Nem óhajt több gazdasági csapást elviselni az Oroszországgal szembeni esetleges szigorúbb nyugati szankciók miatt a cseh, a magyar és a szlovák vezetés. A három ország kormányfője képmutatónak tartja az EU nyugati országainak az ukrán válsággal kapcsolatos politikáját - emeli ki a visegrádi négyek csütörtöki pozsonyi biztonsági tanácskozásáról (Globsec) szóló tudósításában a Bloomberg.

Robert Fico szlovák miniszterelnök Franciaországot ostorozta, amely szolidaritásról beszél, de nem mond le arról, hogy hadihajókat szállítson Oroszországnak. Ezzel arra célzott, hogy a párizsi kormány a héten bejelentette: a terveknek megfelelően leszállítja az orosz hadseregnek a Mistral helikopterhordozó hajókat. Előzőleg Brüsszel és Washington az üzlet befagyasztását kérte.

Miközben arról tárgyalunk, hogyan javíthatnánk Ukrajna energiabiztonságát és fontos döntések születnek ezzel kapcsolatban az Európai Tanácsban, a Gazprom megállapodásokat ír alá francia, német és olasz cégekkel a Déli Áramlat gázvezetékkel kapcsolatban - folytatta panaszáradatát a szlovák kormányfő. A pozsonyi kormány kész szolidaritás mutatni az EU többi tagállamával és Ukrajnával akkor is, ha ennek vannak költségei. Ennek azonban feltétele, hogy a többi európai állam is vállalja vállalja ugyanezt.

Tusk

Dolnald Tusk lengyel kormányfő szintén kifogásolta az uniós tagállamok képmutatását, ám azt hangsúlyozta, hogy a közösség ettől megszabadulva képes lehet közös energia- és védelmi politikát folytatni. Sürgette a NATO-t, hogy erősítse meg jelenlétét a régióban. Tusk szerint az energiaunió megvalósításának költségeit szembe kell állítani hasznával, az orosz függőség csökkenésével.

Akik úgy vélik, hogy a kiadások túl magasak, azoknak azt válaszolja, hogy az európai államok szolidaritása soha nem volt olcsó. Az energia kérdésének hangsúlyozásával felsorakozott Fico mellé, aki szerint az oroszellenes fellépés kezdete és vége az energiaellátás ügye. Az EU a héten hozta meg az első büntető intézkedését egy orosz gáztermelő cég, a Csernomornyefyegaz ellen, amelyet a Krím félsziget orosz bekebelezése után kisajátítottak.

Orbán

A magyar kormányfő gondjai közül azt emelte ki a Bloomberg, hogy az Oroszország elleni fellépés megtorpedózhatja a régiós országok keleti politikáját. Az első Orbán-kormány egyik fő törekvése az volt, hogy újraépítse a kétpólusú világ összeomlása után megszakadt gazdasági kapcsolatokat Oroszországgal és más szovjet utódállamokkal. Ennek a stratégiának a végrehajtását törte meg az ukrán válság.

Az Oroszországgal folytatott gazdasági kapcsolatok előnyei egyenlőtlenül oszlanak el az EU-ban - idézi a magyar kormányfő megjegyzését a Bloomberg és a WSJ is. Nem lenne korrekt, ha az új helyzetben a kelet-közép-európai országokat nagyobb veszteség érné ezen a téren. Jelenleg Németország profitálja a legtöbbet az EU és Oroszország gazdasági kapcsolataiból, ám Közép-Európának is részesülnie kell egy szelettel a tortából. A jelenlegi folyamatok súlyos gazdasági károkat okozhatnak a régió országainak.