Mi lesz a csokival? Katasztrófa fenyeget

Súlyos konfliktus alakult ki a kormány és a farmerek között Elefántcsontparton, a világ legnagyobb kakaóbab-termelő országában. Az előbbi védené a maradék őserdőket, ám az utóbbiak ezek elpusztításával tudnak új termőföldhöz jutni.
Napi.hu, 2016. október 22. szombat, 11:11
Fotó: Reuters

Súlyok gondok terhelik a csokoládé legfontosabb alapanyaga, a kakaó termelését - derül ki a Bloomberg cikkéből. A hírportál példának Philippe Zongo elefántcsontparti kakaóbab-termelő farmer példáját hozza fel. Zongo évekkel ezelőtt lemondott kimerült termőföldjéről és betegségek sújtotta ültetvényéről, és úgy döntött az őserdő rovására keres új helyet kakaócserjéinek.

Csimpánzok

Több ezer társához hasonlóan felégette az erdő egy részét, amelyet nem sikerült így letarolnia, az kiirtotta. Ma egy kézzel összeeszkábált fakalyibában lakik több hozzá hasonló cipőben társával együtt. Családjukat hátrahagyták, mert a nomád feltételeket túl durvának találják ahhoz, hogy magukkal hozzák feleségüket és gyermekeiket.

Mint a Bloomberg tudósítójának elmondja, reggelenként és esténként gyakran látják a csimpánzokat lakóhelyük környékén. Zongo szerint imádják a kakaót, gyakran falatoznak a termésből, amit - egy ideig - a békesség kedvéért eltűrnek. Idei termése két tonna kakaóbabot ígér, amiért 3000 dollárt (800-850 ezer forint) kaphat.

Csúcs

A farmerek terjeszkedése egyidős a francia gyarmati sorból 1960-ban felszabadult Elefántcsontpart történetével. Az erdő fáit kivágták és eladták, a helyükre kakaócserje-ültetvényeket telepítettek. Az erdőügyi minisztérium adatai szerint a hetvenes évek óta az ország őserdőinek 80 százaléka eltűnt.

A kakaó, a kávé és a pálmaolaj termelése tette Elefántcsontpartot Afrika ritka stabil országainak egyikévé - ez az ország a világ legnagyobb kakaótermelője. A tavaly végződött szezonban 1,8 millió tonna kakaóbabot gyűjtöttek be, amivel olyan csúcsot állítottak fel, amelyről a szakértők álmodni sem mertek egy évtizeddel ezelőtt.

Elsivatagosodás

A gond az, hogy ennek nagy ára van: csökken az esők mennyisége és kimerül a földek termőképessége - derült ki már évekkel ezelőtt, 2012-ben az USA Nemzetközi Fejlődési Hivatalának környezetvédelmi jelentéséből.

A kormány évtizedeken át bátorította, sőt segítette a helyieket, illetve a külföldi betelepülőket, hogy folytassanak földművelést. A magyarok fülének ismerős elv az volt, hogy a föld azé, aki megműveli. Ez az üzenet azonban az elmúlt időszakban megváltozott.

A kormány vissza akarja szerezni az önkényesen kisajátított őserdőterületeket, hogy 2020-ra megduplázza az esőerdővel borított területet az országban. E nélkül nem is remélhetik a korábbi esők visszatérését, márpedig ezek nélkül az elsivatagosodás vár az országra.

Obsitosok

Az erdőirtás korábban nem csupán a Zongo-félék kisipari módszerével folyt, hanem iparszerű méreteket öltött. Volt katonák szorították ki a parkőröket a területekről, amelyeket átadtak a gazdáknak bizonyos "adó" fejében. Bár a kormánynak kisebb belháború árán sikerült ezek többségét kiiktatnia, egyes erdőterületeket még mindig a fegyveres csoportok maradványai ellenőrzik.

Zongót 2014-ben szólították fel a parkőrök, hogy távozzon a védett területről (amelyet két évvel korábban vett birtokba). Azzal válaszolt: nem tudta, hogy védett erdőt irtott ki. Majd körbemutat társaira: rengetegen vagyunk itt - mondja -, és itt is akarunk maradni.

HOZZÁSZÓLÁSOK