Példa nélküli megállapodást kötött az EU

Miután 2019. június 30-án aláírták az EU és Vietnám közötti szabadkereskedelmi megállapodást, valamint a beruházásvédelmi megállapodást Hanoiban, felvetődik a kérdés, hogy mit is jelentenek ezek?
Tóth László Levente, 2019. július 6. szombat, 16:29
Fotó: Pixabay

Az EU-Vietnám szabadkereskedelmi megállapodás a legambiciózusabb, amelyet az EU egy fejlődő országgal valaha kötött. A megállapodás szinte teljes mértékben, 99 százalékos arányban eltörli a két blokk között érvényben lévő vámokat.

A Vietnámba irányuló uniós exportra kivetett vámok 65 százaléka a szabadkereskedelmi megállapodás hatálybalépését követően azonnal megszűnik, míg a fennmaradó vámokat tíz év alatt, fokozatosan vezetik ki. Ami az Európai Unióba irányuló vietnámi exportot illeti, a vámok 71 százaléka a megállapodás hatálybalépésével érvényét veszíti, a többi vám kivezetésére pedig egy hétéves időszak áll majd rendelkezésre.

A szabadkereskedelmi megállapodás emellett csökkenteni fogja a Vietnámmal való kereskedelem nem tarifális akadályait, és megnyitja a vietnámi szolgáltatási és közbeszerzési piacokat az uniós vállalatok előtt. A megállapodás konkrét rendelkezéseket is tartalmaz az autógyártásban a nem tarifális akadályok kezelésére, és 169 hagyományos európai élelmiszer- és italtermék védelmét biztosítja Vietnámban, az úgynevezett földrajzi jelzések, mint például a Rioja bor vagy a Roquefort sajt. A beruházásvédelmi megállapodás pedig meg fogja erősíteni az uniós beruházások védelmét az országban. A megállapodás révén az uniós vállalatok a hazai vállalatokkal egyenlő feltételekkel részt vehetnek a vietnámi hatóságokkal és az állami tulajdonú vállalatokkal folytatott beszerzési ajánlatokban.

Az EU és Vietnám közötti kereskedelmi megállapodás az "új generációs" kétoldalú megállapodások egyikeként fontos rendelkezéseket tartalmaz a szellemi tulajdon védelméről, a beruházások liberalizálásáról és a fenntartható fejlődésről is. Ez utóbbi tekintetében a szabadkereskedelmi megállapodás kötelezettségvállalásokat határoz meg egyrészt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapvető normáinak (például a független szakszervezetekhez való csatlakozás szabadságának és a gyermekmunka tilalmának), másrészt az ENSZ azon egyezményeinek végrehajtására vonatkozóan, amelyek például az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel vagy a biológiai sokféleség védelmével kapcsolatosak.

Az EU és Vietnám közötti tárgyalások 2012 júniusában kezdődtek és 2015. december 2-án zárultak le. A megállapodás hivatalos megkötését azonban elhalasztották, mert meg kellett várni, míg a bíróság az EU-Szingapúr szabadkereskedelmi megállapodás megkötése tekintetében véleményt nyilvánít az EU és tagállamai közötti hatáskör-megosztásról. A 2017. májusi bírósági vélemény nyomán az Európai Bizottság végül a következő két különálló megállapodás megkötésére tett javaslatot.

  • Egy szabadkereskedelmi megállapodásra, amely kizárólagos uniós hatáskörbe tartozó területekre terjed ki, így a hatályba lépéséhez csupán az Európa Tanács jóváhagyására és az Európai Parlament egyetértésére van szükség.
  • Továbbá egy beruházásvédelmi megállapodásra, amelynek a hatálybalépést megelőzően - mivel megosztott hatáskörbe tartozik - valamennyi tagállamban keresztül kell mennie a megfelelő nemzeti ratifikációs eljárásokon is.

Vietnám - Szingapúr után - az EU második legnagyobb kereskedelmi partnere a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségében (ASEAN). Az árukereskedelem összértéke közel 50 milliárd euró, a szolgáltatásoké pedig mintegy 4 milliárd eurót tesz ki évente. Míg az uniós beruházási állomány Vietnámban továbbra is szerény mértékű (2016-ban 8,3 milliárd euró), egyre több európai vállalat hoz létre helyi központokat a Mekong régió kiszolgálására. A Vietnámból az unióba irányuló import elsősorban távközlési berendezéseket, valamint ruházati és élelmiszeripari termékeket foglal magában, míg az EU főként gépeket és szállítóberendezéseket, vegyipari és mezőgazdasági termékeket exportál Vietnámba. A megállapodás az EU egyik legígéretesebb piacának az EU-hoz való hozzáférését fogja biztosítani. A 2007-ben WTO-taggá vált Vietnám ugyanis gyorsan növekvő gazdaság, 95 millió lakosával és növekvő középosztályával méltán kelti fel az EU-exportőrök és beruházók érdeklődését.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Suzywong, 2019.07.07 09:53

és a többi délkelet ázsiai országgal vajon miért nem?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html