A jegybank bejelentése szerint éves szinten 300 milliárd jen (nagyjából 2,45 milliárd dollárt) költ majd tőzsdei részvényeket követő ETF-ek vásárlására, elsősorban olyan részvények árfolyamát követő eszközöket igyekszik venni, amelyek proaktívan fektetnek be az emberi és a fizikai erőforrásokba is - írja a CNBC.com .

A terv szerint a jelenlegi 3 ezer milliárd jenes ETF vásárlási program kiegészítéseként induló új vásárlások áprilisban kezdődnek majd. Elsősorban olyan vállalatok részvényeit követő indexeket szeretnének vásárolni, amelyek az indexbe bekerülés kritériumainál figyelemmel vannak a felelős vállalatirányítási elvekre és befektetőbarát a menedzsmentjük.
A Bank of Japan eközben változatlanul tartja az alapkamatot, s a következő években évi 80 ezer milliárd jennel növelné a monetáris bázist.

Kuroda kormányzónak különös tehetsége van ahhoz, hogy meglepetést okozzon a piaci szereplőknek - kommentálta a lépést Marcel Thieliant, a Capital Economist vezető, japánnal foglalkozó közgazdásza. A döntést követően a Nikkei index talpra állt a nap korábbi részében elszenvedett veszteségeiből, igaz, nap végére ismét mínuszban csúszott, a dollár/jen keresztárfolyam pedig emelkedni kezdett.

A Bank of Japan közlése szerint az új program egyik szerepe, hogy ellensúlyozza a bank várható részvényeladásait. A BOJ ugyanis kezdi eladni azokat a részvényeket amelyeket 2002 óta vásárolt pénzügyi szervezetektől. Az elképzelések szerint a következő 10 évben évi 300 milliárd jen értékben adnának el részvényeket. Az eszközvásárlási programon mást is változtatnak. Az eddigi 7-10 évről 7-12 évre növelik a BOJ által vásárolandó államkötvények futamidejét.

Ezek hasznos lépések, azonban az összképen vajmi keveset változtatnak - mondta Theiliant. Szerint a 300 milliárdos összeg nagyon kicsi összességében. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a BOJ most optimistább volt a japán gazdaság további kilátásait illetően, mint a korábbi üléseken. A múlt héten megjelent felülvizsgált adatok szerint a harmadik negyedévben bővült a japán gazdaság, a helyett, hogy zsugorodott volna - folytatta. Az októberi ipari termelési adatok is arra utalnak, hogy a gazdasági aktivitás bővült az elmúlt időszakban. Eközben az infláció nem emelkedik, s mindez arra utal, hogy a BOJ a közeljövőben nem nyúl a monetáris politika irányához.

Kuroda az ülést követő sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a mostani lépések nem tekinthetők további monetáris lazításnak, s nem a friss makroadatokra válaszul születtek. Ugyanakkor nem gondolják, hogy a gazdaságban a lefelé mutató kockázatok erősödtek volna.