Furcsa figyelemfelhívás érkezett: hétfőtől ingyen dolgoznak a nők

November 2. az a nap ebben az évben, amikortól a nők Európában ingyen dolgoznak, miközben a férfiak december 31-ig megkapják fizetésüket munkájukért - ezzel a kijelentéssel hívja fel a figyelmet az Európai Bizottság a nemek közötti, fizetésekben mutatkozó különbségekre. Magyarországon az átlagos órabéreket tekintve az uniós átlagnál rosszabb a helyzet, viszont az éves átlagkeresetben már jobbnak tűnik a helyzet.
Szabó Zsuzsanna, 2015. november 1. vasárnap, 18:48
Fotó: Reuters

A nők átlagos órabére Európában 16,3 százalékkal alacsonyabb, mint a férfiaké, azaz a nők gyakorlatilag 59 napot ingyen dolgoznak minden évben - vagyis idén november 2-tól egy fillért sem kapnak munkájuk után - hívja fel a figyelmet az Európai Bizottság közleménye.

A férfiak és nők közötti egyenlőség az Európai Unió egyik alapértéke, de ez a nap (november 2.) arra emlékeztet, hogy mégsem tartozik az EU alapvető realitásai közé - hívja fel a figyelmet Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke, Mariane Thyssen, foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztosa és Vera Jourová, igazságügyi, fogyasztóvédelmi és nemek közötti egyenlőségért felelős biztosa közös közleményében.

A férfiak és a nők közötti fizetési különbségek már rövid távon is igazságtalan, indokolatlan és elfogadhatatlan, de hosszabb távon ez a szakadék csak szélesedik, ami oda vezet, hogy a nők nyugdíja átlagosan 39 százalékkal lesz alacsonyabb a férfiakénál - mutatnak rá a biztosok.

Hogy is néz ez ki az EU-ban?

Az EU-ban a nemek közötti bérszakadék a férfiak és nők átlagos órabére között 16,3 százalék. Az összkeresetben, azaz a nők és férfiak éves átlagkeresete között jelentkező szakadék viszont ennél jóval magasabb, 41,1 százalék.

Mi a helyzet Magyarországon?

Magyarországon a nemek közötti bérszakadék átlagos órabérben 18,4 százalék szemben az uniós 16,3 százalékkal. Az összkeresetben jelentkező különbség, azaz a férfiak és a nők éves átlagkeresete közötti szakadék még Magyarországon is durvább, 32,7 százalékot tesz ki, igaz ez kisebb különbséget jelent, mint az EU-s 41,1 százalék.


A nagyobb képért kattintson!

Ennek okai az Európai Bizottság szerint:

  • Az irányítási és felügyeleti pozíciókat túlnyomórészt férfiak töltik be. Az egyes ágazatokban a férfiakat a nőknél gyakrabban léptetik elő, következésképpen jobban is keresnek. Ez a tendencia a legfelsőbb szinten teljesedik ki, ahol a cégvezetőknek kevesebb mint 4 százaléka nő.
  • A nők a férfiaknál sokkal többször látnak el fontos, nem fizetett feladatokat, mint például a házimunka és a gyermekek vagy rokonok gondozása. A férfiak hetente átlagosan 9 órát töltenek fizetés nélküli gondozási és háztartási feladatokkal, míg a dolgozó nők 26 órát, azaz naponta majdnem 4 órát. A munkaerőpiacon ezt az a tény is tükrözi, hogy a nők több mint harmada váltja fizetett munkaidejét részidős munkára, míg a férfiaknak csupán 10 százaléka él ezzel a lehetőséggel.
  • A nők gyakrabban hagyják el időszakosan a munkaerőpiacot, mint a férfiak. A karrier ily módon történő megszakítása nem csupán az órabérre van hatással, de a jövőbeni jövedelmet és nyugdíjat is befolyásolja: a nők nyugdíja átlagosan 39 százalékkal lesz alacsonyabb, mint a férfiaké.
  • Szegregáció az oktatásban és a munkaerőpiacon, ami azt jelenti, hogy egyes ágazatokban és szakmákban a nők, míg másokban a férfiak túlreprezentáltak. Egyes országokban a túlnyomórészt nők által végzett munkát - például a tanári vagy eladói munkát - kevésbé fizetik meg, mint a főként férfiak uralta szakmákat. Ez még akkor is igaz, ha mindkettőhöz azonos szintű tapasztalat és képzettség szükséges.
  • Bár a bérdiszkrimináció illegális, továbbra is hozzájárul a nemek közötti bérszakadék elmélyüléséhez  - mutat rá az Európai Bizottság.

Mit mondtak erre az európaiak?

Az Európai Bizottság egy közvélemény-kutatást is közzé tett ezügyben pénteken, amely megerősíti azt az év elején készített Eurobarometer-eredményt, hogy az európai polgárok úgy látják: a nemek közötti fizetéskülönbségek problémája az egyik legsürgetőbb, amit kezelni kell. (Az Eurobarometer szerint a megkérdezettek 53 százaléka vélekedett így.)

A pénteken kiadott felmérés szerint a megkérdezettek közel harmada gondolja, hogy az Európai Bizottságnak legsürgősebben azt a problémát kellene kezelni, hogy a nők ugyanazért a munkáért kevesebb pénzt kapnak, mint a férfiak.

A megkérdezettek 17,1 százaléka kezelné kiemelten azt a fizetésbeli egyenlőtlenséghez vezető okot, hogy kevés a nő a döntéshozatali pozíciókban és 11,4 százalék a háztartás és otthoni gondozásból kivett részt. A férfiak és a nők nyugdíja közötti különbséget viszont mindössze 3,1 százalék említette a sürgősen kezelendő problémák között.

Csak lassan szűkül a szakadék

A nemek közötti fizetési szakadék nagyon lassan csökken: a 2006-ban mért átlagos 17,7 százalék 2013-ra mindössze 16,3 százalékra mérséklődött. Ezt azonban a bizottság szerint hiba lenne előrelépésként értékelni, hiszen ez az elmúlt éveknek ez a halvány javulása is nagyrészt a válságnak volt köszönhető, hiszen ezalatt az idő alatt inkább a férfiak fizetése csökkent, mintsem a nőké emelkedett volna.

Jelenleg olyan lassan csökken a nemek közötti fizetési szakadék, hogy az egyenlőség eléréséhez 70 évre lenne szükség - ez két generáció - emelik ki a biztosok közleményükben, amelyben e szakadék megszüntetését szorgalmazzák.

Vannak törvények, de azokat nem érvényesítik

A bizottság tisztviselői kiemelik: Európának vannak törvényei az egyenlő fizetésekre vonatkozóan, de azokat a tagállamok a gyakorlatban nem érvényesítik megfelelően. A biztosok szerint tavaly a tagállamok kaptak javaslatokat a fizetési szakadék csökkentésére, de az elmúlt években ezen a téren nagyon kicsi vagy semmilyen előrelépés nem történt.

A bizottság a 2016-os munkaprogramjában olyan intézkedéseket tesz, amelyek segítik a dolgozó szülőket és azokat, akik eltartott hozzátartozókat gondoznak abban, hogy megtalálják az egyensúlyt a munka és a gyereknevelés illetve gondozás között. Ezek az intézkedések leginkább a megfizethető gyerekgondozás hiányát, a merev munkaidő-beosztást kezelik, illetve olyan ösztönzőket takarnak, amelyek révén a férfiak is nagyobb felelősséget vállalhatnak a családjukért - állítják a biztosok.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

pastorius, 2015.11.02 12:51

@Tibi27:

:)
nem az árú értékéről beszéltem, hanem egy gazdaság értékteremtő, ill. hozzáadott értékteremtő képességéről, mert ez a meghatározó a béreknél..ezt hívják nagyjából termelékenységnek
ebben rosszul állunk, a közép-európai ország nálunk mind jobban teljesítenek..
a modern, prosperáló gazdaság alapja mára nem a munka (alapú), hanem a tudás (alapú)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Tibi27, 2015.11.02 12:20

@pastorius: "hogy mekkora értéket hoznak létre az említettek ugyanannyi idő alatt (kb. 3-4x akkorát), és mi mennyit termelünk"

Cöcö... Jó duma...
Az, hogy az általa létrehozott dolgot drágábban adják el esetleg az azért van, mert ott meg tudják fizetni a 3-4x árat is, a 8-10x nagyobb fizetésből... Az érték ugyanaz, legfeljebb az ár más!
Szóval ez egy maszlag duma!
Van jópár ifjú rokonom, aki kint dolgozik, semmivel nem dolgozik többet, mint amit itt dolgozott (sőt!), mégis 3-4x pénzt keres az itteninél.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

pastorius, 2015.11.02 10:09

@rotaryfun:

hát akkor közel sem értetted meg, miről írtak itt fentebb...pont nem erről szól ez az egész
vegyünk egy vidéki általános iskolát...egy férfi tanár (mondjuk, technika, földrajz vagy tesi tanár)van a tantestületben, a többi nő (ez már önmagában is tragédia a gyerekeknek)..szerinted ki az igazgató??
és akkor ez egy általános képlet
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

pastorius, 2015.11.02 10:05

@Zodiakus:


.Akkor én egy belga,német,norvég munkáshoz hány napot gályázok ingyen???

ezt csak akkor lehetne kiszámítani, ha Belgiumban, No-ban, vagy Norvégiában dolgoznál...ugyanazt
inkább azt számítsd ki, hogy mekkora értéket hoznak létre az említettek ugyanannyi idő alatt (kb. 3-4x akkorát), és mi mennyit termelünk (az összes régiós ország jobban áll ebben (mi /ebben is/ az uccsók vagyunk a régióban),mert a bérezés ettől függ..ami nincs, abból nem lehet bért fizetni, ez nem kedv, vagy akarat kérdése (ahogy ezt sokan gondolják)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Tibi27, 2015.11.02 09:25

@Zodiakus:
Erről még egy Kádárról szóló vicc jut eszembe - bár a helyzet mitsem változott azóta.
A Magyarországon járt amerikai külügyminiszter hazatérve jelentést tesz az elnöknek: Magyarországon az emberek 8 órát vannak a munkahelyükön, de abból csak 4-et dolgoznak. Kádár viszont ennek a 4-nek is nagyon örül, mert csak 1 órát fizet...

A 70-es 80-as években apám fizetése mindig ugyanannyi volt, mint az Ausztriában dolgozó unokatesójáé. Csak apámé forintban az övé meg Schillingben... (akkor olyan 10-15 Ft volt a Schilling, ma a 13.7603 szorzóval számolva 22,5 körül lenne...)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html