Tovább dagad botrány a lengyel elnökválasztás körül

Bohózatnak tartja a lengyel legfelsőbb bíróság elnöke a május 10-ei elnökválasztás körül zűrzavart, miközben például a külföldön élő lengyelek a dolgok jelenlegi állása szerint nem fognak tudni szavazni, mert az ottani hatóságok nem oldják fel a kedvükért a koronavírus-korlátozásokat.
Barabás Júlia, 2020. április 26. vasárnap, 11:03
Fotó: Pixabay

Malgorzata Gersdorf, a lengyel legfelsőbb bíróság elnöke úgy látja, hogy az a terv, miszerint megtartják a lengyel elnökválasztást május 10-én, a demokrácia kifigurázása - derült ki a Bloomberg tudósításából. A szavazás sem fair nem lesz, sem szabad - mondta a vezető, akinek megbízatása április végén lejár. A kormány tehát rossz úton jár azzal, hogy erőlteti a választás megtartását: az ellenzéki jelöltek a koronavírus-korlátozások idejére felfüggesztették kampányukat, csak a kormánypárt, a radikális jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) támogatását élvező Andrzej Duda maradt a színen, aki magasan vezeti a népszerűségi listákat.

További súlyos probléma, hogy miközben a kormány és a parlamenti alsóház kormánypárti többsége azt tervezi, hogy levélszavazás útján bonyolítják le az elnökválasztást, ennek rendszere egyszerűen nem létezik. A 67 éves főbíró szerint az elnökségre pályázó ellenzéki indulók nem tudják bemutatni a választóközönségnek a programjaikat, ami bohózattá teszi az egész választást. Alig több mint két héttel a szavazás előtt nem világos, hogy végül tényleg megtartják-e az elnökválasztást vagy az ellenzék és néhány kormánypárti politikus követelésére elhalasztják-e azt. Az ellenzék a szavazás bojkottjára is felszólította a lengyeleket.

Az ellenállás arca

Gersdorf korábban az ellenállás zászlóvivőjévé vált a kormánypárt jogszolgáltatási reformjával szemben, amelyet - miután a bírók kinevezését a parlamenti többség kezébe adná, s ezzel felrúgná a hatalmi ágak szétválasztásának elvét - az EU a jogállamiság megsértésének tart. Miután hivatali idejének közepén, két évvel ezelőtt olyan jogszabályt fogadtak el, amely visszavonulásra kényszerítette volna, a főbíró úgy döntött, hogy továbbra is bejár hivatalába. Az EU is tiltakozott, így végül visszavonták a leváltását.

A hét végén azonban lejár a hatéves mandátuma, és Duda elnök azt nevez ki a helyére, akit akar. Ennek máris óriási jelentősége lesz, hiszen a legfelsőbb bíróság jogosult felülvizsgálni az elnökválasztás jogszerűségét. Félő, hogy ha megfelelő pártkatonát találnak a helyére, akkor a nyilvánvalóan simlis szavazás ellenére nem fognak ellene kifogást emelni.

Gersdorf mostani nyilatkozatában ezzel kapcsolatban csak annyit mondott: ő már nem lesz ott, hogy befolyásolja a döntést. Utódjának azt üzente: az a kötelessége, hogy megvédje a jogszolgáltatás függetlenségét. Ha ez elvész, akkor Lengyelország tovább halad az autoritárius politikai rendszer felé.

Káosz külföldon
A lengyel külügyminisztérium Lengyelország határain kívül 162 választási körzetet akart kialakítani, hogy a május 10-ei elnökválasztáson a külföldön élő lengyelek is szavazhassanak a jelenleg érvényes jogszabályoknak megfelelően - írta az onet.pl. Ezek között olyan területek is vannak, ahol a helyi hatóságok a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos korlátozások miatt nem engedélyezték ezt vagy nem feleltek a választási bizottság felállításával kapcsolatos kérdésekre. A választóknak regisztrálniuk kellene magukat, méghozzá úgy, hogy nem lehetnek biztosak abban, milyen módon adhatják le szavazatukat (személyesen vagy levél útján) az elnökválasztáson. Ez lehetőséget kínál arra, hogy a külföldön élő lengyelek szavazatait egyszerűen kihagyják a számlálásból - mondják a bírálók, akik szerint a levélszavazás a személyes adatok meg nem engedett gyűjtését is lehetővé teszi. Az összevisszaság több száz ezer lengyelt zárhat ki a szavazásból pusztán azért, mert kevesebb mint két héttel az elnökválasztás előtt azt sem tudni, hogyan és az azt sem, hogy hol adhatnák le szavazataikat.

HOZZÁSZÓLÁSOK