Íme a hétvége igazi győztese

Csak találgatni tudják egyelőre a szakértők, mit purgálhatnak ki a közös uniós projektek közül a megerősödött euroszkeptikus politikai erők és mi az, amit az unionisták csak a testükön keresztül engednének megváltoztatni.
Napi.hu, 2014. május 26. hétfő, 12:07
Fotó: Reuters

Meglepően sok olyan képviselő jutott be a tegnapi európai parlamenti választások nyomán az EU "törvényhozásának alsóházába", aki azt ígérte szavazóknak, hogy kihúzza a parlamenti széket a saját feneke alól, s felszámolja azt az intézményrendszert, amelynek képviselőjévé választották. Nagy kérdés, hogyan kezelik az Európai Parlament (EP) mérsékelt pártjai az új helyzetet, úgy tűnik, ettől függ az Európa-projekt sorsa is - írja háttérelemzésében a Bloomberg.

A szavazás eredményeként Franciaországban az elszigetelődéspárti Nemzeti Front sikere megrengette a politikai elitet - derült ki Manuel Valls szocialista miniszterelnök szavaiból. Nagy-Britanniában a függetlenségpárti UKIP története legnagyobb támogatottságát söpörhette be előzetes adatok alapján, és még az olyan kicsi országokban is erősödni tudtak az euroszkeptikusok, mint Finnország, ahonnan a korábbi kétszeresét, konkrétan két képviselőt küldenek az EP-be.

Hangosak lesznek

Keverve és felrázva
Az EU-integrációt alapvetően támogató hagyományos pártok (a néppárti, a szocialista és a liberális frakciók) összesen 84 helyet veszíthetnek az új európai törvényhozásban - írta a Bruxinfo az előzetes adatok alapján. A Néppárt 61 fős mínuszban van, a szociáldemokraták 10 főt vesztenek, a liberálisok és a konzervatívok 13-13-at. A sehova sem tartozó, többségében euroszkeptikus csoportok 67-tel többen vannak. Torzítja az összehasonlítást, hogy az Európai Parlament létszáma a 2009-ben választott 765 képviselőről 751-re csökkent.

A néppárti veszteség jó része minden bizonnyal azzal magyarázható hogy szavazóik egy része az EU-val szemben kritikus pártokat választott. A szocialistáknál ugyanez a helyzet: míg például Görögországból 2009-ben még a mérsékelt Paszok küldte a baloldali képviselőket az EP-be, addig idén a radikális Sziriza, amelynek képviselői az Egyesült Baloldal frakciót választhatják.

A következő hetek kérdése, hogyan alakul az Európai Parlament frakcióinak összetétele és nagysága. Kétségtelen, hogy a testületben az európai politika főáramába tartozó, uniópárti politikai erőké a többség, de nagyon valószínű, hogy az EU-ellenes nézőpont támogatói saját frakciót alapítanak, amivel alaposan megnőhet a befolyásuk az európiai politikára. Ezt segíti, hogy mindössze hét ország 25 képviselőjére van szükség egy új képviselőcsoport felállításához.

Az ügyek nem kis részében nyilvánvaló, hogy téves álláspontot foglalnak el az európai összefogás ellenzői. Vlagyimir Putyin orosz államfő beavatkozása az ukrán válságba eloszlatta a kétségeket afelől, hogy az EU-nak a korábbinál jóval szorosabban összehangolt külpolitikára van szüksége. Az európai bankunió kérdésében ugyan kevésbé egyértelmű a tagállamok érdekeinek összhangja, de nyomós érv emellett, hogy felválthatja a pénzintézetek gondjainak esetleges, utólagos - késő bánat... jellegű - kezelését. (A bankunió célja, hogy a legnagyobb európai bankok az Európai Központi Bank felügyelete alá kerülnek, hogy a tagországok összehangoltan képeznek biztonsági tartalékot a pénzintézetek esetleges csődjére, továbbá hogy hosszabb távon létrejöjjön az EU-s szintű, közös betétbiztosítás - a szerk.)

Katasztrofális imázs

Az EU imázsa azonban borzasztóan rossz. A közös európai valutát használó országokban közel 12 százalék a munkanélküliségi ráta. Általános a kormányok iránti bizalmatlanság, aminél csak az EU-val szembeni rossz érzések erősebbek. Az uniós bürokráciát tolakodóan beavatkozónak és hanyagnak tartják az emberek. Sokan úgy látják, hogy túlterjeszkedik feladatkörén, míg mások szerint nem tesz eleget a közös ügyek előmozdítása érdekében. Hogyan lehet rendet tenni ebben a káoszban?

A nagyobb képért kattintson!
MTI

A globális verseny rákényszeríti az európai országokat gazdasági integrációjuk erősítésére. Például növelniük kell a közlekedési és a távközlési infrastruktúrába fektetett forrásokat, és erősíteniük kell a hatékonyságot növelő határokon átívelő versenyt. Ezekben az ügyekben akkor járnak a legjobban, ha közösen lépnek fel. Más területeken leküzdhetetlennek látszik az ellenállás a nemzeti megoldások felülírására. Ilyenek a jóléti intézkedések, a minimálbér kérdése, illetve az olyan elhíresült területek, mint a szabványosítás, a banán vagy az uborka méretének és görbeségének előírása.

Integrációs étvágytalanság

Az első kérdés, amire választ kell találniuk az uniópártiaknak, a bevándorlók kezelése. A Nemzeti Front és az UKIP támogatottsága nagy részét köszönheti a külföldi jövevényekkel szembeni ellenérzéseknek. Nem elég elmondani ezerszer, hogy a bevándorlóellenes pártok rasszisták. Be kellene bizonyítani a szavazóknak, hogy a munkaerő szabad áramlása ugyanolyan hasznos nekik, mint a javak és szolgáltatások szabad áramlása.

Az Európa-projekt eredendően sokkal inkább egy idealista vállalkozás, mint olyan összefogás, amelynek praktikus céljai vannak. Kitalálóinak célja az volt, hogy véget vessenek az európai nemzetek ismétlődő háborúinak, amelyek egyre véresebbekké váltak, és egyre katasztrofálisabb anyagi kárt okoztak. Úgy tűnik, a félmilliárd európai polgár szerint nem következik ebből, hogy egyre nagyobb hatalmat kellene európai szinten koncentrálni. Emellett nem vágynak arra sem, hogy a 28 tagú közösség tovább bővüljön olyan országokkal, mint Szerbia vagy Montenegró.

Tesznek az EU-ra a csehek
A Magyarországhoz hasonlóan tízmilliós Csehországban mindössze a választásra jogosultak 19,5 százaléka vett részt az EP-választáson (Magyarországon a 2009-es valamivel 36 százalék feletti értékről 28,9-re esett a részvétel). A cseh pártok a belpolitika eszközeként használták fel az uniós szavazást, az EP-képviselőséget pedig kellemes bevételi forrásnak tekintik - írta az MTI összefoglalója szerint a Hospodarske Noviny gazdasági és politikai napilap, amely a demokráciát veszélyeztető súlyos gondot lát ebben. A csehek többsége úgy érzi, hogy sem az EP-ben, sem az EU-ban nem történik semmi, ami jelentősen befolyásolná az életét - írta a Mlada Fronta Dnes. A cseh képviselőket nehéz helyzetbe hozza az EP-ben, hogy az alacsony részvétel meggyengíti legitimációjukat.

Az Európa-pártiak legnagyobb kihívása azonban, hogy megszüntessék Európa demokráciadeficitjét. Az EU-ellenes politikusok emiatt láttathatják úgy az uniós döntéshozatalt, mint ami nem más, mint a brüsszeli diktátumok sorozata. Az EU híveinek meg kell mutatniuk a uniós polgároknak, hogyan a közösség képes növelni a foglalkoztatást és javítani az életszínvonalat. Mert most csak az öncélúnak tűnő, bonyolult szabályokat és intézményrendszert látják. Erről a feladatról nagyon kevés szó esett az elmúlt hónapok vitáiban.

 

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

jobbbajobbb, 2014.05.26 12:23

....a sok bevándorlóval foglalkozzanak ,az őshonos kisebbségek autonómiájával ,a 20 millió cigánnyal kezdjenek valamit ezek az idióták ,ne az uborkával ...,meg az európai kkv-ék megerősítésével a globál-multikkal szemben ...,és aq 25 millió munkanélkülivel ,és a 20-33 év közötti korosztályok exisztencia teremtésével ...

..idióták van munka !!!!!!!!!!!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html