A szerdai brüsszeli konferencián tett pénzbeli felajánlásokból a két országot sújtó májusi árvízkárok következményeit számolják fel. Bosznia-Hercegovinában kétmilliárd euróra, Szerbiában másfél milliárd euróra becsülik a károkat.

Szerbiának 995 millió, Bosznia-Hercegovinának 809 millió eurót ajánlottak fel. Tomislav Nikolic szerb köztársasági elnök kisebb összeget várt, a tanácskozás előtt ugyanis azt mondta, 830 millió euróra számít, míg Bakir Izetbegovic, a boszniai kollektív államelnökség vezetője körülbelül 600 millió eurós felajánlást remélt.

Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter Magyarország nevében több mint 300 millió forint segélyt ajánlott fel a szerbiai és a bosznia-hercegovinai árvízkárok felszámolására.

A Brüsszelben felajánlott összegek egyrészt kedvezményes hitelek, másrészt vissza nem térítendő támogatások. A legnagyobb támogató az EU, amely 195 millió eurót utal át a két országnak - 85 milliót Boszniának, 80 milliót Szerbiának -, az összegből 30 milliót az EU által létesített regionális kárfelszámolási alapból fizetnek majd ki.

A tanácskozáson számos európai ország, illetve az Egyesült Államok, Japán vett részt, de nemzetközi szervezetek és pénzintézetek is jelen voltak, köztük az ENSZ, a Világbank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ).