Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Orbán Viktorban, Magyarország miniszterelnökében és Vlagyimir Putyin orosz államfőben közös, hogy erős kezű, nacionalista vezetők, akik nem kedvelik a nyugati liberalizmust. Kapcsolatuk politikai értelemben meglehetősen mély, ugyanakkor elég bonyolult - írja a Deutsche Welle (DW) a két vezető legújabb találkozójához időzített háttéranyagábam. Ezt követően Orbán Viktor néhány korábbi megjegyzését idézik az elmúlt évek magyar-orosz kapcsolatainak jellemzésére.

A múltban a magyarok sokat szenvedtek az oroszok miatt - nyilatkozta egyszer a kormányfő, ám nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Putyin elnök felemelte országát a rendszerváltást követő időszak után, így Oroszország ismét a világpolitika jelentős szereplőjévé vált.

A DW megjegyzi, hogy azok az európai politikusok, akik nem kedvelik Putyin, Orbánért sincsenek oda. Mióta 2010-ben hatalomra került az orosz politikai rendszerre emlékeztető rezsimet vezetett be országában: kontroll alá vette a média nagy részét, a hűséges oligarchákból álló klikket alakított ki a kormányzó Fidesz körül. A nemzetközi porondon erősen bírálta az EU 2014 után bevezetett Oroszország elleni szankcióit - ugyanakkor nem vétózta meg azok fenntartását.

További ellentmondások

Csípi az európai diplomaták szemét, hogy a magyar miniszterelnök megtörte Oroszország diplomáciai elszigeteltségét azzal, hogy többször is vendégül látta Budapesten Putyint 2014 márciusa, azaz a Krím félsziget orosz elcsatolása óta. Ugyanakkor a baráti jelzések ellenére Magyarország a NATO elkötelezett tagja maradt, sőt csatlakozott ahhoz a Nagy-Britannia vezette intézkedéssorozathoz, amelynek során orosz diplomatákat tiltottak ki Európából Szergej Szkripal kettős ügynök megmérgezése miatt.

A DW szerint ezeket az ellentmondásokat talán az magyarázza, hogy a két vezető ellentétes oldalon kezdte politikai pályafutását. Putyin az 1980-as években KGB ügynökként dolgozott a Kelet-Németországban, miközben Orbán Viktor diákként a szocialista rendszer megdöntésén fáradozott és 1989-ben az orosz csaptok kivonását követelte Magyarországról.

Vlagyimir Putyint néhány héttel azt követően nevezték ki az FSB hírszerző ügynökség vezetőjének, hogy Orbán Viktor 1998 közepén Magyarország miniszterelnöke lett. Az orosz politikus 2000-ben állt országa élére, és megkezdte annak átformálását, míg magyar kollégája 2002-ben elvesztette a választásokat, és ellenzékben bírálta a szociálliberális kormányok együttműködését Moszkvával a déli áramlat gázvezeték ügyében.

Fordulat

Ehhez képest 180 fokos fordulatot hozott Orbán politikájában a 2010 után meghirdetett "keleti nyitás" - folytatja a történetet a DW. Országa élén új piacokat akart szerezni a magyar áruknak, Oroszországban, Kínában és Törökországban. Emellett a magyar kormányfő a déli áramlat támogatójává vált, amíg Putyin 2014-ben nem ejtette a projektet.

A gázvezeték ügye azonban eltörpül az igazán nagy orosz-magyar biznisz, a 12,5 millárd euró értékű paksi bővítés mellett, amelyhez 10 milliárdos hitelt nyújtanak az oroszok - hangsúlyozza a német sajtóorgánum. Brüsszel évekig fékezte a beruházást, kifogásolva, hogy a kivitelezőt nem nyilvános tenderen választották ki, illetve hogy a kölcsönt adó Vnyesekonombank uniós korlátozások alatt áll, ám 2017 elején elejtette az ügyet.

Semmi személyes

A helyzet összességében úgy áll, hogy a magyar gazdaság mélyen integrálódott az EU-ba - teljes exportjának 80 százaléka oda irányul. Ugyanakkor erősen függ az orosz energiahordozóktól: földgázigényének 57, olajszükségletének 89 százalékát orosz forrásból szerzi be.

Ideológiailag a két kormány közel áll egymáshoz, mindkettő úgy látja, hogy gonosz nyugati erők támadják, és ennek szellemében nyomást gyakorol a külföldi forrásokhoz is hozzájutó civil szervezetekre. Orbán példaként hozta a putyini Oroszországot 2014-es tusványosi beszédében, amelyben az illiberális demokráciákról értekezett.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a két férfi egymás barátja lenne - folytatódik a DW háttéranyaga. Orbán Viktor egy 2015-ös interjújában azt mondta, nincs kettejük között személyes kapcsolat. A nyugati vezetők igyekeznek ilyen viszont is kiépíteni egymás között, ennek szellemében sokszor keresztnevükön szólítják egymást, ám ez az oroszokkal nem megy - árulta el a magyar miniszterelnök. A személyes jó viszony sem Vlagyimir Putyin, sem az ő fejében nem merül fel.

A fotó forrása: Yuri Kadobnov/AFP