A hagyományos játékkaszinók üzemeltetésére irányuló koncessziók megadására és az online kaszinójátékok szervezésére vonatkozó magyar szabályozás nem egyeztethető össze az uniós joggal - mondta ki az Európai Bíróság.

Az indoklás szerint ugyanis e szabályok hátrányosan megkülönböztető módon akadályozzák a más tagállamban letelepedett szerencsejáték-szervezőknek a magyar szerencsejáték-piachoz való hozzáférését.

QP | Quality Placement

Egy brit cég ment perre

A pert a Sporting Odds brit társaság indította, amely online szerencsejátékok - ideértve a kaszinójátékokat is - szervezésére vonatkozó engedéllyel rendelkezik az Egyesült Királyságban. Még 2016-ban a magyar adóhatóság megállapította, hogy a brit cég online szerencsejáték-szolgáltatásokat nyújtott, azonban nem rendelkezett a magyar jogszabályokban e célból megkövetelt koncesszióval és engedéllyel. A jogsértésért az adóhatóság 3,5 millió forint bírságot szabott ki a Sporting Oddsra.

A társaság azonban úgy ítélte meg, hogy az online szerencsejáték szervezésére vonatkozó magyar szabályozás, és különösen az online kaszinójátékokra vonatkozó szabályok ellentétesek az uniós joggal, ezért a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (Magyarország) előtt keresetet indított az adóhatóság határozatának felülvizsgálata végett.

E bíróság többek között azt a kérdést intézte az Európai Bírósághoz, hogy a hagyományos és az online kaszinójátékok szervezésére vonatkozó nemzeti szabályok összeegyeztethetők-e a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvével.

Így döntött az Európai Bíróság

Ma kihirdetett ítéletében az uniós bíróság megállapította, hogy az, hogy Magyarországon egyes szerencsejáték-típusok (ideértve a sportfogadást és a lóversenyfogadást) állami monopólium alá tartoznak, míg más szerencsejáték-típusokat (különösen a hagyományos és az online kaszinójátékokat) szervezhetnek a megfelelő engedéllyel rendelkező, magánszférához tartozó gazdasági szereplők, nem kérdőjelezi meg e monopóliumnak a szolgáltatásnyújtás szabadsága elvével való összeegyeztethetőségét. Az ilyen kettős rendszer ugyanis önmagában nem befolyásolja e monopólium arra való alkalmasságát, hogy elérje célját, amely különösen az állampolgárok szerencsejáték-függőségének megelőzésére irányul.

E kettős rendszer látszólag nem csupán a jogszerű célkitűzések elérésére irányul, hanem a költségvetési bevételek növelésére és a szerencsejátékok ellenőrzött terjeszkedésének előmozdítására is, önmagában nem kérdőjelezi meg a magyar jogszabályi rendszer jogszerűségét, amennyiben az ténylegesen a jogszerű célkitűzések megvalósítására irányul. Így a bíróság szerint a szerencsejáték-piac szervezésének magyarországi kettős rendszere összeegyeztethető az uniós joggal.

Csakhogy a magyar szabályozás az online játék szervezésének lehetőségét kizárólag az országban játékkaszinót koncesszió alapján üzemeltető gazdasági szereplők számára tartja fenn, ami pedig hátrányosan megkülönböztető jellegű korlátozásnak minősül. Az Európai Bíróság szerint pedig ez a radikális korlátozás nem igazolható a magyar kormány által hivatkozott közrendi és közegészségügyi célokkal, mivel e célok kevésbé korlátozó intézkedésekkel is elérhetők lennének.

A bíróság azt már korábban, a máltai székhelyű Unibet pere kapcsán kimondta az online szerencsejátékok szervezését lehetővé tévő koncessziós szerződésekhez való hozzáférésre vonatkozó magyar szabályozás jogellenességét.

Fotó forrása: Pixabay.com.