A rovarok kipusztulásával elindult az új kihalási ciklus

A hatodik nagy kihalási krízis zajlik a Földön állapították meg kutatók, hogy mi történt a rovarokkal az elmúlt években. A tanulmányok elég lesújtó képet festenek: a gerinctelen fajok 7 százaléka kipusztult az elmúlt 100 évben. A rovarok kipusztulása először az őket táplálékul fogyasztó ragadozók kihalásával jár, de a világ haszonnövényeinek mintegy 75 százalékát is ezek az állatok porozzák be.
Szabó Dániel, 2019. február 18. hétfő, 06:44
Fotó: Getty Images

Globálisan a rovarok teljes tömege évente 2,5 százalékkal csökken - állapította meg egy a Biological Conservation című szaklapban megjelent friss tanulmány, amelyet az Infostart szemlézett. Eszerint nyolcszor olyan gyors a rovarfajok kihalása, mint az emlősöké, a madaraké vagy a hüllőké, ráadásul a fajok egyharmada veszélyeztetett kategóriába tartozik.

A szakemberek 73 korábbi kutatást vizsgáltak át, melyek az elmúlt 13 évben jelentek meg világszerte a rovarfajok kihalásáról és egyedszám-változásáról: az eredmények alapján pedig nagy veszélyben vannak, a közéjük tartozó fajok 40 százaléka kihalhat a következő évtizedekben. A pillangók 53, a bogarak 49, a méhek 46 és legyek 25 százaléka halhat ki hamarosan.

Ez pedig a tápláléklánc felborulását eredményezi, lévén a madarak, denevérek, apró emlősök, kétéltűek főként velük táplálkoznak. Az emberre viszont emellett az is veszélyt jelent, hogy a világ haszonnövényeinek mintegy 75 százalékát porozzák be.

Az sem nagyon látszik, mi lehet a megoldás a helyzetre, mert az Inforádiónak Orbán Zoltán a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője egy másik német esetet is ismertetett. Eszerint a németországi védett területeken a repülő rovar biomassza 75 százaléka eltűnt, mindezt ott, ahol az ökológiai viszonyok kifejezetten biztonságosak.

"Most a földtörténet 6. nagy kihalási krízisében vagyunk, legalább olyan mértékű fajpusztulás van napjainkban, mint a dinoszauruszok kihalása vagy a perm végi kihalás" - összegezte a rádiónak Fehér Zoltán, a Magyar Természettudományi Múzeum állattárának vezetője, aki azt is elmondta, hogy más mérések alapján a gerinctelen fajok 7 százaléka kipusztult az elmúlt 100 évben, ami azt jelenti, hogy mintegy 100-150 ezer gerinctelen faj tűnhetett el.

A legnagyobb veszélyt a rovarokra egyértelműen az emberi tevékenység jelenti: a mezőgazdasági kártevőirtás, valamint az urbanizáció. A kihalás felgyorsulásának egy másik fő oka a klímaváltozás, kiváltképp a trópusi területeken.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

antitroll, 2019.02.18 15:08

A klímaváltozás rovarok számára gyakorolt hatása szerintem nem lényeges tényező. Itt inkább egyes fajok visszaszorulása és ezzel párhuzamosan mások előretörése a jellemző. Magyarországon is számos új faj jelent meg és nem minden esetben kellett ehhez az emberek tevékeny hozzájárulása.
A mezőgazdasági vegyszerek használata valóban gond, elsősorban a beporzást végző rovarok száma fogy vészesen, amit saját tapasztalatom alapján is megerősíthetek, elég régen kertészkedek növényvédőszerek használatából vizsgát is tettem (ugyn. zöldkönyv).
Sajnos számos növényvédőszer csoportot betiltottak, amit nem kellett volna, ahelyett, hogy a felhasználásukat ellenőriznék és szabálytalanság esetén brutálisan büntetnék.
A neonikotinoidokra gondolok.
Ezek a szerek felszívódva hosszabb ideig védték a növényeket (2-3 hét). Megfelelő használat mellett kevésbé terhelik a környezetet. A helyettesítésüket kizárólag taglózó hatású kontakt szerekkel lehet megoldani, amelyek ráadásul bárki által hozzáférhetők. Ezek a kontakt szerek (Karate, Decis, Sherpa, Cyperkill stb) mindent, a hasznos rovarokat is megölik, nagyjából 2-3-szor sűrűbben kell használni, nem kímélve pl a fák alatti gyomnövények virágait látogató beporzó rovarokat sem. Kvázi sterilizálják az adott területet.
Kiskertben sem jó ez, de itt kisebb területek nem összehangolt permetezése kisebb kárt okoz.
Nagyüzemeknél azonban több hektár, vagy több tíz hektár kezelése történik egyszerre, mindent kiirtva, ami nem tud gyorsan regenerálódni a beporzó rovarok esetében. A kártevők persze relatíve gyorsan visszaszaporodnak, mert azoknak tipikus néhány hetes rajzási hullámaik vannak, kevés túlélő is nagy számban gyorsan tud visszaszaporodni.

Ráadásul nagyüzemi területeken nem oldható meg, hogy napnyugta után permetezzenek, egyszerűen az időfaktor miatt. Azaz a beporzó és hasznos rovarok a permetezéskor aktívak, lefújjuk őket.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html