A hivatalos adat szerint 55 százalékos részvétellel majdnem negatív rekordot döntöttek a görögök a vasárnapi parlamenti választáson. A Guardian idézte az egyik 600 fős szavazókör adatát: egy órával az urnazárás előtt - ami magyar idő szerint hat órakor volt -, 200-an adták le voksukat, míg korábban ilyenkor már bőven 300 felett szokott lenni a részvétel.

Az MRB közvélemény-kutató cég a modern kori görög történelem legkisebb részvételére számított. Volt olyan politológus, aki attól tartott, hogy ha 50 százaléknál alacsonyabb arány alakul ki, akkor görög viszonylatban "elégtelen" lesz a kormány politikai felhatalmazása. Más szóval bármilyen reformot hajt végre, azt "illegitimnek" fogják tekinteni az emberek.

El szoktak menni szavazni

A görögök lelkes szavazók: az elmúlt évtizedekben nem volt ritka a bőven nyolcvan százalék feletti részvételi arány a parlamenti választásokon. Ezt még a kétezres évek elején is hozták, 2007-ben és 2009-ben közel nyolcvanszázalékos arány alakult ki, ami 2012 júniusában - a válságkezelés kezdete után két évvel - 70 százalékra csökkent. A 2015, januári arány lényegében ugyanez volt.

A negatív rekordot az 1946-os szavazás hozta 53 százalékkal, ám akkor a baloldal bojkottálta a választást a jobboldal erőszakos fellépése miatt. (Magyarországon jellemzően valamivel 60 százalék felett alakul a parlamenti választások részvételi aránya.)

Thaiföld és Vietnam

Már a szavazást megelőző hetek sem hozták azt az izgalmat, amit a januári választás idején tapasztalt a BBC helyi tudósítója. A kampány langyos volt, az emberek többé-kevésbé közönyösen figyelték az eseményeket, miután mind a két győzelemre esélyes párt a hitelezőkkel kötött megállapodás betartását ígérte.

A görögökre tehát megszorítások várnak - talán ezért jellemezte úgy a hangulatot egy megfigyelő, hogy olyan, mintha a társadalom egy nagy vereséget élt volna át. Az exit pollok szerint a választók  majdnem 14 százaléka a választás napján döntötte el, hova teszi az X-et.

Az utca emberét nagyon szíven ütötték a júniusban bevezetett pénzfelvételi és átutalási korlátozások. Sokan úgy gondolják, hogy Görögország egy Thaiföldhöz és Vietnamhoz hasonló szegény országgá válik, amely a turizmusból él, de a helyiek helyzete évről évre romlik.

Nyert a Sziriza

A szavazatok több mint felének összeszámlálása alapján a baloldali Sziriza a voksok 35,5 százalékával lényegében megnyerte a választásokat. A második a konzervatív Új Demokrácia 28,1 százalékkal. A harmadik a szélsőséges jobboldali Arany Hajnal 7,1 százalékkal. A mérsékelt baloldali Paszok 6,4, a kommunista párt 5,5, a nacionalista Független Görögök (a Sziriza koalíciós partnere az elmúlt fél évben) 3,7 százalékon állt. A Szirizából kivált kemény vonalasok pártja, a Népi Egység várhatóan éppen hogy nem éri el a bejutáshoz szükséges háromszázalékos határt.

A görögországi választási rendszerben a parlamenti bejutási küszöböt elérő pártok 250 képviselői helyen osztoznak a törvényhozásban. A győztes párt szavazatarányos képviselői helyei mellé további 50 mandátumot szerez a 300 fős testületben. Így bő egyharmados választási többséggel abszolút többséget lehet szerezni a parlamentben.

Ciprasz egy zseni(?)

A jelenlegi állás alapján a Szirizának 145 képviselője lehet, míg az Új Demokrácia 75, az Arany Hajnal 19, a Paszok 17, a kommunisták 15, a Független Görögök 10 helyre számíthatnak. Eszerint maradhat a januárban kialakult Szirza-Független Görögök koalíció - Ciprasz már fel is vette a kapcsolatot Panosz Kamennosszal, a párt vezetőjével, hogy tárgyaljanak a folytatásról.

A szakértők már azon merengenek, hogy Alekszisz Ciprasz vagy a szerencse fia, vagy egy zseni. Pártja januárban azzal győzött, hogy befejezi a megszorításpolitikát, ám ennek ellenére nem vész el a görög euró. Egy népszavazás júniusban meg is erősítette a görögök ez iránti akaratát, és az ezt ismét megígérő kormányfőt.

Látva, hogy a hitelezőket ez nem érdekli, Ciprasz egy nappal a referendum után elfogadta a megszorítások folytatását. Pártja emiatt később két részre szakadt. Lemondott, hogy új kormányzási felhatalmazást szerezzen, és ez a húzása bejött. A Sziriza ugyanolyan szavazati arányt érhet el, mint januárban, 15 százalékponttal alacsonyabb részvétel mellett. Ezt csinálja utána valaki!

Győztes az euró

A görögök ragaszkodnak az euróhoz - állapítja meg Holger schmieding, a német Berenberg bank vezető elemzője a szavazást értékelve. Az ötödik éve tartó adósságválság ellenére, amely egymást követő megszorító csomagokat hozott nekik, 80 százalékuk továbbra is olyan pártokra szavaz, amelyek a görög euró megtartását ígérik.

Nem sok oka van Ciprasznak az ünneplésre annak ellenére, hogy pártja simán nyerte a vasárnapi parlamenti választást (bár ebben szerepe lehet a kirívóan alacsony részvételnek is) - írja Nick Malkucisz, az athéni Ekathimerini napilap publicistája. Rigorózusan végre kell hajtania a harmadik segélycsomagot benne a nyugdíjreformmal és a bankok újratőkésítésével még az év vége előtt.

Emellett továbbra is küszködnie kell pártjával, amely a kivált csoportok ellenére továbbra is számos frakcióra szakad. Sokan kifogásolták, hogy nem egyeztetett nagy nyári pálfordulása előtt, s ezzel egy személyhez kötődő politikai erővé tette pártját. Amíg persze olyan győzelmeket arat, mint most vasárnap nem fognak szembe fordulni vele...

A magyar elemzők szerint is jó hír

A Sziriza arra készül, hogy három napon belül kormányt alakít és elkötelezettek a mentőcsomagban foglalt vállalások teljesítése mellett. Ha ez sikerül, a politikai bizonytalanság nem tart hosszú ideig, ami a reform elkötelezettség szempontjából is kedvező - vélik a CIB Bank elemzői.

A 86 milliárd eurós mentőcsomag első felülvizsgálatára még év vége előtt sor kerül, pozitív értékelés nélkül veszélybe kerülhetne a következő részlet. A választások piaci hatása, semleges, enyhén pozitív lehet, a következő napokban a figyelem azonban fokozatosan a szeptemberi globális pmi mutatókra irányul. Az indexek képet adnak a nagy gazdasági centrumok állapotáról, ami a Fed következő lépése szempontjából is fontos - vélik gyorselemzésükben a magyar prognoszták.