Óriási tévedés egy uniós szabályozásban - figyelmeztetés érkezett

Tévedés, hogy jobb fával fűteni, mint szénnel - állítja az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC, amely új szakértői véleményében egy súlyos szakpolitikai tévedésre hívja fel a döntéshozók figyelmét. Ennek kapcsán azt is hangsúlyozzák, hogy Európa megújulóenergia-politikáját is újra kellene gondolni, ugyanis már most fennáll a veszélye annak, hogy nem teljesítjük a párizsi klímaegyezmény célértékeit.
Szabó Zsuzsanna, 2018. július 24. kedd, 12:58
Fotó: Pixabay

Az Európai Unió 2016 novemberében tette közzé a tiszta (azaz nem üvegházhatású) energiatermeléssel kapcsolatos intézkedéscsomagját. Az EU célként azt tűzte ki, hogy az unióban a megújuló energiatermelés aránya 2030-ra elérje a 32 százalékot - sőt, az Európai Parlament és a tagállamok tárgyalói abban is megállapodtak, hogy ezt a célértéket legkésőbb 2023 folyamán felfelé kell módosítani.

Az EASAC azonban ennek kapcsán egy feltűnő szakpolitikai tévedésre hívja fel a döntéshozók figyelmét - derül ki a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által kiadott közleményből. Eszerint az uniós intézmények és a tagállamok továbbra is karbonsemleges, megújuló energiahordozónak minősítik az erdőkből származó biomasszát. Ez azonban a tudósok szerint téves besorolás, amire a testület már egy 2017. áprilisi jelentésében is felhívta a figyelmet.

Tévedés!

Az EASAC friss kommentárja szerint a tévedés azon az érvelésen alapul, hogy a fa és más erdei biomassza elégetése nyomán felszabaduló szén-dioxid eltűnik a légkörből, ahogy a fejlődő növényzet felhasználja. Ez ugyan hosszú távon igaz, ám a döntéshozók valószínűleg nincsenek tisztában azzal, hogy e folyamat ténylegesen mennyi idő alatt zajlik le - mutatnak rá a tudósok.

Ehhez ugyanis a legjobb esetben is évtizedek szükségesek, de némely esetben csak évszázadok alatt tudja a vegetáció felhasználni a most kibocsátott szén-dioxidot. Ez az időtartam nagyban függ a felhasznált biomassza jellemzőitől és attól, hogy mi történik azzal a területtel, ahonnan a fákat-növényzetet kitermelték. Így tehát a biomassza-égetésből származó üvegházhatású gáz ugyanúgy hozzájárul a klímaváltozás felgyorsulásához, mint ha kőolajat vagy szenet használtunk volna fel - áll az EASAC jelentésében.

Nem megújuló a biomassza

A "biomassza mint karbonsemleges energiahordozó" típusú érvelés nyomán újra terjed az a szemlélet, amely az erdőkben és a biomasszában a fosszilis energiahordozók helyettesítőit látja. Az erdei biomassza "megújulónak" minősítése jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy az EU teljesíteni tudja megújulóenergia-céljait.

Ezzel szemben a számítások azt mutatják, hogy egy egység villamos energia előállítása erdei biomasszából több szén-dioxid-kibocsátással jár, mint ha az erőműben szenet égettünk volna - áll az EASAC szakvéleményében. Továbbá ha ehhez most kivágjuk a fákat - amelyek jelentős szén-dioxid-felhasználók, és a jövőben is azok lennének -, akkor a fa elégetésével járó kibocsátáshoz ráadásul az a CO2-mennyiség is hozzájárul, amelyet a fának már nem lesz módjában felhasználni (vagyis a kitermeléssel az erdőnk széntároló kapacitását is feláldoztuk).

Mintha szénhitelt vennénk fel

Az EASAC egy pénzügyi analógiával élve arra világít rá, hogy ha a fosszilis energiahordozókról biomasszára állunk át, az annyit tesz, mintha "szénhitelt" vennénk fel. A probléma viszont az, hogy míg egy szokványos bankhitelt egy adott periódusban, adott határidőre vissza kell fizetnünk, a "szénhitel" esetében jelenleg nincs ilyen korlát, vagyis amíg a "törlesztés" (a vegetáció felhasználja a szén-dioxidot) végbe nem megy, addig a kibocsátás negatívan befolyásolja a klímaváltozást.

Az EASAC arra is emlékeztet, hogy a párizsi klímaegyezményben kitűzött cél - azaz, hogy a Föld átlaghőmérséklete 2100-ra ne növekedjen 1,5 Celsius-foknál többel az ipari forradalom előtti átlaghoz képest - azt követeli meg, hogy csak olyan projektek minősüljenek megújulónak, amelyek "szénhitel-törlesztési" periódusa egy évtized vagy még rövidebb. Emellett a számításoknak azt is tükrözniük kell, hogy a biomassza kitermelésével mekkora széntároló-kapacitást használunk fel.

Lenne megoldás

Az EASAC Erdők az EU-ban - többes funkció és fenntarthatóság című jelentéséből kiderül, hogy az erdei biomassza energetikai célú felhasználása - legyen az áramtermelés, fűtés vagy üzemanyag - rövid időtávon is lehet karbonsemleges vagy a klíma szempontjából pozitív hatású, például ha egy integrált fafeldolgozási láncban a hulladékot és a ritkítás miatt kivágott faanyagot sem hagyják veszendőbe menni. Vagyis sok múlik azon, milyen módszerekkel és milyen célra termeljük ki az erdőt.

Példaként említik, hogy a faanyag széntároló kapacitása megmarad, ha épületfaként hasznosítjuk. Így ugyanis kevesebb acélt, cementet, vagyis jelentős szén-dioxid-kibocsátással előállított építőanyagot használunk fel.

Az EASAC a fentiek alapján arra hívja fel a figyelmet, hogy az erdei biomassza felhasználását klímavédelmi és fenntarthatósági szempontból esetről esetre kell elbírálni.

A biomassza nem olyan megújuló, mint a szél- vagy a napenergia

Az EASAC februári, szén-dioxid-tárolásról szóló jelentése bemutatta, már most fennáll a veszélye annak, hogy nem teljesítjük a párizsi klímaegyezmény célértékeit.

Komoly a veszélye annak, hogy lábon lőjük magunkat, ha nem teszünk éles különbséget klímavédelmi szempontból pozitív és negatív hatású erdeibiomassza-felhasználás között - véli Michael Norton, az EASAC környezetvédelmi programjának igazgatója. Amennyiben az EU és a tagállamok továbbra is egységesen megújuló energiaforrásként számolnak a biomasszával, annak az lehet az eredménye, hogy éppen a megújulóenergia-szakpolitika miatt nő meg az unió szén-dioxid-kibocsátása - emelte ki a szakember.

Az EASAC emellett arra is felhívja a figyelmet, hogy az uniós klímapolitika külön kezeli az égésből származó, valamint a talaj- és erdőgazdálkodásból származó üvegházgáz-kibocsátást. Így egy biomasszát importáló tagállam megteheti, hogy emelkedő megújulóenergia-felhasználásról alakítson ki hamis képet - hiszen a biomassza válogatás nélkül karbonsemlegesnek minősül -, és a felelősséget az exportáló tagállamra hárítsa, amelynek a kivágott erdő miatt romló kibocsátási tendenciáról kell beszámolnia.

Noha az irányelv szövegén valószínűleg már késő változtatni, a tagállamok döntéshozóinak a tudományos tényekből kiindulva kellene a gyakorlatba ültetniük ezen elveket - áll a közleményben.

Képünk forrása: Pixabay

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Czirok_a_gasztroblogger, 2018.07.24 17:53

@Suzywong: "ha a kivágott fa helyére újat ültetünk"

Hát ez az, Móricka. Nézz már körül bármelyik erdőben, de akár városban is, hány kivágott fa helyére ültetnek újat (megsúgom, kb. 0 százalékban). Ha ezt a kerekesszékeddel nehéz megoldani, akkor számold össze hogy hány db fát ültettél, és hányat használtál föl nyomorúságos életed során (tüzelés, építkezés, bútorok, újságok és az összes papírtermék stb). Ugye, hogy ez a mutató is a 0-hoz konvergál, Móricka?

"hosszabb távon"

Ja, kb. 70-80 év alatt újranő a fa és az erdő, vagy nem, de azt már úgyse érjük meg. A természet is regenerálja magát "hosszabb távon", az élősködőket leküzdi, ennek legjobb példája az emberiség elkorcsosulása olyan fogyatékos, beteg kriplikké, mint amilyen te is vagy. Azaz, "hosszabb távon" úgyis mind meghalunk, ahogy Sir Keynes mondta.

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Suzywong, 2018.07.24 17:16

@Czirok_a_gasztroblogger: ha a kivágott fa helyére újat ültetünk , akkor hosszabb távon nulla a co2 mérleg, mert az új fa beépíti a testébe az elődje elégetésével a légkörbe kerülő szenet.

ha viszont a föld mélyéről hozzuk fel a fosszilis energiaforrást, akkor azzal növeljük a globális co2 szintet.

amúgy a fa magától is elpusztul egyszer, ésa akkor ugyanúgy a légkörbe kerül a co2, mintha elégetnénk, csak nem azonnal, hanem lassan , a bomlási folyamat során.

ha nem akarjuk ,hogy nőjön a co2 szint, akkor egyrészt növelni kell a globális biomassza tömegét, másrészt meg kell szüntetni a fosszilis hordozók elégetését.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Czirok_a_gasztroblogger, 2018.07.24 13:31

Pontosan. El nem tudom képzelni ki volt az az elmebeteg aki az erdők eltüzelését "megújuló" energiának minősítette annak idején. Ez a szemlélet rengeteg fa és erdő kivágásához vezetett az elmúlt évtizedekben, azaz alaposan hozzájárult a globális felmelegedéshez - meg "mellesleg" rengeteg szívroham általi halálhoz a túlmelegedett, fáitól megfosztott városokban. Ebben a fairtásban és természetpusztításban mellesleg élen jár a jelenleg kormányzó mutyibandánk: soha annyi erdőt és közterületi fát nem irtottak ki az elmúlt száz évben, mint ezek az elmúlt nyolc év alatt. ("jogszabályi" háttérhez lásd Erdőtörvény "módosítása", Fák és fás szárú növények védelméről szóló rendelet "módosítása", azaz de facto felszámolása. Ja, meg persze a Környezetvédelmi Minisztérium és a teljes hazai környezet- és természetvédelem felszámolása, megfélemlítése).
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html