Közös felügyelet alá vonnák az eurózóna bankjait

Szerdán ismerteti az Európai Bizottság közös bankfelügyeletre vonatkozó javaslatát José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, valamint Michel Barnier belső piacért és szolgáltatásokért felelős uniós biztos Strasbourgban. Ennek értelmében az eurózóna összes pénzintézete a közös európai bankfelügyelet ellenőrzése alá kerülne, amelynek feladatait a kibővített jogkörökkel rendelkező Európai Központi Bank (ECB) volna hivatott ellátni.
MTI-Eco, 2012. szeptember 11. kedd, 23:02
Fotó: Napi.hu

Az Il Sole 24 ore olasz gazdasági lap birtokába került javaslat alapján az ECB hatáskörébe kerülnének át olyan jogkörök, amelyeket mindezidáig a tagállami hatóságok gyakoroltak, mint például a bankok működési engedélyének megadása vagy visszavonása.

Elemzők a kiszivárgott javaslat két pontjával kapcsolatban számítanak rendkívül éles vitára a tagállamok között. A bizottság javaslata értelmében az ECB jövő július 1-jétől kezdene működni, mint az eurózóna bankfelügyelete, 2014 első napjától kezdve pedig nem lenne más bankfelügyeleti hatóság az eurózónában, csak az ECB. Ez azt jelenti, hogy a frankfurti európai jegybank ellenőrizné az eurózóna több mint 6000 bankját.

Ezt viszont Németország hevesen ellenzi, mondván, csak a legnagyobb, rendszerszintű fenyegetést jelentő bankokat kellene az ECB felügyelete alá helyezni. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter egy rádióinterjúban azzal érvelt emellett, hogy maga az ECB is úgy véli, nincsenek meg az erőforrásai ennyi pénzintézet felügyeletéhez. A bizottság viszont úgy véli, nem kell egy banknak nagynak lennie ahhoz, hogy esetleges összeomlása az egész rendszer stabilitását fenyegesse.

Nem eurózónás tagoknak opcionális

A másik vitás pont azoknak az országoknak a kérdése, amelyek nem tagjai az eurózónának. Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa a múlt héten az Európai Parlament gazdasági bizottságában kifejtette, ezek az országok is dönthetnek úgy, hogy csatlakoznak a rendszerhez, és bankszektoruk ellenőrzését az ECB-nek adják át.

Ez azt jelentené, hogy az eurózóna központi bankja engedélyezhetné vagy szüntethetné meg nem eurózóna tagállamok bankjainak működését, szúrópróbaszerű helyszíni ellenőrzéseket tarthatna és betekinthetne a bankok könyveibe, miközben ezek az országok nem kapnak beleszólási jogot az ECB döntéseibe, mert a kormányzótanácsba csak az eurót használó országok tagjai kerülhetnek be.

Az eurózóna bankjainak közös felügyelete viszont, ha csatlakoznak, ha nem, hatással lesz az eurózónához nem tartozó tagországok bankszektoraira is. Míg ugyanis egy kimaradó ország csak a saját erőforrásaira hagyatkozhat bankrendszerének megvédésében, az ECB felügyelete alatt álló pénzintézetek a 700 milliárd euró fölött rendelkező Európai Stabilitási Mechanizmusra (ESM) támaszkodhatnának végszükség esetén, ha annak létrehozását Németország és Olaszország is ratifikálja.

Aggályok a javaslat körül

Ez az eurózónán kívüli országok diplomatái szerint két szempontból is aggályos. Ezen országok bankszektorainak tetemes hányada olyan bankok tulajdonában áll, amelyek központja az eurózónában található. Ezért egyrészt ha egy eurózónában lévő anyabank leányvállalatát fiókteleppé alakítja át, akkor a tagállami bankfelügyelettől egy csapásra Frankfurtba kerül át a bank ellenőrzésének joga, másrészt versenyhátrányba kerülhetnek a helyi bankok, ha kimaradnak a közös bankfelügyeletből és ezáltal az ESM védőhálójából sem részesülhetnek.

Magyarország előtt három lehetőség áll

Diplomáciai forrásból az MTI úgy értesült, hogy Magyarország, ahol a bankszektor 47,3 százaléka van eurózónában lévő anyabankok tulajdonában, annak függvényében dönt majd a közös bankfelügyelethez csatlakozásról, hogy mit tartalmaz majd a végleges megállapodás. Magyarország három lehetőség közül választhat: vagy azonnal csatlakozik a közös bankfelügyelethez, vagy később, de még az euró magyarországi bevezetése előtt, vagy azzal egy időben adja át a pénzintézetek felügyeleti jogát Frankfurtnak.

Az eurózónán kívüli országok diplomatái azon dolgoznak, hogy csatlakozás esetén ne csak kötelezettségeket kelljen teljesíteniük, hanem jogokat is szerezzenek. Ebben megítélésük szerint segítségükre van, hogy az Európai Központi Bank bankfelügyeleti jogkörrel történő felruházásához az Európai Tanács egyhangú döntése szükséges, vagyis annak a 10 országnak a beleegyezése is elengedhetetlen, amelyek nem csatlakoznak automatikusan a közös bankfelügyelethez.

HOZZÁSZÓLÁSOK