Ez várható kedden

A KSH a májusi építőipari statisztikát közli, Németországból gazdasági hangulatindex, az USA-ból kiskereskedelmi forgalmi adat várható.
Napi.hu, 2014. július 14. hétfő, 19:56

A Központi Statisztikai Hivatal reggel 9 órakor teszi közzé jelentését az építőipar májusi teljesítményéről. Áprilisban az építőipari termelés kiigazítatlan adatok szerint és munkanaptényezővel kiigazítva egyaránt 27,2 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Mindkét építményfőcsoport termelése emelkedett: az épületeké 9,6, az egyéb építményeké 46,5 százalékkal.

Az Államadósság Kezelő Központ 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukciót tart, 40 milliárd forint tervezett mennyiségben.

Németországban 11 órakor jelenik meg a német gazdasági hangulatot jellemző Zew-index júliusi adata. Júniusban az index értéke váratlanul 29,8 pontra esett vissza, az előrejelzés kétpontos emelkedést várt volna a májusi 33,1 pont után. A júliusi prognózis további romlást jelez (28,5 pont).

Hazai idő szerint délután fél háromkor jelenik meg a júniusi kiskereskedelmi forgalmi statisztika az Egyesült Államokban. Májusban a várt 0,6 százalék helyett csak 0,3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, de közben az áprilisi adatot az eddigi 0,1 százalékról 0,5 százalékra javította a kereskedelmi tárca. Az elemzők júniusra havi alapon 0,6 százalékos bővülést várnak.

Folytatódik az amerikai vállalatok gyorsjelentési szezonja, kedden a piacok zárása után teszi közzé második negyedéves számait - többek közt - Goldman Sachs, a JP Morgan, a Johnson&Johnson, az Intel ás a Yahoo.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Hungarianmonexfraud, 2014.07.16 16:01

hungarianmoneyfraud beep com

Budapest, 2014.


Tisztelt Vezetőség!

A közép- és kelet-európai szocialista országok védelmi katonai-politikai szervezetét tartalmazó Varsói Szerződésben a Szovjetunió kidolgozott egy olyan tranzakciós rendszert, mely a pénzeket a vasfüggöny nyugati oldalán lévő egyetlen kommunista érdekeltségű Central Wechsel- und Creditbankon (CW Bank), a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bécsi leányvállalatán keresztül forgatta a háttérben. Fekete János, Kádár János bankárja, szakmai gárdájával karöltve dolgozta ki a fedett pénzügyi manőverek összetett és igen bonyolult rendszerét, mely lehetővé tette a nyugati hitelezők, később pedig az IMF ellenőreinek megtévesztését az államadósság és a kötvénypiac valós adatainak manipulálásával.

A Szovjetunió felbomlott, a rendszer azonban nem állt le. A sok százmilliárdot érő tudást a bennfentesek egymásnak adták, így életben tartva azt hosszú évtizedeken keresztül. Kormányzásunk idején így persze mi is a tudás birtokába kerültünk használva is azt, azonban soha olyan méreteket nem öltött ez irányú tevékenységünk, mint ami most zajlik Magyarországon.

Az idők során az CW Banktól a Magyar Államkincstárhoz (MÁK) került a rendszer központja, mely megadta a lehetőséget dr. Naszvadi György, a jelenlegi államháztartásért felelős államtitkár számára, hogy a szovjet rendszer által megalapozott állami csalás részleteit teljes körűen kidolgozza a magyar rendszer keretein belül. Naszvadi pályafutása nagy részét a Pénzügyminisztériumban töltötte, de elnöke volt a MÁK-nak is. 1973-ban került a PM Költségvetési Főosztályához, melynek 13 évvel később a vezetője lett. Ezt követően az államháztartási ügyekért felelős helyettes államtitkárként dolgozott. Karrierje során kidolgozta az állami csalás minden apró részletét, ezzel biztosítva magának a helyet a mindenkori politikai vezetésben, mivel erre a tudásra politikai nézetektől függetlenül minden hatalmon lévő vezetésnek szüksége van.

Egy jól ismert példa. Magyarország 1973 és 1989 között 1 milliárd dollár ?valódi? hitelt vett fel, melyet 11 milliárd dollár kamattal terhelten fizetett vissza úgy, hogy egyrészt hosszú éveken keresztül csak az aktuális kamatok fizetése céljából vett fel kölcsönt, másrészt pedig mindeközben az adósság a törlesztés ellenére 1989-re 20 milliárd dollárra nőtt. Később ugyan jelentősen megjavultak a további kölcsönök kamatfeltételei, valamint a már felvett hitelek egy részét is átalakították kedvezőbb kamatozásúra, de az ?adósság? megmarad. A magyar rendszerváltás előtti utolsó pillanatban aztán Németh Miklós miniszterelnök ?hirtelen talált? még 20,5 milliárd dollár külső adósságot, melynek bejelentésével egyidejűleg közölte, hogy még a 80-as évek közepén is hamis adatokat közölt az adósságállományról annak érdekében, hogy ne ijessze el a külföldi hitelezőket. Miből keletkezett további több, mint 20 milliárd dollár adósság úgy, hogy a korábbi 1 milliárd dollárt 17 év alatt 12-szeresen, már visszafizettük? Azóta is nagy rejtély.
Nyugati szakemberek több alkalommal is felvetették a manipuláció gyanúját, mivel a nemzetközi és a hazai pénzügyi mutatók között furcsa eltéréseket észleltek, azonban bizonyítani sosem tudták, mivel a politikai vezetés nem adott lehetőséget a teljes körű átvilágításra.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html