A kelet-közép-európai régió az elmúlt években negatív hírekkel került a sajtóorgánumok címlapjára. Lengyelország és Magyarország elmozdult az illiberális demokrácia felé, összhangban nacionalizmus és a populizmus erősödésével, ami a brexithez és Donald Trump amerikai elnökké választásához vezetett. Emellett egyes itteni országok vitába kerültek Brüsszellel a bevándorlás kezelésével kapcsolatban.

Bár mindezek miatt bizonyos országokat és gazdasági ágazatokat óvatosan kell kezelniük a befektetőknek, a régió vonzereje lényegében nem változott - derül ki a Financial Times elemzéséből. Az EU-hoz 2004-ben csatlakozott volt szocialista országok nagyobb növekedési lehetőséget kínálnak Nyugat-Európánál és számos feltörekvő országnál. (Arról, hogy kik nyernek, ha gyengül Magyarországon a demokrácia, itt írtunk.)

Kapcsolódó

Gyorsabbak szinten mindenkinél

A Deloitte tavaly év végi jelentése szerint a régió központi országai, a visegrádi négyek, illetve Románia gyorsabb gazdasági növekedést ígérnek, mint a világ bármely más térsége, kivéve az ázsiai-csendes-óceáni régiót. A nagyobb kockázatvállalási hajlandóságú befektetőknek az EU-n kívüli európai térség, mindenekelőtt Oroszország és Ukrajna ajánlható, amelyek szintén elkezdtek kilábalni az elmúlt évek halvány növekedéséből.

A fejlettebb kelet-közép-európai országokban az elmúlt években jelentősen nőttek a bérek, ám más feltörekvő országokban hasonló folyamatok zajlottak le, így az itteni bérköltségek, még mindig vonzóak a befektetőknek. Ez az előny párosul az európai egységes piac közelségével, a javuló infrastruktúrával, az egészséges GDP-növekedéssel és a fogyasztói kiadások emelkedésével.

Szép számok

A fogyasztói kereslet egyre jelentősebb ösztönzője a gazdasági növekedésnek. A munkanélküliség a rendszerváltás óta a legalacsonyabb szintre csökkent, miközben az alacsony inflációnak és energiaáraknak köszönhetően több pénz marad az emberek zsebében.

Még lényegesebb körülmény, hogy az eurózóna - a régió legfontosabb piaca - minden egyszázalékos GDP-növekedése 1,5 százalékkal dobja meg a térség gazdaságának bővülését. Juraj Kotian, az Erste Group régiós szakértője azt jósolja, hogy a kelet-közép-európai országok, beleértve ebbe Horvátországot, Szlovéniát és Szerbiát is, 3,3 százalékos GDP-növekedést érhetnek el indén a tavalyi három százalék után.

Visszatért a politikai kockázat

Az EU-tagsággal eltűnt politikai kockázat azonban újra felütötte a fejét. A Fidesz kormánya Magyarországon, majd a Jog és Igazságosságé Lengyelországban a gazdasági nacionalizmus útjára lépett. Azzal érvelve, hogy országuk a rendszerváltást követő privatizációs hullámban túlzott mértékben mondott le gazdasági szuverenitásáról, mindkét kabinet igyekszik visszahozni az állami tulajdon egy részét.

A két ország pénzügyi, távközlési és energiaszektorában nacionalista tendenciákat látunk - fogalmaz Andrius Tursa, a Teneo Intelligence tanácsadó cég politikai kockázatokkal foglalkozó elemzője. Ezzel egyidejűleg a két kormány igyekszik korlátozni a nagy - főként külföldi tulajdonban lévő - kiskereskedelmi láncok tevékenységét.

A lengyel vezetés az Orbán Viktor magyar miniszterelnök kormánya által kitaposott úton jár egyes külföldi dominanciájú szektorok sanyargatásában. Ugyanakkor más szektorokban, elsősorban az autóiparban és az elektronikában Budapest és Varsó is üdvözli a külföldi tőkét.

Nem lesz divat

Bár a nacionalista populizmus teret nyert Közép-Európán kívül is, nem valószínű, hogy a régión belül továbbterjed - derül ki az FT cikkéből. A visegrádi négyek két további tagja Csehország és Szlovákia rövid és középtávon várhatóan nem lép az "illeberalizálódás" útjára. Ez annak ellenére nem várható, hogy a V4-ek vezetői osztoznak bizonyos populista, szociálisan konzervatív nézeteken - véli Tursa.

Szlovákiában legközelebb 2020-ban lesznek választások, míg Csehországban az idei év második felében. A prágai politikai erők közül azonban eddig mindegyik üzletbarát politikát folytatott.