Kitaposták az utat Putyin előtt: így maradhat haláláig hatalmon

Nurszultan Nazarbajev kazah államfő távozása a hatalomból megmutatta az utat Vlagyimir Putyinnak, hogyan maradhat hatalmon azt követően, hogy 2024-ben lejár harmadik elnöki ciklusa. Kérdés, hogy megbarátkozik-e ezzel a lehetőséggel.
Komócsin Sándor, 2019. március 20. szerda, 19:20
Fotó: AFP

Nurszultan Nazarbajev, aki 1990 óta töltötte be Kazahsztán elnöki tisztségét bejelentette, hogy 78 éves korában távozik erről a posztról, ám Leonid Bershidsky, a Bloomberg orosz származású Berlinben dolgozó publicistája úgy véli, hogy ezzel de facto nem mondott le az ország irányításáról. Olyan módszerrel mentheti át hatalmát, amellyel kitapossa az utat orosz kollégája, Vlagyimir Putyin előtt. Az orosz államfő 2018 márciusában elnyert negyedik elnöki megbízatása 2024-ig szól.

A Szovjetunió felbomlása után keletkezett független államok diktátorai nem szoktak visszavonulni a hatalomból - írja a Bloomberg publicistája. Üzbegisztán és Türkmenisztán első elnökei, akik Nazarbajevhez hasonlóan a Szovjetunióban kezdték politikusi karrierjüket, haláluk idején hatalomban voltak. Olyan rendszereket hagytak maguk után, amelyek az Ókori Kelet rezsimjeire emlékeztetnek. Tadzsikisztánt ugyanaz az ember vezeti 1992 óta, Kirgizisztán első két elnökét megbuktatták, az első békés hatalomátadás 2017-ben volt, amikor az előző államfő szövetségese került az ország élére.

Kimagaslott a többi közül

Nazarbajev mindig kimagaslott a többi közép-ázsiai vezető közül: Kazahsztán a legnagyobb és erőforrásokban leggazdagabb ország a térségben és a rezsim puhábban gyakorolta a hatalmat, mint a többi állam, leszámítva a kaotikus, koldus szegény Kirgizisztánt. A nyersanyagkincsekre alapozott gazdaságra támaszkodva Nazarbajev olyan nemzetközi elismertséget vívott ki magának, amilyenről régiós kollégái csak álmodhattak.

Ugyanezen az alapon fenn tudta tartani a jó viszonyt Oroszországgal anélkül, hogy teljesen Moszkva befolyása alá került volna. Kazahsztánnak végül is egyformán fontos kereskedelmi partnere Oroszország és Kína. Eközben Putyin irányítása alatt az orosz rezsim egyre inkább hasonlóvá vált a kazahhoz.

Minkét országot egy vezető irányítja sorozatban nyerve a választásokat jelentéktelen ellenfelekkel szemben. Mindkettőben működik az elnököt támogató párt, mindkettőben inkább a végtelenségig zaklatják, mint brutálisan elnyomnák a politikai ellenfeleket és mindkettő szeretné lemásolni az autoritárius uralom alatt végrehajtott kínai modernizációt.

Hasonlóságok és különbségek

Miután 2011-ben és 2012-ben a vékonyka középosztály tiltakozó hullámokat indított Putyin ellen, az orosz elnök úgy gondolja, hogy a Nyugat ki akarja billenteni a hatalomból. Ezért rendőrállammá alakította Oroszországot. Hasonlóan járt el a kazah államfő, amikor 2011 végén az ország egyik távoli sarkában fellázadtak a bányászok. Mindkét ország korrupt kormányát megviselte az olajár zuhanása miatt kialakult gazdasági válság és nem tudtak változtatni azon, hogy a gazdaság nyersanyagok és energiahordozók exportjára épül.

További hasonlósága a két autoritárius vezetőnek, hogy gigantikus presztízs projekteket indítottak. Nazarbajev új fővárost (Asztana) építtetett országának, Putyin egy téli olimpia és a futball-világbajnokság vendégül látásával fényezte országa és saját dicsőségét. Ugyanakkor a kazah elnök nem követett el akkora hibát, amekkorát orosz kollégája elkövetett az Ukrajna elleni agresszióval. Kazahsztánnak nincsenek ellenségei fontos gazdasági partnerei között. Az amerikai Freedom House szerint az utóbbi ország kicsit szabadabb, mint Oroszország.

Alapos előkészítés

Nazarbajev nem bízta a véletlenre hatalma átmentését - derül ki a Bloomberg cikkírójának összefoglalójából. Az alkotmányba 2010-ben beiktatták, hogy élete végéig nemzeti vezető lesz, ami azt jelenti, hogy nem állítható bíróság elé és beleszólhat a politikai döntésekbe. Egy újabb alkotmányreformmal 2017-ben gyengítették az államfői hatalmat és az ország biztonsági tanácsát felhatalmazták a fejlesztési irányok kijelölésére és a végrehajtás ellenőrzésére. Végül 2018 júniusában Nazarbajevet élete végéig megbízták e testület vezetésével.

Az elnök választotta ki utódát Kaszim-Zsomart Tokajev tapasztalt diplomata személyében. Tokajev folyékonyan beszél angolul és kínaiul, ám a biztonsági tanács és a vezető párt elnökeként Nazarbajev kezében lesz a gyeplő. Annyit nyer a változáson, hogy nem kell napi ügyek menedzselésével bajlódnia.

Adott az út

Láthatóan csak néhány alkotmányos módosítás szükséges ahhoz, hogy Putyin lemásolja ezt a modellt, ehhez azonban előbb el kell szánnia magát, hogy erre az útra lép. A Bloomberg felhívja a figyelmet arra, hogy Putyin regnálása alatt csak kétszer nyúltak hozzá az alkotmányhoz. Lehetővé tették, hogy miután első két elnöki megbízatása után négy évig miniszterelnök volt, újra indulhasson az államfői posztért, illetve négyről hat évre növelték az elnöki ciklust.

Ugyanakkor a 66 éves orosz vezető sem lesz már fiatalabb, és ha 2014 után kihagyna négy évet, nehezen térhetne vissza az elnöki székbe. Egyelőre rosszul áll próbálkozása, hogy egyesítse Fehéroroszországot és Oroszországot, ami lehetővé tenné, hogy az új állam fejeként folytassa pályafutását. Így úgy tűnik, szinte csak a Nazarbajev-féle megoldás lemásolása kínál megoldást hatalma átmentésére. Ezért biztosan figyeli, hogyan működik a kazah modell, és ha beválik, valószínűleg számíthatunk az orosz változat megjelenésére.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Panzerkraftwagen_Drei, 2019.03.20 23:25

Egy "aprócska" tényezőt "kifelejtett" a liberálmédia kampós patkánya, Bershidsky (nemorosz) "úr". Nazarbajevet utálja a népe, Putyint szereti. Mondom, "aprócska" különbség, nem is méltó a liberálmédia egybites mórickáinak figyelmére.

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html