Menjenek a fenébe! Vagy a Holdra, de ne a mi pénzünkből!

Az amerikaiak köszönik szépen nem kérnek abból, hogy az ő pénzükön embereket küldjenek a Holdra vagy a Marsra, ám ez nem jelenti azt, hogy feleslegesnek tartják az űrkutatást. Csak éppen éppen észszerűbb célokat követnének, mint az ő pénzüket költő politikusok.
Komócsin Sándor, 2019. július 20. szombat, 15:54
Fotó: AFP

Mike Pence, az USA alelnöke nem sokkal az új adminisztráció 2017-es hivatalba lépése után ismertette a kormány űrkutatási céljait. E szerint azt a stratégiai célt tűzték az amerikai űrhivatal, a NASA elé, hogy újítsa fel az Egyesült Államok jelenlétét a Holdon - emlékeztet arstechnica.com hírportál. Donald Trump 2017 végén aláírt egy űrpolitikai dokumentumot, amely konkretizálja ezt: e szerint emberi felfedező utakat terveznek. Ez a papír azt is kimondja, hogy csak ugródeszkaként szolgálna egy itteni bázis a távolabbi célpontok, így a Mars eléréséhez.

Az AP hírügynökség és a NORC Center közvélemény-kutató intézet több mint 1100 ember megkérdezésén alapló nemrégiben készült felmérésből azonban az derült ki, hogy az átlag amerikaiak nem támogatják, hogy az 1969. július 20-án kezdődött Hold-utazások után újra emberek lépkedjenek a Holdon, vagy hogy ott hagyják a lábnyomukat a Mars vörös homokjában. Csak minden negyedik megkérdezett gondolja azt, hogy fontos vagy nagyon fontos lenne, ha emberek járnának a Holdon vagy a Marson.

Van jobb cél!

Ezzel szemben majdnem 60 százalék azok aránya, akik szerint a Föld és a Naprendszer, illetve az univerzum tudományos kutatása fontos vagy nagyon fontos célja lehetne a NASA-nak. Ennél is nagyobb, 68 százalék azok aránya, akik úgy vélik, hogy az meteorok, az üstökösök és más az űrben keringő égitestek megfigyelése rendkívül fontos, miután ezek eltalálhatják a Földet, véget vetve az emberi életnek.


Az AP és NORC Center közös felmérésének eredménye összhangban van azzal, amit az egyik legismertebb amerikai intézet, a Pew Research Center talált 2018-as vizsgálatában. Ebből is az derült ki, hogy az emberek túlnyomó többségét sokkal jobban érdekli, hogyan lehetne megvédeni a Föld légkörét a túlzott felmelegedéstől, illetve magát a bolygót egy aszteroida becsapódásától, mint hogy emberek utazzak a Holdra és a Marsra.

Észszerű áron!

Milyen tanulságok adódnak ebből? Mindenekelőtt az, hogy az amerikaiak támogatják az űrkutatást. Egyetértenek azzal, hogy programok induljanak ezen a téren, például díjazzák, hogy robotok landolnak a Marson, ahol kutatásokat végeznek. Ugyanakkor nem akarnak túl mélyre nyúlni a zsebükbe azért, hogy presztízsprojekteket finanszírozzanak az adójukból. Jellemző, hogy a legtöbb amerikai azt hiszi, hogy a NASA az amerikai költségvetés negyedét költi el, miközben ez az arány a fél százalékot sem éri el.

Emellett azt látják, hogy az emberi küldetések aránytalanul sokba kerülnek. Az elmúlt 15 évben például az űrhivatal elköltött 50 milliárd dollárt (a paksi bővítésre adott orosz hitel négyszerese) az emberek szállítására alkalmas Orion űrkabin, továbbá az Ares V rakéta és a Space Launck System (SLS) szupernehéz hordozórakéta kifejlesztésére, ám ezek egyike sincs használható állapotban. Leghamarabb a 2020-as évek első felében vehetik hasznukat.

A közvélemény hangulatának alakulása várhatóan nem lesz hatással a Trump-adminisztráció űrkutatási terveire. Elkölthetnek évente hárommilliárd dollárt (a budapesti 4-es metró építési költségének közel kétszerese) az Orionra és az SLS-re. Ha egy demokrata elnök kerül azonban hatalomra 2020-tól, a NASA kiadásait átcsoportosíthatják a mély űr felfedezését szolgáló projektektől a Föld védelmét szolgáló programokra.

HOZZÁSZÓLÁSOK