Mindössze három nappal azt követően, hogy a vasárnapi parlamenti választáson váratlanul nagy győzelmet aratott a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) Törökországban, Recep Tayyip Erdogan államfő, aki ellenőrzése alatt tartja a pártot, újabb szavazás javaslatával állt elő - írja a BNE régiós hírportál. Ibrahim Kalin elnöki szóvivő bejelentette, hogy népszavazást kezdeményeznek az elnöki rendszer bevezetéséről.

Az alkotmányos rendszer gyökeres átalakításáról nem lehet a nemzet nélkül dönteni, ezért látják szükségét a referendumnak - indokolta a kezdeményezést. A szakértőknek minden bizonnyal leesett az álla, Timothy Ash, a Nomura feltörekvő piacokra szakosodott, elismert elemzője például két nappal a választások után azt jósolta, hogy Erdogan két évet vár azelőtt, mielőtt kezdeményezi a törökországi hatalmi rendszer gyökeres átalakítását.

Kevés az abszolút többség

Az AKP a választásokat megelőző közvélemény-kutatások alapján a szavazatok 43 százalékára számíthatott, ám valamivel több mint 49 százalékot kapott. Ez elegendő ahhoz, hogy a parlamentben abszolút többsége legyen - a végső eredmény függvényében várhatóan 317 képviselőt küldhet az 550 tagú törvényhozásba -, ám nincs meg az alkotmány megváltoztatásához, a parlamenti szisztéma kihajításához szükséges kétharmados többsége.

Erdogan már korábban világossá tette, hogy át akarja alakítani az alkotmányt. Az amerikai, illetve francia berendezkedéshez hasonló elnöki szisztéma bevezetése jogilag is szentesítené azt a hatalmat, amelyet most informálisan gyakorol a kormány felett. Az elnöki rendszer létrehozása nem az államfő személyes jövőjéről szól, hiszen ő már beírta a nevét a török történelembe - cáfolja ezt a szakértői vélekedést Kalin elnöki szóvivő. A kezdeményezés célja szerinte a politikai rendszer lehető leghatékonyabb működésének biztosítása.

Ellenállhat az ellenzék

A minősített többség hiánya miatt sokan - köztük az említett Timothy Ash - úgy vélték, nem kockáztatja meg az államfő a politikai rendszer átalakítását, mert úgyse kapná meg ahhoz az ellenzéki pártok támogatását. A népszavazás kezdeményezésével megkerülhetik ezt a problémát: kész helyzet elé állíthatják politikai ellenfeleiket. Amiatt álltak most elő vele, mert abban bíznak, hogy a kormánypárt lendületben van: a parlamenti többség megszerzése után a referendumon is besöpörheti a szükséges szavazatokat.

A kezdeményezés gyengéje, hogy a népszavazás véleménynyilvánító, nem ügydöntő, ezért ha a többség támogatja az elnöki rendszer bevezetését, akkor is a parlament kezében van a döntés. Következésképpen mindenképpen egyezkedni kell az ellenzékkel.

A gond az, hogy az AKP-nk kívül a parlamentbe került három politikai erő mindegyike ellenzi a változtatást. Persze a politikában az ilyesmi nem örökre szól, valamit kaphatnak cserébe a támogatásukért. Így a referendum bejelentése a nagy alkudozás kezdte, amelyben biztosra vehető, hogy Erdogan nem fog tartózkodni a kemény nyomásgyakorlástól sem.