Nem Orbán borítja a bilit Brüsszelben

Úgy tűnik, nem az lesz a legfőbb gondja a júliusi EU-csúcsértekezlet résztvevőinek, hogy a magyar kormányfő parlamenti támogatással akarja megfúrni a pénzfizetés jogállamisági követelményekhez kötését, hanem az, hogy a holland miniszterelnök a takarékosnak nevezett tagállamok élén még azelőtt megfúrná a válságkezelést, mielőtt elkezdődne.
Komócsin Sándor, 2020. július 13. hétfő, 19:42
Fotó: MTI/EPA

Mark Rutte holland miniszterelnök, akit az úgynevezett takarékos EU-s tagállamok (Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország) informális vezetőjének tartanak, veszélyezteti Európa kilábalását a gazdasági válságból azzal, hogy döntő befolyást akar gyakorolni arra, melyik uniós tagállam kaphat támogatást az EU új helyreállítási alapjából - vélik a Financial Times (FT) szerkesztői. Vannak olyan körülmények, amelyekre az európai politikusoknak nem sok hatásuk van, leginkább az amerikai politika befelé fordulása és a kínai politika nagyobb nemzetközi szerepre törekedése. Ugyanakkor az csak az európai vezetőkön múlik, hogy túllépnek-e saját nemzeti érdekeiken, és az eurózóna, illetve az EU közös szempontjait is figyelembe veszik-e döntéseik során.

Egy olyan kivételes válság esetén, mint a koronavírus-pandémia bármilyen segélyalapnak elég nagynak kell lennie, hogy legyen makrogazdasági hatása és kedvezőbb feltételekkel kell kínálnia forrásokat, mint amelyek a piacon vagy akár az eurózóna mentőalapjánál, az Európai Stabilitási Mechanizmusnál elérhetők. Erre tesz kísérletet Berlin, Párizs és Brüsszel 750 milliárd eurós helyreállítási alapja, amelyet közös uniós hitelfelvételből teremtenének elő, de 500 milliárdot támogatásként osztanának szét a tagállamok között.

Nem tökéletes, de...

Ez a terv nem tökéletes. Az EU egyelőre nem tudja, hogy csak arra kellene-e használni ezt a pénzt, hogy kirántsák az európai gazdaságot a válság gödréből vagy arra, hogy rábírják a kormányokat a régóta halogatott költségvetési reformok elindítására. Ugyanakkor az FT szerint el kell ismerni a német kormány váltását, amely korábban szintén a "takarékos" Németországban felismerte, hogy a rendkívüli körülmények rendkívüli választ igényelnek. Ennek jegyében támogatja a helyreállítási alapot és annak finanszírozási rendszerét. A takarékos négyes azonban köti az ebet a karóhoz, hogy a közösen felvett hitelből nem lehet vissza nem térítendő támogatásokat fizetni.

Rutte szerint nem Brüsszelnek, hanem az uniós tagállamoknak kellene dönteniük arról, hogy melyik ország mennyit és mire kapjon az alapból. E szerint a felfogás szerint meg kell adni a nemzeti kormányoknak azt a lehetőségét, hogy megvétózzák a helyreállítási alap kifizetéseit, azaz azt, hogy más tagállamok pénzt kaphassanak. Sajátos felfogása ez az uniós tagállami szolidaritásnak. A gond az, hogy nem igazán demokratikus módszer, ha az egyik állam kormánya, például a hágai vezetés dirigál a másiknak, Rómának vagy Madridnak.

Választások jönnek

Rutte sokat beszél arról, hogy Európának geopolitikailag erősebbé kell válnia, de az FT szerkesztői szerint nem akarja megfizetni ennek az árát. Főként, hogy jövőre parlamenti választások elé néz, amelyen radikális jobboldali, euroszkeptikus kihívókkal is szembe fog kerülni. A holland választók tapsolnak a "takarékosságnak" és a parlamentben elsöprő többség támogatja a kormány politikáját. A moralizáló szöveg jól hangzik, ám erről a természeti-gazdasági csapásról nem tehetnek a dél-európaiak.

És ami a morált illeti a dél-európai országoknak is vannak érveik. Bizonyára több adóbevételük lenne, ha a hollandok csábító adórendszerükkel nem vadásznák le az orruk elől a legjobb adózókat. Más szóval minden ország kormányának van mit tennie: az északiaknak nem kellene költségvetési többletet elérniük, a délieknek javítaniuk kellene adóbeszedésük hatékonyságát és nem kellene osztogatással szavazatokat vadászniuk. Mindkét oldalnak úgy kellene felhasználna a rendelkezésére álló erőforrásokat, hogy a válság kezelése mellett támogassa a klímavédelmi célokat. Bonyolult reformokat elvárni azonban túlzás, amikor a koronaválság hatásai gyors kezelésért kiáltanak.

Orbán Viktor ünnepelhet?
A helyreállítási alappal és a hétéves uniós költségvetéssel kapcsolatban új javaslatokkal élt Charles Michel, az Európai Tanács elnöke - írta az Index. Az Európai Bizottság javaslatában még az szerepelt, hogy a kifizetések felfüggesztéséhez kötött szankciókról a Bizottság dönthet, de ezt a tagállamok minősített többséggel megakadályozhatják. Ezen Michel változtatott: a szankciók életbe léptetését kötné az állam- és kormányfők kétharmadának támogatásához. Több európai politikus, például a német zöldpárti Daniel Freund ezt úgy kommentálta, hogy Michel megölte a jogállamisági mechanizmust, Orbán pezsgőt bonthat.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Józsi2222, 2020.07.14 19:41

@na4:
Mi a fenét kellene elkaszálni?
Nincs semmi kaszálni való.
Milyen rémálomra gondoltál?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krix7, 2020.07.14 12:15

Egész brüsszel egy nagy bili...
:D
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

GundelZoltan69, 2020.07.14 12:03

@ptiszaii: Tiszteletem okostojás! Imádom, amikor a Balliktól és a DK-ig előhozzák a hozzáértő emberek az Európai Ügyészséget.
Csak hogy halkan megsúgjam:
Dánia és Írország teljesen kimaradt a rendszerből.
A mára már EU-ból kilépett Egyesült Királyság mellett Lengyelország és Svédország sem lépett be.

Csak úgy halkan megsúgom, hogy annak vezetőjének (Laura Codru?a Kövesi) asszonyt még Románia sem támogatta, pedig román állampolgárról van szó. Ráadásul Kövesi asszony ellen Romániában több eljárás folyik mégpedig korrupció miatt.

Az Európai Ügyészség a benyújtott pályázatokat és a pénzek kiutalását NEM vizsgálhatja. A pályázatban szereplő összeg felhasználását időarányosan vizsgálhatja csak. De, erre pedig ott van az OLAF, amit nem szüntettek meg, és aminek Magyarország is tagja.

Arról pedig beszélhetnénk, hogy ki és mit lop el Magyarországon. 2004.05.01 és 2010.05.29 közötti időszakról érdekes módon rengetegszer megállapította már az OLAF, hogy az akkori (Medgyessy-, Gyurcsány- és Bajnai) kormányok idején miként lopták el a pályázati pénzeket.

A 2010. május 29-e utáni időszakban két esetben merült fel az, ahogy valami nem stimmel. Az egyikkel kapcsolatban utólag megállapították, hogy rendben van. A másikat pedig végül nem EU-s pénzből hajtották vagy hajtják végre.

Egyébként csak halkan súgom meg azt is, hogy az Európai Unió költségvetése úgy áll össze, hogy minden tagállam a GNI-ének 1,1%-át fizeti be. Ez azt jelenti, hogy Magyarország a központi költségvetéséből szintén befizeti nemzeti bruttó össztermékének ezt az arányát, ami évente több milliárd forint.

Persze lehet azzal jönni, hogy ennek többszörösét kapjuk vissza. De, akkor érdemes lenne azt is hozzátenni, hogy az itt működő EU-s cégek minden ?10-ból ?7-?8-at kivisznek anyaországuk költségvetésébe. Csak azt a baloldal valahogy próbálja elhallgatni, amihez sajnos nem csak a Simor András vezette MNB asszisztált, hanem még tavalyelőtt már a Matolcsy György által vezérelt MNB is tett közzé kimutatást ennek pozitív összegzést, ezzel félrevezetve a magyar társadalmat.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

na4, 2020.07.14 08:37

Remélem Rutte elkaszálja ezt a felelőtlen rémálmot.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

ptiszaii, 2020.07.14 07:57

@Nyugatos_szolasszabadsag: Fukarok?
Hollandok tudják hogy ellenőrizetlenül ellopják pl. Orbánék.
Ezért nem akarja Orbán az EU Fóügyészséget, nehogy már EU vizsgálja az EU pénzek orbáni elherdálását.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html