Ördögi tervet forral Putyin, mindenkit meglephet

Nem véletlenül kezdte szorongatni 2018 végén Fehéroroszországot a nagy testvér, Oroszország, Vlagyimir Putyin orosz államfő a gazdasági feltételek rontásával olyan helyzetbe kényszerítheti a szomszédos országot, ami egyedülálló lehetőséget nyitna meg előtte.
Komócsin Sándor, Barabás Júlia, 2019. január 14. hétfő, 19:42
Fotó: Bloomberg

Vlagyimir Putyin Oroszország államfője kitalálta, hogyan tarthatná meg posztját annak ellenére, hogy országa alkotmánya szerint egy személy csak két elnöki periódust tölthet be egymás után, és ő 2018 márciusa óta már a második hatéves ciklusát tölti - véli Leonid Bershidsky, a Bloomberg Berlinben dolgozó publicistája. Nem olyan ügyetlen, hogy elővegye a tíz évvel ezelőtti trükköt, amivel megkerülte ezt a szabályt. Akkor két elnöki periódus után egy ciklusra helyet cserélt miniszterelnökével, Dmitrij Medvegyevvel és minden oroszok kormányfőjeként irányította országát.

Számos oka van arra, hogy ne nyúljon vissza a régi recepthez. Egyrészt nem felejtette el, hogy Medvegyev az elnöki székben nála nyíltabb politikát folytatott az USA-val. Másrészt manapság, egy olyan országban, amelyet egyre inkább a biztonsági apparátus irányt, kockázatosabb lenne, ha bárkiben megbízna annyira, hogy átadja neki az elnöki széket. Ennél csak egy valami hordoz nagyobb rizikót, az, ha a ciklus végén, 2024-ben visszavonul. Ki tudja, hogy utóda garantálná-e személyes biztonságát és jólétét.

Régi egyezség

Ezért mérhetetlen hatalompolitikai kreativitással előveheti azt a megállapodást, amelyet elődje, Borisz Jelcin kötött fehérorosz kollégájával, Alekszandr Lukasenkóval az 1990-es évek végén. A két vezetőnek nem tetszett országaik eltávolodása a Szovjetunió összeomlása után, ezért 1997-ben kidolgozták egy szoros államszövetség létrehozásának tervét. Az 1999-es egyezmény gyakorlatilag két állam föderációjáról beszél, közös zászlóval és címerrel, valutaunióval, egységes piaccal és jogrendszerrel.

A föderációt a legfelsőbb államtanács irányítaná, amelynek vezetői tisztét a két állam első embere rotációs alapon felváltva látná el, "kivéve, ha nem állapodnak meg másban". Ezt a testületet 2000 óta Lukasenko vezeti bármilyen valós hatalom nélkül, mivel az uniós megállapodás soha nem lépett érvénybe. Az egyetlen eleme a szoros kapcsolatnak, amit a mindennapi emberek is közvetlenül érzékelhetnek, a teljesen szabadon átjárható, közös munkaerőpiac.

Óvatos oroszok

Moszkva az elmúlt hónapokig langyosan viszonyult az államközösséghez, mivel Fehéroroszország Lukasenko lényegében szovjet mintára megszervezett irányítása alatt igen gyenge lábakon áll. Ha kiterjesztenék a rubel használatát az országra, az meggyengítené az orosz valutát, aláásva Oroszország makrogazdasági stabilitását. Az oroszoknak van elég bajuk, nem hiányzik még az is, hogy kiterjesszék gazdasági ernyőjüket a közel tízmilliós szomszédra, amelynek vásárlóerővel kiigazított egy főre eső GDP-je egyharmadával marad el a megfelelő orosz mutatótól.

A belorusz elnök csak az orosz kapcsolat kínálta gazdasági előnyökre tart igényt, főként az olcsó olajra és gázra. Nem hiányzik neki, hogy a föderációs megállapodás érvénybe lépésével leveszítse szuverén döntési pozícióját. Összességében az elmúlt években az szabályozta a két ország viszonyát, hogy Moszkvának olcsóbb volt megadni Lukasenkónak, amit akart, mint hogy nagyobb integrációt követeljen tőle.

Új helyzet

Ezen a helyzeten változtatott, hogy Putyinnak hirtelen vonzóvá vált az államszövetség, mivel annak élén elnöki ciklusa 2024-es lejárta után is megtarthatná vezető helyét. Nem kellene hozzányúlnia országa alkotmányához, amire válaszul a közép-ázsiai diktátorokhoz hasonlítanák. A Bloomberg publicistája szerint e mellett szól egy másik körülmény is, nevezetesen, hogy Moszkva soha nem volt olyan közel a Japánnal a második világháború vége óta folytatott területi vitája lezárásához, mint most.

Tokióval azért nem tudták lezárni a háborút, mert a japán fél visszakövetel egy csomó szigetet, amit az oroszok akkor foglaltak el. Ha ezeket visszaadják, akkor a japán tőke előtt megnyílik az út Oroszországba, ám jól jönne, ha az ország vezetése ezzel egyidejűleg területi nyereséget is fel tudna mutatni. Ehhez kapóra jöhet a fehérorosz államszövetség élesítése. Ráadásul azt mondhatnák, hogy ha az ukrán testvéreket nem is sikerült újra visszahozni Oroszország anyácska keblére, a fehéroroszokat legalább igen.

Óvatos manőver

Az ügyet óvatosan kezelik, nem fenyegetnek a gázszállítások lezárásával, vagy az olaj és a gáz árának megemeléséve, vagy az orosz katonai jelenlét erősítésének követelésével Fehéroroszországban. Pusztán elindították az orosz kormány zsargonjában "adómanővernek" nevezett akciót. Fokozatosan megszüntetik az olaj kiviteli adóját, amelynek kulcsa 30 százalék volt, és bevezetnek vele egy a kitermelést terhelő adót. Ezzel gyakorlatilag felszámolják a belső felhasználás támogatását: akár a hazai, akár külpiacon adják majd el a jövőben az orosz olajat, azonos közterhet kell majd ezután fizetni.

Ezzel kiütik Fehéroroszországot, amely adómentesen vette az orosz olajat, majd saját közterheivel megterhelve adta tovább. A minszki pénzügyminisztérium szerint - 70 dollár/hordós átlagárral számolva - a belorusz költségvetés idén 300 millió dollárt bukhat az orosz "adómanőveren". Ez drámai veszteség egy évi 55 milliárd dolláros GDP-t elérő országban (ez kevesebb mint fele a magyar GDP-nek). A jövőben tovább nő a veszteség.

Hiábavaló kérés

Lukasenko kártérítést kért, akár az olajár csökkentése, akár közvetlen államközi támogatás formájában, de a múlt év végén Medvegyev és pénzügyminisztere, Anton Sziluanov is világossá tette, hogy ennek feltétele az 1999-es megállapodásban szereplő mélyebb integráció megvalósítása a két ország között. A belorusz elnök óvta a szomszédos ország vezetését Fehéroroszország függetlenségének felszámolásától, ami összhangban van az átlagemberek vágyával is: saját országot akarnak szoros orosz szövetséggel.

Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője azonban világossá tette, hogy nem törekszenek a két ország egyesítésére, így a Bloomberg cikkírója szerint az lehet Kreml terve, hogy formálisan két ország föderációja jönne létre, valutaunióval, egységes jogrendszerrel és harmonizált adórendszerrel. Putyin kétszer is találkozott decemberben Lukasenkóval, de egyelőre nem sikerült meggyőznie arról, hogy belemenjen a változásba. A fehérorosz elnök január közepén egy kormányülésen azt mondta: csacsiság a két ország viszonyának szorosabbra fonásáról beszélni - vette át a kiszivárogtatást a lengyel sajtó.

Ha mégsem így lenne, akkor a nyugati országoknál kereshetne szövetséget, hogy ellensúlyozza orosz kollégájának törekvéseit, ám attól tarthat, hogy az EU és az USA közel abszolút hatalmának megszüntetését szabná feltételül. A Bloomberg publicistája szerint újra két tűz között találta magát, ahogy számos alkalommal eddigi karrierje során. Hogy mit tehet, az attól függ, hogy Putyin talál-e más megoldást saját önutódlási problémájára. Ha nem, akkor olyan nyomás alá kerülhet a fehérorosz vezető, aminek nem tud ellenállni.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Panzerkraftwagen_Drei, 2019.01.14 21:12

Marhaság. Az olajtermelés és -export adóztatásának átalakítását az orosz olajcégek kérték évek óta a kormánytól.

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Belze Bubi, 2019.01.14 20:40

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html