Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsongun észak-koreai diktátor tavaly júniusi szingapúri találkozója óta nyolc hónap telt el. Trump a csúcs után ugyan kijelentette, hogy a dzsucse ideológiát követő rezsim immáron nem jelent nukleáris fenyegetést, ám az észak-koreaiak azóta továbbfejlesztették atomfegyvereiket és ballisztikus rakétáikat, továbbá nem adtak ellenőrizhető információkat katonai arzenáljukról - vezeti fel a két vezető február utolsó két napján a vietnami fővárosban, Hanoiban tartandó újabb csúcstalálkozóját beharangozó cikkét az nbcnews.com.

Hírszerzési tisztviselők egyre valószínűtlenebbnek tartják, hogy az észak-koreai rezsim vezetése kész lenne lemondani az ország nukleáris programjáról, pedig Trump azért kezdett diplomáciai játszmát Kimmel, hogy elérje az ország atomfegyvereinek és nagy hatótávolságú rakétáinak leszerelését. A csúcs előtt a Fehér Házból hűteni igyekeztek a várakozásokat, Korea-szakértők pedig arról beszéltek, hogy attól tartanak: Trump többet adhat, mint amit kap. Őrült végeredménye lenne a csúcsnak, ha az USA megígérné katonai erői kivonását Dél-Koreából cserébe egy homályos észak-koreai ígéretért, miszerint Phenjan leszereli atomarzenálját.

Miről lehet szó

Erre a feltételezésre az adott alapot, hogy az Trump azt mondta: bármiről tárgyalhatnak Kimmel, beleértve az amerikai csapatok kivonását is. Ugyanakkor reálisabb várakozás, hogy a felek bizonyos alapszintű diplomáciai jelenlétről döntenek egymás fővárosában. Trump az USA nevében megígérheti, hogy több mint hat évtizeddel a fegyverszünettel lezárt koreai háború után aláírhatják a békeszerződést is. Ez azonban hosszú szakértői előkészítést igényelne.

A Trump-adminisztráció egyes vezető tisztviselői attól tartanak, hogy a diplomáciai közeledés és a békeszerződés megígérése azt jelentheti, hogy az USA gyakorlatilag elismeri atomhatalomnak Észak-Koreát. Ez a veszély főként akkor fenyeget, ha Trump nem kap Kimtől számottevő engedményeket a maga oldalán.

Nem tudni, hogy az USA adna-e könnyítéseket az Észak-Korea elleni gazdasági szankciókból - Trump környezetében egyesek úgy vélik, hogy meg kellene ezt fontolni. Cserében a titokzatos rezsimtől nagyobb betekintést kérhetnének atomprogramjába. A felek egyeztethetnek egy úgynevezett feltételes számla nyitásáról egy harmadik országban, amelyből infrastruktúra-beruházásokat finanszírozhatnának Észak-Koreában. Az ehhez szükséges forrást a Világbank, Dél-Korea, Japán és mások dobhatnák össze.

Putyinnak jobban hisz?

Nehezíti a lehetséges fejlemények előre jelzését, hogy Trumpról köztudott: nem hisz saját országa hírszerzésének. Hírek szerint kételkedik abban, mit Észak-Korea katonai képességeiről tesznek elé. Andy McCabe volt FBI-igazgatóhelyettes, az elnök éles kritikusa nemrégen megjelent könyvében furcsa sztorit oszt meg olvasóival. E szerint Trump azt mondta titkosszolgálati szakembereknek, hogy nem hiszi el, amit a rezsim fejlett rakétatechnikájáról mondanak neki, mert Vlagyimir Putyin államfőtől azt hallotta, hogy Phenjan nem rendelkezik ilyen fegyverekkel.

Összekuszálja a képet a csúcs előtt, hogy az elnök nincs teljesen összhangban külügyminiszterével, Mike Pompeóval. A napokban a CNN megkérdezte az utóbbitól, hogy Észak-Korea továbbra is nukleáris fenyegetést jelent-e, mire - rácáfolva főnökére - egyszerűen azt felelte: igen. Pompeo megerősítette, hogy a legkeményebb gazdasági szankciók hatályban maradnak, amíg meg nem történik az atomfegyverek leszerelése.

Eközben amerikai tisztviselők úgy gondolják, hogy Kim fő célja a hanoi csúcsértekezleten az, hogy az Egyesült Államok elnöke mellett fényképezzék. Az észak-koreai vezető már végigcsinált egy nagy politikai show-t Trumppal 2018 júniusában, az újabb csúcs csak megerősíti helyét a világpolitika színpadán - legalábbis az észak-koreai átlagpolgárok szemében. Összességében a szakértők már azt is sikernek tekintenék, ha a felek bejelentenék, hogy rendszeres találkozókat tartanak különböző szinten és résztvevőkkel, például Kína és Dél-Korea bevonásával - ez a négy állam volt érdekelt a koreai háborúban.