Katasztrófa-forgatókönyv készült 2019-re: népvándorlás, Trump csúcsra ér

Összeállította a pesszimisták 2019-es forgatókönyvét a Bloomberg. Ez olyan negatív események egyidejű bekövetkezésével számol, amelyek eddig időben máskor jelentkeztek a világ különböző pontjain. A történet végén a emberiség sorsa az Egyesült Államok elnökének kezébe kerül.
Komócsin Sándor, 2019. január 1. kedd, 16:25
Fotó: Pexels

Tűzvészek, áradások és éhínség - ezzel a címmel közöl pesszimista forgatókönyvet a Bloomberg a világon 2019-ben várható eseményekről. Az összeállítást úgy készítették, hogy végignézték az elmúlt 50 év különböző társadalmi válságjelenségeit a világ különböző régióiban, és megvizsgálták, hova vezetne, ha ezeknek legalább egy része egyidejűleg következne be.

Az eredmény az lett, hogy megvan az esélye egy szinte az egész világot fenyegető agrárkatasztrófának, amely a Föld nagy részén éhínségekhez, és a rossz sorsuk elől menekülő emberek gigantikus kivándorlási-bevándorlási hullámához vezethet. A történet végén Donald Trump, az USA elnöke az emberiség sorsát jelentősen befolyásoló döntés elé kerül.

El Nino

A borzalmak forgatókönyvének kiindulópontja, hogy 2019-ben a vártnál jóval erősebb El Nino jelenség hat majd a világon. Ez a Csendes-óceán középső részén kialakuló időjárási anomália a világ egyes részein rendkívüli szárazságokat, máshol ugyanilyen erős esőzéseket okoz. Emiatt az időjárási mérések kezdete óta 2019 lesz a legmagasabb átlag-hőmérsékletű év, erdőtüzek és élelmiszerhiány fogja megkeseríteni az emberek életét. Az árupiacokon kaotikusan alakulnak az árak.

Ausztráliában a szárazság tönkreteszi a termést, az egyenetlenül érkező csapadék miatt Japántól Indiáig csökken a rizsföldek hozama. Brazília agrárrégióiban elmaradnak az esők, ami visszaveti a szója és a kukorica terméshozamait. Összességében a világ élelmiszer-tartalékai összezsugorodnak, az év első felében mindenki arra vár, hogy megjelenjen a piacon az Észak-Amerikából és a Fekete-tenger régiójából származó gabona. A világon csak ezt a két régiót nem érinti az El Nino káros hatása.

Putyin elszámolja magát

A 2018-as szárazságok visszavetették a mezőgazdasági termelést a Fekete-tenger környékén, ezért a a megfigyelők aggódva várják, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő hogyan dönt a 2019-ben termelt feleslegről. Azt teszi, ami várható volt: korlátozza az exportot, amivel letöri a hazai gabonaárakat, viszont ezzel egyidejűleg az égbe tolja a világ többé részén az élelmiszerárakat.

Putyin titokban további orosz csapatokat küld a délkelet-ukrajnai Donbaszba, amivel növeli a feszültséget Oroszország és Ukrajna között, amelyek a búzaexportpiacon a legnagyobb versenytársai egymásnak. Ezzel egyidejűleg bővül az orosz fegyverkivitel Törökországban, ami növeli a távolságot a NATO-n belül Ankara és a nyugati országok között. Haditengerészeti felvonulás kezdődik az ukrán gabonaexport fő szállítási útvonalába eső török szorosok körül.

Trump dicséri Putyint csúcsértekezletükön az exportkorlátozásért, ami azt bizonyítja, hogy saját népét tartja a legfontosabbnak (Russia First). Csakhogy az orosz kivitel elmaradása és a világ más részein jelentkező terméshiány miatt az inflációval kiigazított gabonaárak júliusra átlépik az 1974-ben, az első arab olajembargó idején elért csúcsukat. Az orosz elnök intézkedése tehát hozzájárul egy élelmezési világválság kialakulásához.

Bajok, amerre a szem ellát

Mindezek nyomán egyes országok stabilitása meginog. A Fülöp-szigeteken zavargásokhoz vezet, hogy nem tudnak rizst exportálni, és elmarad az ebből származó jövedelem. Rodrigo Duterte elnök brutálisan leveri a lázadást. Az élelmiszerhiányból fakadó feszültség átterjed Indonéziára és Mianmarra, Kelet-Afrikában humanitárius katasztrófára figyelmeztetnek a segélyszervezetek.

Egyiptomban, a világ legnagyobb búzaimportőr országában a kormány megpróbálja csökkenteni az élelmiszerek ártámogatását, ami véres lázadáshoz vezet. Később a 2011-es arab tavasz idején látotthoz hasonló népfelkelés tör ki. Az éhező menekültek milliói elindulnak az Európai Unió felé, Törökország felfüggeszti a megszűrésükre kötött egyezményt az EU-val. Az unió vezetői rendkívüli csúcsértekezleten a külső határok lezárása mellett döntenek.

Fényes győzelem

Az Egyesült Királyság, amely az EU-val kötött válási megállapodás nélkül zuhant ki az unióból márciusban - ami súlyos gazdasági bajokhoz vezetett - hirtelen az irigység tárgya lesz az EU-tagországok szemében, mert le tudja zárni a határait. A francia populisták kiegészülve cseh elvbarátaikkal kezdeményezik a szabad átjárást biztosító schengeni rendszer felfüggesztését. Olaszországban egyre komolyan vetik fel az eurózóna elhagyását. A nacionalista politikai erők, amelyek a határok lezárásával kampányolnak, erős többséggel megnyerik a májusi európai parlamenti választásokat.

Kína, amely 2018 közepe óta rászorul a brazíliai szójabehozatalra, egyre élesebb kereskedelmi háborút vív az USA-val. Hszi Csin-ping államfő kardcsörtetésbe kezd Tajvan körül, amelyet Peking az ország egyik tartományának tart. Kalózok kezdik terrorizálni a hajókat a Dél-kínai-szorosban, a világ egyik legfontosabb tengeri útvonalán, ami utat nyit a kínaiak előtt, hogy megerősítsék katonai jelenlétüket a térségben.

A nyertes fél

Az El Nino miatt hulló bőséges csapadéknak köszönhetően Észak-Amerikában rekordtermést aratnak. - Az amerikai farmerek világbajnokok - üvölti a mikrofonba Trump Iowa államban egy nagygyűlésen egy évvel a 2020-as elnökválasztás előtt. Az USA ugyan hatalmas szója-, kukorica- és búzatartalékon csücsül, ami világ éléskamrájává tehetné, ám a világ elszegényedett országai nem tudnak fizetni a terményekért.

Kanada próbálja menteni, ami menthetőt: a vészhelyzetek kezelésére dollármilliárdokért vásárol fel és ad át segélyként élelmiszereket. Justin Trudeau miniszterelnököt nagy többséggel újraválasztják és jó esélye van arra, hogy Nobel-békedíjat kapjon. Eközben az USA-ba beszivárog az élelmiszerek árának világszintű emelkedése, ezért a szavazók egy része, főként Trump rajongói úgy vélik, hogy a a hazai készlet olyan nemzeti kincs, amit a saját gyomruk megtöltésére kell felhasználni.

America First

Az USA farmerei dörzsölgetik a tenyerüket az óriási exportbevételre számítva, ami végre helyre teszi a jövedelmüket. Az elnök azonban patrióta viselkedést vár és meghirdeti az America First politikáját az élelmiszer-ellátásban. Ezzel leszereli az agrártermelők túlzott várakozásait azzal kapcsolatban, hogy a kormány az export támogatásával mellékjük áll. Megdől az a feltételezés, hogy Trump elveszi az elnökválasztást, ha szembe megy a farmerekkel.

Az amerikai elnöknek megvan a lehetősége arra, hogy a piac megnyitásával megetesse a világot, ám nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva korlátozza a kivitelt. Erről Twitteren értesíti a közönségét, ám azt már nem köti a nép orrára, hogy az elvesztett exportbevétel kompenzációjaként 50 milliárd dollár támogatás utalnak át a farmereknek, ami háromszorosa a 2018-asnak. Az amúgy is emelkedő pályán lévő költségvetési deficit tovább nő. A farmerek jól járnak, az adófizetők rosszul.

HOZZÁSZÓLÁSOK