Franciaország, Németország és más európai országok küszködnek azzal, hogy felgyorsítsák a tömeges koronavírus-oltásokat, és egyre nagyobb lakossági nyomás nehezedik rájuk, hogy javítsanak a helyzeten - derül ki a Financial Times európai helyzetjelentéséből. Eközben más államok, elsősorban észak-európai országok sokkal jobb hatékonyságot produkálnak a rendelkezésükre álló vakcinadózisok felhasználásában. Dániában és Svédországban azt a célt tűzték ki, hogy június végére minden felnőttek be akarnak oltani. Ezzel egy hónappal beelőznék az egyébként jól haladó briteket és nagyon rávernének a németekre és a franciákra, akik a felnőttek 70 százalékát tervezik beoltani szeptemberig.

A németországi, franciaországi, olaszországi és hollandiai késlekedés éles kontrasztban van a gyors dániai, észtországi és litvániai vakcinációval, ami arra utal, hogy már nem az oltások hiánya lassítja leginkább az európai népesség beoltását, hanem az egyes országok hatékonysága a szervezés terén. Ez még inkább így lesz a második negyedévtől, ami már nincs messze, amikor az EU rendelkezésére álló dózisok az eddigi háromszorosára, 300 millióra ugranak. Hamarosan eljön az idő, hogy kizárólag minden országon magán fog múlni az oltási kampány sikere.

QP | Quality Placement

A siker titka

A dán kormány tendert írt ki a magánorvosi vállalkozásoknak az oltási kampányba való bekapcsolódásra. A cél a vakcináció felpörgetése az eddigi négyszeresére, napi 400 ezer dózis beadására márciustól július végéig. Ez az 5,8 milliós lakosság 8,5 százaléka, de persze a kétszer kell végigoltani a népességet. Május elejétől mindössze hét hét alatt hárommillió embert akarnak beoltani. Szakértők szerint ez igencsak ambiciózus terv, de ha egy kis esély is van rá, hogy megvalósítható, meg kell próbálni.

Svédországban szintén be akarják vonni a magánklinikákat és a munkaegészségügyi szervezeteket az oltási kampányba. A cél a 8,2 milliós országban négymillió oltás beadása április és június között. A vakcinációért felelős helyi vezetők tudják, hogy ez nagyon ambiciózus cél, főként, hogy ehhez hasonló szervezést még nem csináltak. Más európai országok is gyorsítani akarnak, de szerényebb célok kitűzésével. Olaszországban például a hadsereget és civil önkénteseket is be akarnak vonni a szervezésbe. Az ötmilliós Írországban június végére a lakosság 82 százalékának be akarják adni legalább az első vakcinadózist.

Az elszántság jele

A lakosság hét-nyolc százalékának napi beoltása, amit a dánok terveznek valószínűleg nem fog összejönni, de a lényeg az a hozzáállás, amit tükröz. Mindent megmozgatnak, hogy gyorsan menjen a tömeges oltás - véli Jacob Funk Kirkegaard, a Peterson Institute for International Ecomics tudósa, aki figyelemmel kíséri a vakcináció folyamatát. Az EU European Centre for Disease Prevention and Control intézetének adatai azt mutatják, hogy az európai országok vakcinafelhasználási hatékonysága igencsak eltérő.

Észtországban és Litvániában minden rendelkezésre álló dózist beszúrtak az embereknek. Spanyolországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Portugáliában és Cipruson 80 százalékos a felhasználási hatékonyság.

Belgium, Hollandia, Horvátország, Lettország, Luxembourg, Bulgária és Magyarország azonban legfeljebb a kétharmadát használta fel a rendelkezésére álló dózisoknak.

Franciaországban a 7,7 millió dózisból csak 3,8 milliót szúrtak be, ami a legrosszabb adat az EU-ban. Németországban, ahol a sajtó a legtöbbet ostorozza az Európai Bizottságot a vakcinahiány miatt, jelentős raktárkészletek halmozódtak fel vakcinákból, ami félhivatalos források is elismernek.