Halló! Van odakint valaki? Mibe fáj az embereknek a világűr fürkészése?

A Holdra szállást lehetővé tevő nagy ráfordítást leszámítva igen szerény összegből gazdálkodik az USA űrkutatási hivatala, a NASA, és várhatóan jövőben sem számíthat nagyobb költségvetésre. Pedig továbbra is megválaszolatlan a legfőbb kérdés: van-e odakint valaki?
Komócsin Sándor, 2019. július 20. szombat, 11:42
Fotó: Napi.hu

Az amerikai űrkutatási hivatal, azaz a National Aeronautics and Space Administration (NASA) 1958-as megalapítása óta elég szép eredményekkel büszkélkedhet - kezdte a hivatal költségvetésének alakulását bemutató cikkét a popsci.com hírportál. Eljuttatta az embert hatszor a Holdra, laborokat küldött a Mars felszínére, szondái felkeresték a naprendszer minden bolygóját, beleértve a kisbolygó méretű Cerest is. Sokan azt hiszik, hogy ezt óriási kiadások árán érték el, ám ha megnézzük a kiadásokat, akkor azt láthatjuk, hogy a tudományos eredményeket voltaképpen eléggé olcsón kapták meg az adófizetők.

Kivétel: az Apollo program

Az első ember, Neil Amstrong 50 évvel ezelőtt, 1969. július 20-án lépett a Holdra. Ezt a gigantikus lépést az tette lehetővé, hogy alaposan feltornázták az űrkutatási kiadásokat. Ezt követően, azaz a Hold-utazásokat lehetővé tevő Apollo program 1972-es lezárulása óta a NASA az Egyesült Államok költségvetésének átlag 0,5 százalékából gazdálkodhat. Ezzel szemben a védelmi kiadások nagyjából a büdzsé 15 százalékát (a GDP valamivel több mint három százalékát) viszik el. A mai költségek fényévekre vannak az Apollo program csúcsán a NASA-nak juttatott pénztől.

John F. Kennedy elnök 1961-ben jelentette be, hogy az USA még az évtized vége előtt embert akar küldeni a Holdra. Akkor minden egyes amerikai adójából évente 20 dollárt juttattak az űrkutatási hivatalnak, JFK tervének végrehajtásához ezt 26 dollárra kellett emelni. Ha ezt átszámoljuk 2015-ös árakra, akkor azt jön ki, hogy az Apollo-érában az amerikai polgárok fejenként évi 200 dollárral járultak hozzá a NASA kiadásaihoz.


Ha az űrhivatal ma is olyan arányban részesedne a szövetségi költségvetésből, mint akkor, akkor évi 65 milliárd dollárt kapna. Ez nem sok, ha a védelmi büdzsé 700 milliárdjával vetjük össze, óriási összeg viszont, ha a NASA 17-18 milliárd dolláros jelenlegi keretéhez hasonlítjuk. Az amerikaiak 2014-ben fejenként 54 dollárt fizettek be az űrhivatal kasszájába.


Mire költik?

A NASA amellett, hogy szervezi az űrkutatási missziókat, folyamatosan munkát át 60 ezer embernek, a beszállító magáncégeket is figyelembe véve. Jellemző, hogy a hivatal becslése szerint az Apollo programban 400 ezer embert foglalkoztattak Amerika-szerte, miközben 12 ember jutott el a Holdra és különböző balesetekben nyolcan vesztették életüket - derül ki a BBC összesítéséből. A Holdra szálló Hold-kompot szállító Apollo-11 utazását kontrolláló irányítóközpontban mindössze egyetlen nő dolgozott.


A szakértők nem számítanak az Apollo-pillanat megismétlődésére, azaz arra, hogy a jövőben valamikor hasonló összeget kap valamilyen programjára a NASA, mint az 1960-as években. Várhatóan nem lesz újabb hidegháború sem, ami felpörgetné az űrkutatási versenyt a Föld nemzetei között. Az örök kérdés azonban - mármint, hogy "Mi minden lehet még odakint a világűrben?" - mindig ösztönözni fogja az embereket és az országokat, hogy költsenek az űrkutatásra.

Az emberiség alig érintette még meg a Naprendszer felszínét, még azt sem tudjuk, milyen konkrét kérdéseket tehetnénk fel vele kapcsolatban. A NASA egyik következő célpontja az Europa, a Jupiter egyik holdja, amelyen több víz van befagyva, mint a Föld teljes vízkészlete. A 2030-ra megcélzott emberi Mars-expedíciót ugyanakkor inkább csak tervezgetik az amerikai űrkutatási hivatal szakemberei.

HOZZÁSZÓLÁSOK