A Görögországot nagyjából két éve vezető jobboldali-baloldali koalíció a piaci befektetők ítélete szerint sikeresen folytatta az ország súlyos adósságválságának kezelését. Athén nemrégiben - négy év óta először - jó eredménnyel bocsátott ki kötvényeket a szabadpiacon és az elmúlt négy év összesen 26,5 százalékos zuhanása után idén jó eséllyel végre nőhet az ország GDP-je. Úgy tűnik azonban, hogy mindezt nem lehet eladni a választóknak: az európai parlamenti szavazás akár a kormány bukását hozhatja - derül ki a Bloomberg összefoglalójából.

Az eurózóna válsága ugyan talán véget ért, ám öröksége még igen erősen itt van - fejtette ki véleményét e-mailben a hírügynökségnek Kosztasz Szimitisz, az ország korábbi szocialista miniszterelnöke. A fiatalok felének továbbra sincs munkája és nyilvánvaló, hogy a GDP 100 százalékát meghaladó államadósságot - amelynek döntő többségét az eurózóna adófizetői hitelezik a görögöknek - nem lehet visszafizetni. A bizonytalanság erősíti az euroszkeptikus hangulatot, amit alátámaszt, hogy az eurótagállamok nem akarnak több hatalmat átadni a közös európai intézményeknek.

Politikai káosz

Négy évvel azt követően, hogy Georgiosz Papandreu akkori kormányfő nemzetközi segítséget kért az ország megroggyant fizetőképességének helyreállításához, továbbra is teljes a káosz a görög politikában. Az első EU-IMF segélycsomag brutális megszorításai - bér- és nyugdíjcsökkentések, elbocsátások - nem voltak elegek a költségvetés rendbe tételéhez, ezért Papandreu kormánya 2011 közepén újabb pakkot kért. Ezt sem adták volna olcsóbban, ezért a miniszterelnök népszavazást kezdeményezett a feltételek elfogadásáról. Ez a referendum biztosan az EU-IMF-támogatás elutasításához vezetett volna, ami után Görögország rövid úton kihullott volna az eurózónából.

Papandreut végül saját pártja, a szocialista Paszok lemondásra kényszerítette, utóda Lukasz Papadimasz technokrata politikus lett. Őt két általános választás után - az első nem hozott egyértelmű eredményt - 2012 júniusában Antonisz Szamarasz, a jobbközép Új Demokrácia vezetője követte. Koalíciós kormányába belépett a Paszok, amelynek támogatottsága szabadesésben zuhan, miután a társadalom ezt a pártot teszi felelőssé a két segélycsomag megszorításaiért.

Összeomlás

A koalíció felbomlása éppen azért fenyeget, mert a Paszok támogatottsága lényegében összeomlott. Az elmúlt harminc év görög politikatörtének egyik vezető pártja Papandreuval az élen - a 2008-2009-es pénzügyi válság után új munkahelyeket ígérve - majdnem 44 százalékos szavazati aránnyal nyerte meg a 2009 őszi parlamenti választásokat.

Ezután azonban kiderült, hogy a költségvetés lyukas, amit egy évtizeden át hamis adatok közlésével fedtek el az egymást követő, különböző színezetű kormányok. Így a munkahelyteremtés helyett jöttek a megszorítások, és a Paszok 2012 júniusában már csak 12,3 százalékos eredményt ért el. A To Vima közvélemény-kutató cég mérése szerint az EP-választás előtt a hatodik a pártok sorában, 5,5 százalékos támogatottsággal.

Görög dráma

Ennek hatására megroppant a párt elnöke, Evangelosz Venizelosz támogatottsága. Venizelosz miniszterelnök-helyettes a kormányban. Az Új Demokrácia-Paszok koalíció 152 képviselője hajszálnyi többséggel rendelkezik a 300 fős parlamentben. Ebből 27-en tartoznak a Paszokhoz - ha a párt elbukik az EP-választáson, akkor egy belső lázadás elvezethet ahhoz, hogy a Paszok képviselői vagy egy részük kihátrál a kormány mögül.

Ezzel megnyílhat az út az előrehozott választások előtt, ami szinte biztosan az ellenzék győzelmét hozná, véget vetve az EU-IMF vezérelte válságkezelésnek. A To Vima felmérése szerint a radikális baloldali Sziriza párt, amely két éve frissen alakult politikai erőként alig maradt le az elsőségről, 23 százalékos támogatottsággal vezeti a népszerűségi listát. Az Új Demokráca mögött a szavazók 21,7 százaléka áll. Az új görög politikai felállás nyomán újrakezdődhet az eurózóna egészének válsága.