Ezt szeretné látni az EU-költségvetésben az EP

Az Európai Parlament (EP) elfogadta az unió 2020 utáni, következő hosszú távú költségvetésére vonatkozó, az egyes programokra szánt konkrét összegeket is tartalmazó tárgyalási álláspontját - közölte az uniós parlament szerdán.
Szabó Zsuzsanna, 2018. november 14. szerda, 17:27
Fotó: Reuters

Az Európai Parlament (EP) bejelentette, hogy készen áll a következő, a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó hosszú távú költségvetésről (MFF) szóló tárgyalások elkezdésére a tagállami szakminisztereket tömörítő Tanáccsal.

A képviselők az Európai Bizottság által benyújtott MFF-javaslatot kiindulópontnak tekintik, és úgy vélik, hogy az abban javasolt összegek nem teszik lehetővé, hogy az EU eleget tegyen politikai ígéreteinek és válaszoljon az előttünk álló fontos kihívásokra - derül ki az EP közleményéből.

A parlament egyebek mellett a következő prioritásokat tartja szem előtt:

  • a Horizon Europe kutatási programra szánt összeget emeljék 2018-as árakon számított 120 milliárd euróra (a Bizottság 83,5 milliárd eurót javasolt);
  • bővítsék az európai stratégiai befektetési tervet, a Juncker-tervet;
  • növeljék a közlekedési infrastruktúrára és a kis- és középvállalkozásokra szánt összeget;
  • őrizzék meg a mezőgazdaságra és kohézióra szánt összegek korábbi szintjét;
  • szánjanak kétszer annyit a fiatalok munkanélküliségének kezelésére, háromszor annyit az Erasmus+ programra;
  • az éghajlatváltozás kezelésére szánt összeget legalább az MFF összegének 25 százalékában állapítsák meg, amelyet a lehető leghamarabb, de 2027-ig mindenképp emeljenek 30 százalékra.

Egyszerűsítenének

Az Európai Unió költségvetésének bevételi oldala nagyon bonyolult, igazságtalan, nem átlátható és az uniós polgárok számára teljesen követhetetlen, jelentették ki az EP-képviselők az unió saját bevételeinek tervezett reformja kapcsán. Az EP-képviselők szerint bármilyen új rendszernek jelentősen csökkentenie kell a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmén alapuló bevételhányadot, és elegendőnek kell lennie az új MFF-ben megállapított uniós kiadások fedezésére.

Az EP támogatja a tagállami visszatérítések és egyéb kiigazító mechanizmusok felszámolását. A képviselők ugyanakkor új saját bevételi források kijelölését kérik. Ilyen lehetne például egy új vállalati adó, amely a digitális ágazatban tevékenykedő nagy cégek megadóztatását is magában foglalná, az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszerből származó bevétel, vagy egy műanyagadó.

A képviselők hangsúlyozták: a költségvetési kiadások és bevételek kérdését együtt kell rendezni, vagyis az MFF és a saját bevételek csomag kapcsán minden kérdést nyitva kell hagyni egészen addig, ameddig mindkét területen megállapodás nem születik.

Az EP közleménye megjegyzi, hogy az uniós költségvetés közel 94 százaléka egyenesen az állampolgárokhoz, régiókhoz, városokhoz, gazdálkodókhoz és vállalatokhoz kerül vissza. Az EU adminisztratív költségei az összköltség 6 százalékára rúgnak.

A Jan Olbrycht lengyel néppárti, Isabelle Thomas francia szocialista, Gérard Deprez belga liberális és Janusz Lewandowski lengyel néppárti jelentéstevő által jegyzett, a 2021 és 2027 közötti MFF-re vonatkozó, a parlamenti álláspontot tartalmazó időközi jelentést 429 szavazattal, 207 ellenszavazat és 40 tartózkodás mellett fogadták el.

Mi jön most?

Az EP az MFF-ről szóló állásfoglalása 2018 márciusi elfogadása óta készen áll a Tanáccsal folytatandó tárgyalásra, amelyek azonnal elkezdődhetnek, ha a Tanács elfogadja közös álláspontját. Az új MFF-rendelet elfogadásához a parlament hozzájárulására van szükség.

A képviselők várakozásai szerint "a 2019-es európai választások előtt megfelelő megállapodást kell kötnünk annak érdekében, hogy elkerülhető legyen, hogy a pénzügyi keret késedelmes elfogadása miatt az új programok komoly hátránnyal induljanak el.

HOZZÁSZÓLÁSOK