Sorra hagyják el Kínát a megrettent országok

Attól való félelmükben, hogy túlságosan is eladósodottá válnának a projektek miatt, az elmúlt hónapokban sorra mondják vissza az ázsiai országok a Kínával közös beruházásaikat, amelyeket az "Egy övezet egy út" program keretében határoztak el. Sokakat Srí Lanka példája riasztott el.
Lovas-Romváry András, 2019. január 18. péntek, 20:15
Fotó: Reuters - képünk illusztráció

Az elmúlt hónapokban sorra lépnek vissza az ázsiai országok a korábban bejelentett, a kínai kormánnyal és a kínai vállalatokkal közösen végrehajtandó beruházásoktól, amelyeket az úgynevezett "Egy övezet egy út" (röviden "új selyemút") program keretében valósítottak volna meg - írja összefoglalójában a CNBC.

A közelmúltban szánta magát ilyen lépésre Pakisztán, Mianmar és Malajzia, Banglades és Sierra Leone is. A portál szerint a projektek drágasága mellett sokakat Sri Lanka példája is elrettentett, az országnak ugyanis stratégiai fontosságú kikötőjét kellett kínai kézre adni, miután nem tudták törleszteni a program keretében végrehajtott beruházáshoz felvett kínai hiteleket.

A bejelentett projekttörlések és halasztások nem csak azt jelzik, hogy a beruházások megtérülésével, illetve költségeivel, valamint az adott országok eladósodottságával kapcsolatban merültek fel kételyek. Azt is, hogy egyre több ország helyezi előtérbe úgynevezett nemzeti érdekeit a külföldi befektetésekkel szemben - írja a portál.

Az új selyemút program elvileg azt a célt szolgálja, hogy erősítse Kínai világkereskedelemben betöltött szerepét. A program keretében mind a Kína számára fontos nyersanyagtermelő országok irányában, mind a fontos exportpiacok felé fejlesztenék a tengeri és szárazföldi szállítási kapacitásokat, jórészt kínai tőkéből és kínai hitelek segítségével. A program az elmúlt években sok kritikát kapott külföldről, ezek szerint a költséges, gyakran nem túl jól megtérülő beruházások azt a célt is szolgálják, hogy a nem kellő gazdasági erővel rendelkező országok közül sokat függő helyzetbe hozzanak Kínától. Így a program kritikusai szerint nem csak kereskedelmi, de de külpolitikai és katonai célokat is szolgálna.

Sorra törölt projektek

Az Economist Intelligence Unit már tavaly augusztusban arról számolt be, hogy az új selyemút programjai közül sokat mondtak le, halasztottak el vagy függesztettek fel a kezdeményezéssel kapcsolatos szkepticizmus miatt. A múlt héten arról érkeztek hírek, hogy a pakisztáni kormány egy a kínai kabinettel közös, 2 milliárd dolláros szénerőmű projekt leállításáról döntött. A pakisztáni közlekedési miniszter ezt megelőzően, októberben jelentette be, hogy országa jelentősen, 8,2 milliárd dollárról 6,2 milliárd dollárra kívánja mérsékelni a Kínától vasútfejlesztésre felvett hitelek nagyságát.

A Reuters beszámolói szerint a mianmari kormányzat pedig a konfliktus sújtotta Rakhine tartományban csökkentette egy a program keretében építendő kikötő tervezett költségeit 7,3 milliárd dollárról 1,3 milliárd dollárra. Az afrikai Sierra Leone tavaly egy 318 millió dolláros repülőtér építési projektet mondott vissza, a maláj kormány pedig szintén tavaly 22 milliárd dollár értékben függesztett fel a program keretében megvalósuló projekteket.

A tavalyi év elején Banglades törölt egy autópálya építési programot, ahol a kivitelező egy kínai cég lett volna, miután kiderült, a cég bizonyíthatóan megvesztegetett állami tisztségviselőket.

Nem rossz az óvatosság

Az a jelenség, hogy a feltörekvő országok nem hajlandóak elfogadni az új selyemút program keretében kínált, sokszor kedvezőtlen feltételeket, nem feltétlenül jelent rosszat - idézi a portál Parag Khanna geopilitikai szakértőt. Szerinte a kínai megkereséseknek mindenképpen van pozitív hatása az adott országok fejlődésére. Ha nem is a beruházásokon, hanem azon keresztül, hogy ezek az országok esetleg így jobban ellen tudnak állni a jövőben külföldi befolyásolási kísérleteknek.

Tavaly egyébként már többször jelentek meg arról elemzések, hogy az új selyemút program megvalósítása komoly akadályokba ütközhet, mivel az abban résztvevő országok számára a programhoz szükséges hitelfelvételek túlságosan nagynak bizonyulhatnak, s ezáltal jelentősen romolhat hitelbesorolásuk.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

alex4, 2019.01.19 19:43

Na, ezért nem merik nyilvánosságra hozni a Bp-Belgrád projekt számait sem...
Lehet, hogy más országokban nem az az első számú cél, hogy csak jöjjön a pénz, amiből az uralkodó osztály lecsippenthet magának (a kölcsönadó ezt nem ellenzi...), aztán a cechet meg majd kifizetik az adófizetők a következő évtizedekben?
V.ö.: fydesz + adófizetők lószerszáma + csalán...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html