Lehet, hogy nem teljesül az Orbán-kormány álma Horvátországban

A választások előtti hajrában minimálisra csökkent a különbség Horvátországban a kormányzó szocialisták és a konzervatív ellenzék között. A budapesti kormány rossz viszonyban van az előbbivel, ezért a szakértők a kormányváltástól remélik a horvát-magyar kapcsolatok javulását.
Napi.hu, 2015. november 7. szombat, 09:06
Fotó: Reuters

A horvátországi ellenzék legnagyobb pártja, a jobboldali HDZ a nyáron még biztosra vehette, hogy a négyéves ciklus lejártával esedékessé váló választások nyomán átveheti a kormányzást a Szociáldemokrata Párttól (SDP), ám ez a remény a november 8-ai választások előtti kampány finisében igencsak haloványra olvadt - derült ki a Total Croatia News hírportál jelentéséből. Mire a HDZ-hez tartozó államfő október elején kiírta a parlamenti választásokat, az ellenzék több százalékpontos vezetése egy pontra olvadt.

Az utolsó közvélemény-kutatások, amelyek a választási szabályok szerint október végén jelenhettek meg, az előny további lemorzsolódásáról tanúskodnak. Az Ipsos Plus felmérésében megkérdezettek 30,9 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a Néppártra kívánja adni a voksát, míg az SDP 30,1 százalékos támogatottságot ért el. A konzervatívok legnagyobb gondja az lehet, hogy lejtmenetben vannak: szeptemberben még 33 százalékot mért nekik a közvélemény-kutató intézet.

Eltűnőben lévő kicsik

A hibahatáron belüli különbségből szoros eredményt sejtet, ami elvileg helyzetbe hozhatná a kis pártokat, amelyek a kormányzáshoz szükséges parlamenti többség biztosításával királycsinálóvá válhatnak. Csakhogy ezek egy részének támogatottsága is csökken: van köztük olyan, amelyet egy éve még 17 százalék felett mértek, míg most alig több mint három százalékon áll. Egy másik politikai erő február óta tíz százalékpontot veszítve került a parlamentbe jutás ötszázalékos határa alá.

A magyar vezetés a szakértők szerint a kormányváltásra tett: az Orbán-kormány és a horvát kabinet képviselői kölcsönösen sértegették egymást a menekültválság kapcsán, miután a magyar határzár Horvátország felé terelte a bevándorlók áradatát. A kapcsolatok mindezek nyomán fagypontra estek. Az elmúlt hónapokban úgy tűnt, teljesülhet a budapesti vezetés "álma": Belgrádban is egy a Fideszhez hasonló néppárt kerülhet hatalomra.

Feltámadt a hátszél

Horvátország a 2011-ben hatalomra került Zoran Milanovics vezette kormány idején jutott be be az EU-ba 2013-ban, ám a csatlakozás nem hozta azt a gyors javulást, amit a lakosság remélt. Az 1991-1995-ös jugoszláv polgárháború kivéreztette az embereket, amit csak fokozott a 2008-2009-es pénzügyi-gazdasági világválságot követő hatéves recesszió. Ez alatt az idő alatt 13 százalékkal zsugorodott az ország GDP-je.

A szociáldemokraták szerencséjére a helyzet éppen idén kezdett javulni - a szakértők egyszázalékos GDP-növekedést várnak 2015-re. A munkanélküliségi ráta ugyanakkor még mindig 16 százalék. Így nem csoda, hogy a kormány nem mert belevágni a felhizlalt államapparátus karcsúsításába. Az újraelosztás zsugorítása nélkül viszont Horvátország kevésbé vonzó a külföldi befektetők szemében.

Ugyanakkor népszerű volt, hogy - hasonlóan Magyarországhoz - Horvátországban is a bankokra hárították a devizahitelek átváltásával járó költségek oroszlán részét.

Mesés ígéretek

A HDZ nem fukarkodik az ígéretekben: azt állítja, hogy ha hatalomra kerül, akkor a négyéves kormányzati ciklus végén már öt százalékkal fog bővülni a GDP. A bírálok szerint ez meglehetősen optimistának hangzik, különösen annak tükrében, hogy nem derül ki, milyen intézkedésekkel érnék el ezt a kiváló eredményt. Az ellenzéki párt is mélyen hallgat az államigazgatás súlyfeleslegéről.

Kevés különbséget látunk a nagy pártok ígéretei között - mondta a Reutersnek Damir Novotny gazdasági elemző. Mindketten a növekedés felgyorsításáról beszélnek anélkül, hogy kitérnének az állam túlsúlyából, a magánszektor viszonylagos gyengeségéből fakadó gondokra. A bizonytalanságot fokozta a menekültválság: Magyarország déli határainak lezárása nyomán 120 ezer bevándorló özönlötte el a négymillió lakosú balkáni országot Szerbia felől.

Ki profitál a menekültválságból?

A kormánynak ugyanakkor hasznára válhat is az emberek aggodalma az emberáradat miatt, ami ráadásul lehetőséget nyitott Milanovics előtt, hogy megszigorítsa a horvát politikát a régi ellenféllel, Szerbiával szemben. Emellett a budapesti kormány keménykedésével éles ellentétben álló humánus menekültpolitika jó visszhangra talált a lakosság körében, mert az emberek még emlékeznek saját szenvedéseikre, a kölcsön horvát-szerb vándorlásokra a két volt jugoszláv tagköztársaság között a polgárháború idején.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

kakambuki, 2015.11.07 14:12

Elhiszem' De mi lesz akkor ha mégis teljesül? A választások csak holnap kezdődnek!!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

joeq, 2015.11.07 10:25

Belgrádban vagy Zágrábban?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html