Juncker felvázolja a nagy tervet - ez fájni fog?

Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnöke szerdán ismerteti elképzelésést a 2020 utáni uniós költségvetésről. Ebből kiderül, hogy honnan és mennyit vágna a bizottság és milyen területekről vonna be friss forrásokat arra, hogy a brit kilépés által ütött lyukat kompenzálják, illetve az EU által finanszírozandó több feladatot miből finanszíroznák.
Szabó Zsuzsanna, 2018. február 14. szerda, 11:57

Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker szerdán a testület szokásos déli sajtótájékoztatóján személyesen fogja prezentálni a javaslatát az EU intézményrendszerének jövőjéről. A Finanacial Times (FT) szerint a bizottság elnöke egy 50 oldalas, különböző szcenáriókra vonatkozó számítást tár majd a nyilvánosság elé amellyel egyben az uniós tagállamok vezetőit is tájékoztatja a következő heti ülésen prezentálandó elképzelésekről.

A jövő heti informális uniós csúcson Brüsszelben szintén felszólal Juncker, ahol az uniós állam- és kormányfők napirendjén egyebek mellett szerepelni fog a 2020 utáni uniós költségvetés kérdése, illetve a 2019-es európai választások menete is.

Juncker, aki már jelezte korábban, hogy nem indul a következő ciklusban, várhatóan azokat a témaköröket fogja hangsúlyozni és védelmébe venni, amelyeket ők az EU közös érdekének vél. Ezek között lesz egyebek mellett az úgynevezett "Spitzenkandidat", azaz a csúcsjelölt választási mechanizmus is, amellyel a követlkező bizottsági elnököt választanák. Ez lenne az Európa Bizottság elnöke megválasztásának egy demokratikusabb útja - véli egyebek mellett a jelenlegi bizottsági elnök. Juncker ugyanakkor már a múlt héten jelezte az Euobserver szerint, hogy ennek megvalósulását veszélyben érzi, mert a tagállamok többsége ezt nem támogatja.

Nagyobb kalap

A beszédében várhatóan az elnök szorgalmazni fogja az uniós költségvetés jelenlegi GNI-arányos 1 százalékos szintjének e fölé emelését, amellyel részben a brit kilépés miatt keletkező éves 12-15 milliárd eurós lyukat tömnék be a következő, 2021-2027 közötti időszak büdzséjében, illetve ebből fedeznék az elmúlt időszakban megjelent olyan új feladatokat, mint amilyen a migráció, a digitális gazdaság fejlesztése, a növekvő védelmi kiadások. (A bizottság kommunikációjában korábban az 1,1-1,2 százalék közötti arány szerepelt - a szerk.)

Günter Oettinger költségvetésért és emberi erőforrásokért felelős uniós biztos már szintén szondázta a tagállamokat az új többéves költségvetéssel kapcsolatos elképzelésekről, ez ügyben február elején járt Magyarországon, ahol - Juncker korábban felvázolt elképzeléseit tükrözve - kifejtette, hogy a brit kilépés miatt kieső összegeket fele részben a már meglévő források átcsoportosításából, fele részben új források bevonásából képzelnék el.

Azt már Oettinger is több felszólalásában hangsúlyozta, hogy az olyan programok kereteit, mint az Erasmus+ vagy a Horizon 2020 nem vágják vissza, sőt, inkább növelni szeretnék.

Ez fájni fog

Ami a visszavágásokat illeti: az FT szerint a Juncker által szerdán ismertetendő dokumentumban az agrártámogatások esetében a közvetlen kifizetések 15-30 százalékos visszavágása szerepel. A kohéziós források esetében pedig a pénzügyi lap szerint a gazdagabb uniós tagállamok részesedését csökkentenék a szegényebb tagállamok javára.

Azokon a területeken, amelyeken az EU-nak többet kellene költenie, a Juncker által ismertetett dokumentum azt vizsgálja, hogy mi lenne, ha például a határellenőrzésre a jelenlegi összeget fordítankák, ha megdupláznák azt, illetve az Amerikai Egyesült Államok által költött szintre vinnék ezeket a kiadásokat.

Az biztosnak látszik, hogy a felvázolt forgatókönyvek mind afelé mutatnak, hogy a tagállamoknak 2021 után több pénzzel kell hozzájárulniuk az uniós költségvetéshez még abban az esetben is, ha csak a jelenlegi status quót akarják fenntartani.

Miután az EU-nak jelenleg saját bevétele csak a vámokból, illetve a hozzáadott érték adó egy részéből származik, az Európai Bizottság azonban arra is javaslatot tesz, hogy milyen saját forrást lehetne bevonni az uniós költségvetésbe, esetleg annak kiváltására, hogy a tagállamoknak ne kelljen többet befizetniük a közös kalapba. Az FT értesülései szerint az egyik ilyen ötlet a társasági adóból származó bevételek uniós szintre való becsatornázása lenne (az még nem világos, hogy csak részben, vagy teljes mértékben-e - a szerk.) A dokumentumban felvázolt verziók szerint ebből 21-140 milliárd euró közötti bevételt remélne a bizottság. (Ennek a javaslatnak vélhetően a tagállamok nagyon nem fognak tapsikolni, így annak valószínűsége, hogy egy ilyen megoldás átmenjen, meglehetősen csekélynek tekinthető - a szerk.)

Mi hiányzik?

Az FT ugyanakkor megjegyzi, hogy a dokumentum legérdekesebb része a fent felvázoltak ellenére mégis az, ami nincs benne: a világos utalás arra az ötletre, hogy a kohéziós források felhasználását a jogállami keretek megvalósulásához kössék. Bár ez egyelőre nagy viták terepe, az tudható, hogy ez a meccs még nem lejátszott, a bizottság is aktívan keresi a módját e link megvalósíthatóságának.

Képünk forrása: Fotó: AFP PHOTO/Aurore Belot

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

na4, 2018.02.14 14:11

Kisebb EU, kevesebb tintanyaló. Rúgjanak ki többezer felesleges bürokratát. Mindjárt lesz pénz ill. helyreáll az egyensúly.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Bahnsteig_Eins, 2018.02.14 12:26

"ebből fedeznék az elmúlt időszakban megjelent olyan új feladatokat, mint amilyen a migráció"

Hogyhogy? Ezek a dolgos-szorgos migránsok még mindig csak viszik, és nem hozzák a pénzt?

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html