyelik a fejleményeket, de már megragadták a fantáziájukat az ország erőforrásai: a jelentős nyersanyagkincs és elképesztően olcsó munkaerő.

Kínát régi barátság és politikai szövetség köti Észak-Koreához - már csak a földrajzi közelség okán is -, és érezhetően szívesen hasznot húzna ebből a körülményből. Peking több okból is ösztönözné szomszédját saját gazdasági modelljének átvételére - mondja Dennis Wilder, a CIA volt Kína-szakértője.

Ez csökkentené az esélyét annak, hogy Phenjan Washington vonzásába kerüljön, illetve hogy demokratikus lázadás döntse meg e rezsimet. Kimnek bizonyára megígérték, hogy Kína segíti a gazdaság fejlesztését, ha mérséklik a katonai feszültséget az USA-val.

Elkezdték

Az elmúlt időszakban titokban elkezdődtek a reformok Észak-Koreában a mezőgazdaságban, illetve a vállalkozások könnyítésében. A rezsim Kínát másolja anélkül, hogy ezt beismerné - mondja Andrei Lankov, a szöuli Kookmin University Észak-Korea-szakértője. Phenjan külföldi működőtőke-befektetéseket akar, csak azt nem tudja, hogyan jusson hozzá ezekhez - teszi hozzá a professzor.

Peking segítséget ajánl: például májusban a Kínai Kommunista Párt elkísérte a szomszédos ország delegációját Peking környékén, hogy tanulmányozhassák a reform, a nyitás és a gazdaságfejlesztés módszereit - jelentette a kínai Global Times című újság. Ezt megelőzően a kínai nagykövet felkereste Sinidzsut, Észak-Korea egyik különleges gazdasági övezetébe a kínai határ mellett.

Végül Kim magával vitte június közepi pekingi útjára az ország modernizálásának fő felelősét. Szakértők szerint ez a vizit - a harmadik március óta - a gazdasági segítség megszerzéséről szólt.

A semmi közepén

A kínai modell másolásának alapeleme a különleges gazdasági övezetek létesítése. Észak-Koreában több mint húsz ilyen zónát alakítottak ki, ám van velük egy kis probléma: infrastruktúrájuk csapnivaló. Nem elég, hogy semmi közepén vannak, azaz még a közúti összeköttetésük is kétséges, de esetenként áramellátással sem rendelkeznek.

Mindez azonban pótolható, a nagyobb gond a rezsim bürokráciája, illetve a jogbiztonság hiánya: bármikor jöhet egy negatív fordulat, amelyben államosítják a befektetéseket. Az elemzők nem tudják megnyugtatni a potenciális befektetőket ugyanis maguk sem biztosak benne, hogy mi zajlik le a szemük előtt. Vajon a reformokat csak azért indították, hogy megszerezzék a nélkülözhetetlen devizabevételeket vagy valódi átalakulást akarnak?

A fotó forrása: Ed Jones/AFP

HOZZÁSZÓLÁSOK