Íme Erdogan újabb ötlete

A török hadsereget és a titkosszolgálatot vonják az elnöki hivatal ellenőrzése alá - így foglalt állást Recep Tayyip Erdogan török elnök csütörtökön a CNN Türk hírtelevízió jelentése szerint.
MTI, Napi.hu, 2016. július 28. csütörtök, 22:56
Fotó: MTI/EPA

Erdogan akkor beszélt erről, amikor fogadta Fikri Isik védelmi minisztert és Hulusi Akar vezérkari főnököt, akik azért keresték fel az elnöki palotát, hogy jóváhagyassák a Legfőbb Katonai Tanács (YAS) döntéseit. Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő csütörtökön Ankarában bejelentette, hogy tisztségében marad a török vezérkari főnök, Hulusi Akar a YAS csütörtöki döntésének értelmében.

A testület a július 15-i puccskísérletet után bevezetett rendkívüli állapotra való tekintettel a szokásos nyári ülését egy héttel korábban tartotta. A vezérkari főnököt az erőszakos hatalomátvételi kísérlet éjszakáján a puccsisták túszul ejtették a katonai főparancsnokságon és helikopterrel egy légi támaszpontra vitték a török főváros, Ankara közelében. A tábornokot másnap reggel szabadították ki. Az incidenst követően Akar lojalitásáról biztosította az állam vezetését, mégis bizonytalan volt, hogy továbbra is betöltheti-e tisztségét a haderő élén.

Jelentősebb változás csak a csendőrségnél történt, a szervezet főparancsnokának, Galip Menditnek a feladatát a vezérkari főnök második helyettese, Yasar Güler vette át. A vezérkari főnök korábbi állásfoglalása szerint a puccsisták nagyobbrészt a légierő és a csendőrség kötelékéből, továbbá egyes páncélos alakulatokból kerültek ki. Binali Yildirim miniszterelnök hétfőn este jelezte: a csendőrség és a parti őrség a török haderő helyett teljes egészében a belügyminisztériumhoz tartozik majd.

A YAS által hozott döntéseket Recep Tayyip Erdogan török államfő hagyta jóvá.

MI az a YAS?
A YAS Törökországban a legfelsőbb katonai döntéshozó testület, amelynek tagja a miniszterelnök, a vezérkari főnök, a védelmi miniszter, valamint több tábornok és tengernagy. Évente rendszerint kétszer ülésezik a katonai főparancsnokságon, a miniszterelnöki hivatal székhelye, a Cankaya-kúria első alkalommal adott otthont tanácskozásnak. A török hadseregnek - a vezérkar hivatalos májusi közlése szerint - több mint 613 ezer tagja van, köztük 358 tábornok és tengernagy, amellyel a NATO második legnagyobb fegyveres ereje.


A hadsereg állományának 1,5 százaléka, összesen 8651 katona vett részt országszerte a hatalomátvételi kísérletben - közölte szerdán a hadsereg, s "egyenruhába bújt terroristáknak" nevezve a puccsistákat. A török kormány július 15-ét követően nagyszabású tisztogatásba fogott egyebek között a katonaság soraiban, eddig 143 tábornokot és tengernagyot helyeztek előzetes letartóztatásba. A támaszpontok, továbbá a laktanyák bejáratait az önkormányzatok az incidens óta kamionokkal és munkagépekkel barikádozzák el.

Kegyetlen megtorlás

Közben a Guardian arról számolt be, hogy az államcsínyben résztvevők holttesteit nem engedi a török a kormányzat eltemetni. A vallási ügyekkel foglalkozó hatóság rendeletben tagadja meg az iszlám szerinti temetési imát, és temetést a puccsban résztvevőktől. A kormányzat szerint hazaárulók próbálták meg átvenni az ország irányítását, akik tettükkel egész nemzetükre rontottak, így nem érdemelik meg a méltó búcsúztatást.

A törökországi Amnesty International vezetője, Andrew Gardner szerint alapvető emberi jogokat sért a temetés megtagadásával a hatalom. A holttesteket állítólag építkezések gödreibe, jelöletlen sírokba helyezik - írja a 444.hu.

Aggódik az ENSZ és az EBESZ

Az ENSZ és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselői csütörtökön Bécsben a török média helyzete miatt adtak aggodalmuknak hangot, hangsúlyozva: a puccskísérlet után a sajtóorgánumoknál végzett, egyre terebélyesedő "tisztogatás" súlyos csapást jelent a közéleti vitákra nézve.

A török hatóságok szerdán összesen 47 újságíró ellen adtak ki elfogatási parancsot a július 15-i puccskísérletet követő tisztogatások keretében, továbbá számos szerkesztőséget szüntettek meg az elmúlt 24 órában. A török kormány a rendkívüli állapotra hivatkozva elrendelte három hírügynökség, 16 tévécsatorna, 23 rádióadó, 45 újság és 15 magazin szerkesztőségének bezárását, blokkolta húsz weboldal elérhetőségét és 29 kiadó működését vonta vissza.

David Kaye szólásszabadságért felelős ENSZ-különmegbízott és Dunja Mijatovic, az EBESZ sajtószabadságért felelős képviselője közös állásfoglalásban bírálta a török kormányt legutóbbi intézkedései miatt. A független újságírók letartóztatása és a nyomtatott, valamint az elektronikus média bezárása nagy kárt okoz a törökországi közéletnek - figyelmeztettek a nemzetközi szervezet szakértői. Egyúttal szorgalmazták, hogy a török hatóságok gondolják újra döntéseiket és erősítsék meg a sajtószabadság melletti elkötelezettségüket.

Az intézkedések drasztikusak, sokkolóak és példátlanok Törökország utóbbi éveit tekintve - hangsúlyozta az ENSZ különmegbízottja.

 

 

HOZZÁSZÓLÁSOK