A szakadék felé vették az irányt a lengyelek

Nem egészen két héttel a lengyelországi elnökválasztás előtt teljes a káosz: Jaroslaw Kaczynski, az ország tényleges vezetője állítólag az elnökválasztást elhalasztását fontolgatja, miközben a hivatalos álláspont szerint ha törik, ha szakad megtartják a választást.
Komócsin Sándor, Barabás Júlia, 2020. április 27. hétfő, 19:09
Fotó: Getty Images

Úgy tűnik, elérte a világsajtó ingerküszöbét is a lengyelországi elnökválasztás körüli káosz. A Financial Times (FT) azzal a címmel számol be erről, hogy Lengyelországban a pandémia kellős közepén akarnak elnökválasztást tartani.

A tét nagy, a jelenleg kormányzó radikális jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) 2015. őszi hatalomra kerülése óta Andzej Duda államfő készségesen együttműködött a kormánnyal, ami lehetővé tette, hogy a kormánypárt sokszor vitatott, a jogállamiság kereteit legalábbis feszegető törvényei a parlament után az elnöki jóváhagyást is megkapják. Ez veszhetne el, ha az ellenzék elhódítaná az elnöki posztot.

Patthelyzet?

Ha ellenzéki lenne az elnök, akkor többé-kevésbé patthelyzet alakulna ki a kormány és ellenfelei között - mondta Wojciech Przybylski, a Visegrad Insight kutatóintézet vezetője az FT-nek. Ezzel arra célzott, hogy az ellenzék adja a nagyvárosok polgármestereit, a parlament felsőházában, a szenátusban egyfős többségük van, amit megfejelne az elnöki tisztség megszerzése.

A szakértő szerint ebben az esetben nehéz lenne az országot irányítani, mert minden vitás politikai kérdésben kompromisszumot kellene kötni. A demokrácia viszont jól járna egy ilyen helyzettel.

Érvek és ellenérvek

A kormánypárti politikusok szerint azért nem kellene elhalasztani az elnökválasztást, mert nem lehet megmondani, hogy a jövőben mikor lehetne megtartani. Emellett a bajországi választásra mutogatnak, amelyet megtartottak a pandémia alatt. Van, aki azzal érvel, hogy ha Duda mandátumának lejártáig nem kerül hivatalba új elnök, akkor leállhat a törvényhozás éppen a válsággal kapcsolatos sürgős teendők idején.

Az ellenzéki kézben lévő önkormányzatok egy része jelezte, hogy nem képes részt venni a szavazás megszervezésében, különösen, ha a törvényhozás úgy dönt, hogy az választóknak postán kell leadniuk a voksukat. A kormánypárt szerint ezt azért csinálják, mert a káosz látszatát akarják kelteni. Az ellenzék viszont azzal érvel az elnökválasztás elhalasztása mellett, hogy a járvány még erősödőben van az országban, továbbá a karantén, illetve a lengyel állami tévé elfogultsága miatt, csak Duda szerepel a nyilvánosságban, kihívói nem tudnak kampányolni.

A végső kérdés

A postai szavazásra még nem volt példa Lengyelországban. Jelen állás szerint sem a szavazás titkosságát, sem az illegális adatgyűjtés elkerülését nem lehetne garantálni, ha az emberek postán adnák fel a szavazataikat. De lehet, hogy a Szejm el sem fogadja ezt az opciót, mert a kormánypárt kicsi koalíciós partnere, a Megegyezés párt elnöke, Jaroslaw Gowin ellenzi a postai szavazást és ha pártja 18 fős képviselőcsoportjából hatan követik, akkor elvész a kormánypárti többség.

Ez azonban csak a jogi huzavona, a fő kérdés a szavazás legitimitása. Miután az ellenzék az elnökválasztás bojkottjára biztatja híveit, kérdés, hogy legitim lehet-e a szavazás. Formálisan a nincs olyan részvételi határ, amely alatt érvénytelen lenne a választás - emlékeztet Anna Materska-Sosnowska a Varsói Egyetem professzora. A közvélemény-kutatások szerint Duda támogatottsága 60 százalék körül alakul, ám pusztán a szavazók 25 százaléka tervezi azt, hogy részt vesz az elnökválasztáson. A szakértő privát véleménye szerint ez gyakorlatilag nem elég ahhoz, hogy az eredményt legitimnek tekinthessék.

Rafinált terv

Ez lehet a magyarázata annak, hogy lapértesülések szerint Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke, az ország tényleges vezetője tartaléktervet készített. E szerint ha a parlamenten nem megy a postai szavazás javaslata, akkor az elnökválasztást őszre halasztanák, ám mivel az ország közjogi vákuumba kerülne azzal, hogy Duda mandátumának lejártával nem veszi át az utóda a helyét, rendkívüli állapotot hirdetnének ki. Ezért a kellemetlenségért azután az ellenzéket hibáztatnák. Ez a terv azonban annyira titkos, hogy a kormánypárt szóvivője, Anita Czerwinska hevesen tagadta.

HOZZÁSZÓLÁSOK