Az elmúlt négy év kedvező gazdasági folyamatai elérték a csúcspontjukat Kelet-Közép-Európában, mivel a térség országainak gazdasági szerkezete nem teszi lehetővé a folytatást - írta a bne IntelliNews régiós hírportál. Egyelőre mindegyik idetartozó ország erős GDP-bővülést produkál, de a tempó lassul, amelynek több oka is van.

Az első, de nem a legfontosabb, a közismert munkaerőhiány, amelyet az emberek nyugatra vándorlása okoz. A második, ennél jóval fontosabb gond, hogy hiányzanak a befektetések az új technológiákba és a vállalatok modernizálásába. Ez a hozzáadott érték csökkenésén keresztül hosszabb távon érezteti káros hatását.

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke kevesebb mint egy éve arról beszélt, hogy a régió az európai kontinens gazdasági növekedésének motorja és további bővülés előtt áll - ám ez a friss adatok tükrében nem tűnik magától értetődőnek.

Lemorzsolódás

Bulgária, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia friss GDP-adataiból látszik, hogy a regionális növekedés az első negyedéves 4,6 százalékról a másodikban 4,3 százalékra szelídült. Nemrégen, 2017 harmadik negyedévében még 5,6 százalékos pluszt jegyezhettek fel a statisztikusok - idézi a bne a Capital Economics tanácsadó cég adatait.

A részletes számok még hiányoznak, de a havi aktivitási mutatókból kiderül, hogy a bővülés lassulása számos gazdasági ágazatot érint. Az EU strukturális alapjaiból érkező támogatások beáramlása felpörgette a régió gazdaságait, ám ahogy ez lecsengett, változik a helyzet. Az idei második negyedév az építőipar érezhető gyengülését hozta.

Eközben az eurózóna feldolgozóiparának halvány teljesítménye visszafogja a régió iparát is - állapították meg a Captial Economist szakértői. Mindezekhez járult az üzemanyagárak emelkedése, ami elnyelte a fogyasztói kereslet egy részét.

Rossz jelek mindenfelé

A romániai gazdasági növekedés már a múlt év végén látványosan lassult, míg Csehországban az elmúlt negyedév hozta a el a fékeződést. Lengyelországban sem olyan kék az ég a gazdaság felett, mint korábban, de a szakértők úgy vélik, hogy az év hátralévő részében a térség minden gazdasága hasonló helyzetbe kerülhet. A munkaerőhiány bérinflációt okoz, miközben a a feldolgozóipari cégek lassan lépdelnek felfelé az értékteremtési láncban. Ezek a tényezők határt szabnak a GDP bővülésének.

Magasabb lesz az infláció, nőnek a kamatok és a kormányok sem tudják igazán élénkíteni országaik gazdaságát, ami fékezi a fogyasztás erősödését. A kínálat oldaláról a kapacitáshiány okozhat gondokat, ezért aztán a kedvezőtlen folyamatok áthúzódhatnak 2019-re is. A tanácsadó cég szakértői szerint 2019-ben átlagosan mindössze három százalékkal bővülhet a kelet-közép-európai régió GDP-je.

Falnak mentek a csehek

A cseh gazdaság mindössze 2,3 százalékkal növekedett a második negyedévben a 4,2 százalékos első negyedéves tempó után. A prágai statisztikai hivatal ugyan azzal magyarázza ezt, hogy magas volt az összehasonlítás alapjául szolgáló tavalyi bázisadat, ám a szakértők szerint a kedvezőtlen változásért a kimerülő kapacitások is okolhatók. A szlovák gazdaság bővülése 4,1 százalékra gyorsult április-júniusban az év első negyedében elért 3,6 százalékról.

Szintén a pozitív kivételek között szerepelt Magyarország, ahol a GDP bővülése 4,6 százalékos volt a második negyedévben, amire 2014 óta nem volt példa. A bne azonban idézi a GKI prognózisát, amely szerint a gazdaság elérhette üzleti ciklusának csúcsát. A lengyel gazdaság tartotta öt százalék feletti növekedési tempóját, de a szakértők szerint a befektetések gyenge bővülése és az építőipar kapacitásainak kimerülése le fogja fékezni ezt.

Régiós átok

A munkaerőhiány az egész térség akut problémája. Szlovéniában egy évtizede nem volt annyi betöltetlen állás mint most, a lenyel munkanélküliségi ráta jelentősen csökkent, miközben a bérek éves összehasonlításban több mint hét százalékkal vannak az egy évvel ezelőtti felett. Csehországban a kamatemelés egyik oka a bérek példátlan növekedése volt, mert ez erősíti az inflációs nyomást.

Mindezek ellenére a lengyeleknél csökkent a kiskereskedelmi forgalom bővülésének üteme, Csehországban és Romániában pedig stagnált a növekedés tempója. Az ipari termelés növekedését is veszélyeztetik a munkaerő-problémák és a kereslet gyengülése, de ezen téren még kitart a korábban szerzett lendület, ahogy az a jó lengyel, cseh vagy román adaton látható.

Hamarosan baj lesz

A bne értékelése szerint az ipari befektetések hiánya súlyos gond a régióban. Igaz, hogy sok befektetői tőke érkezett ide az elmúlt évtizedekben, de ez részben főként az elmaradott infrastruktúra fejlesztésére ment el, részben olyan feldolgozóipari üzemek létesítésére, amelyek az első posztszocialista generáció tagjainak kínálnak munkát. Most azonban olyan fejlesztésekre lenne szükség, amelyek a magasabb hozzáadott értéket termelő, új technológiákkal termelő iparágakat segítik.

Egy olyan országban, mint Románia, amely le van maradva kelet-közép-európai társaihoz képest, viszonylag egyszerű a helyzet. Ott még jelentős fejlődési lehetőséget kínál a hiányosságok pótlása például az élelmiszer-feldolgozó iparban. Ugyanakkor a strukturális reformok gyengesége és a liberális piaci szemlélet feladása Lengyelországban és Magyarországon gondokat fog okozni a jövőben.

A fotó forrása: Shutterstock