Az orvosságokkal szemben rezisztenssé váló kórokozók okozta fertőzések évente 10 millió ember halálát fogják okozni a világon 2050-ben szemben a jelenlegi évi 700 ezerrel, ha a kormányok nem tesznek semmit ennek megelőzésére. Európában és Észak-Amerikában tízszeresére nő az emiatt életüket vesztők száma (lásd első táblázatunkat) - idézte a BBC azt a jelentést, amelyet a brit kormány felkérésére készítettek egészségügyi és közgazdász kutatók.

A vizsgálatot végző csoportot a főként a fejlődő és feltörekvő országok gazdasági folyamatait kutató Jim O'Neill gazdasági szakember vezette. Neki tulajdonítják a BRIC (Brazília, Oroszország, India és Kína) rövidítés megalkotását, amely a legerősebb feltörekvő országokat fogja egybe. Az elemzés szerint a drogrezisztens fertőzések robbanásszerű terjedése 100 ezer milliárd dolláros költséget fog okozni a világgazdaságnak.

A pusztítás 2050-ben* (ezer fő)
Afrika4150
Ázsia4730
Európa390
Észak-Amerika317
Latin-Amerika392
Óceánia22
*a drogrezisztens fertőzések okozta halálesetek száma évente
Forrás: BBC

Másként fogalmazva az a népességvesztés, amelyet erre az okra vezethetünk vissza, évente 2-3,5 százalékkal fogja mérsékelni a világgazdaság GDP-jét. A kár nagyságának jelzésére a BBC a brit bruttó hazai terméket hozza fel például. Ez évente 3 ezer milliárd dollár, így a drogrezisztens fertőzések minden egyes évben akkora kárt okoznak, mintha Nagy-Britannia GDP-je 35 éven át hiányozna a világgazdaság teljesítményéből.

Az előrejelzést a Rand Europe nonprofit kutatóintézet és a KPMG tanácsadó cég modellszámításai alapján készítették. A kutatók szerint az E.coli, a malária és a tuberkulózis fertőzése fogja a legtöbb halálesetet okozni. Az Egyesült Államokban és Európában az antibiotikumokkal szemben ellenálló kórokozók jelenleg 50 ezer életet követelnek évente - ez nőhet több mint tízszeresére, ha a kormányok nem tesznek semmit.

Közvetett hatás

A helyzet ugyanakkor a feltörekvő és fejlődő világban fog a leginkább romlani. Nigériában például minden negyedik haláleset okozója valamilyen drogrezisztens fertőzés lesz 2050-ben, Indiában pedig kétmillióval nő az emiatt életük vesztők száma - figyelmeztet O'Neill. És a rémes előrejelzés nem tartalmazza a közvetett határokat.

Kevésbé tudták ugyanis számszerűsíteni a kutatók azt, hogy az egészségügy más területein, az implantátumok beültetésében, a császármetszésekben, a kemoterápiában és a szervátültetésekben milyen kárt fog okozni, hogy az antibiotikumok lényegében eltűnnek a színről. Egy becslés szerint a császármetszések jelenleg két százalékkal dobják meg a világ GDP-jét, az implantátumok alkalmazása 0,65 százalékot, a rákgyógyszerek alkalmazása 0,75 százalékot, szervátültetések pedig 0,1 százalékot tesznek hozzá a világgazdaság teljesítményéhez.

Halálokok összehasonlítása (ezer fő)
Tetanuszfertőzés60
Kolera100-120
Kanyaró130
Drogrezisztens fertőzés700
Autóbaleset1200
Gyomor-bélhurut1400
Cukorbetegség1500
Rákbetegség8200
Forrás: BBC

Ezeket a számításokat annak alapján végezték, hogy mennyivel járul hozzá a meggyógyult, munkaképes korú emberek munkája a GDP-hez. Hatékony antibiotikumok nélkül ezeket az orvosi beavatkozásokat a fertőzésveszély miatt nem lehet elvégezni. A drogrezisztens kórokozók tejedésének hatását vizsgáló kutatócsoport szerint e kezelések elmaradása további 100 ezer milliárd dolláros költséget okozhat 2050-ben.

A szakemberek egyelőre csak általános tanácsokat tudnak adni azzal kapcsolatban, mit kellene tenni a katasztrófa az elkerülése érdekében. Vizsgálni kéne, hogyan lehetne megváltoztatni az orvosságok felhasználását annak érdekében, hogy elkerüljék hatástalanná válásukat; hogyan lehetne felgyorsítani az új szerek fejlesztését; és hogyan lehetne összehangolni nemzetközi szinten a gyógyszerek alkalmazását az embereken és az állatokon. Abban azonban biztosak a kutatók, hogy olcsóbb lenne megelőzni a bajt, mint amennyibe a tétlenkedés kerülhet.