Rászóltak a multik a politikusokra

Az Amerikai Egyesült Államok politikai csatározásai komoly és tartós károkat okozhatnak az USA gazdaságának. Most az amerikai multik szóltak be a politikusoknak, miután a számukra oly fontos szabadkereskedelmi egyezmények kimenetele miatt aggódnak. Emellett egy másik nagy jelentőségű tárgyalást, az EU-USA kereskedelmi egyezményt is halasztani kellett. Utóbbi folytatásáról még semmit sem tudni.
Szabó Zsuzsanna, Napi.hu, 2013. október 7. hétfő, 15:35
Fotó: Napi.hu

Barack Obama amerikai elnök a költségvetés és az adósságplafon körüli huzavonák miatt kénytelen volt lemondani részvételét két délkelet-ázsiai csúcstalálkozón. A részleges kormányzati leállás az EU-USA szabadkereskedelmi egyezmény tárgyalásait is érinti: a találkozó második köre a héten Brüsszelben lett volna esedékes, de ezt is kénytelenek voltak elhalasztani. Míg utóbbi esetében leginkább határidős nyomás van a két félen, előbbi esetében viszontr a tét nagyobb, miután már a nagyvállalatok is elkezdtek aggódni a tárgyalások kimenetele miatt.

Obama az eredeti tervek szerint október 6. és 12. között Indonéziát, Bruneit, Malajziát és a Fülöp-szigeteket kereste volna fel. Bali szigetén az elnök részt vett volna az APEC országainak csúcstalálkozóján.

Obama délkelet-ázsiai útjának lemondása a sima presztízsveszteségen túlmutat, miután az USA egy hároméves tárgyalássorozatnak tenne mihamarabb pontot a végére. Ennek során létrejöhetne a Csendes-óceáni térség egyik legjelentősebb, Vietnamtól Chiléig húzódó szabadkereskedelmi egyezménye. Az eredeti tervek szerint maga Obama elnök egyengette volna e megállapodás utolsó szakaszát az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozón Indonéziában a héten, és amelyet az amerikai elnök még ez év végéig tető alá szeretett volna hozni.

Aggódnak a multik

Bár amerikai döntéshozók már jelezték, hogy a tárgyalás vége nem a teljes vámmentesség lenne, ám jelentősége azért nagy - főleg az ezeken a piacokon is jelentős jelenléttel bíró amerikai multinacionális cégek számára -, mert az ambíciózus egyezmény majd 800 millió embert érintene, és a világkereskedelemnek mintegy harmada, valamint a globális gazdaságnak közel 40 százaléka koncentrálódik erre a régióra. Az egyezményben 12 ország venne részt, amelyek között megtalálható az USA, Japán, Kanada, Mexikó, Ausztrália, Új-Zéland, Peru, Chile, Vietnam, Malajzia, Szingapúr és Brunei.

A fentiek értelmében nem csoda, hogy az olyan amerikai nagyvállalatok, mint a Wal-Mart vagy a FedEx aggodalmukat fejezték ki. Attól tartanak, hogy a belpolitikai huzavona miatt az USA tárgyalási pozíciója is törékenyebbé válik. Márpedig a nagyvállalatok jelezték "minőségi megállapodást" szeretnének látni, amelyből egyetlen szektor és egyetlen termék sem marad ki.

Az USA a tárgyalásokon olyan "politikailag érzékeny" áruk importvámja miatt van nyomás alatt, mint a cukor, tejipari termékek vagy a ruházati cikkek. Ha ezeken a korlátokon enyhítene az USA, az egyezményben résztvevő országok cserébe új szabályokat fogadnának el a digitális kereskedelem és az állami vállalatok működését illetően, valamint szigorúbb szabályozásokat léptetnének életbe az alkamazottak védelme illetve a környezetvédelem terén.

Washington szerint minden egymilliárd dollárnyi exportnövekedés ötezer új amerikai munkahelyet teremtene.

Az EU-USA tárgyalásokat is elérte

A héten folytatódott volna az EU-USA közötti kereskedelmi megállapodásnak, a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Tervnek (TTIP) a vitája. Az amerikai tárgyalópartnerek az euobserver.com szerint ma, október 7-én érkeztek volna Brüsszelbe az egyezmény tárgyalásának második fordulójára, amelyet az amerikai kormányzat részleges leállása miatt töröltek. A brüsszeli hírportál szerint egyelőre arról semmi hír, hogy a megbeszélések mikor folytatódhatnak, így veszélyeztetve Karel de Gucht, az Európai Bizottság kereskedelemért felelős biztosának ambíciózus tervét, aki már a következő évben le szerette volna zárni a megbeszéléseket.

A világ legjelentősebb kereskedelmi egyezménye - amely mintegy 800 milliós piacot létrehozva az Atlanti-óceán mindkét partján a gazdasági teljesítményt évente körülbelül 100 milliárd dollárral lökné meg - körül már eddig is gyülekeztek viharfelhők - jegyzi meg a Reuters egy elemzésében -, ehhez csak egy adalékként érkezett az amerikai kormány mostani részleges leállása.

A tárgyalások elején a franciáknak sikerült elérniük, hogy a film- és szórakoztatóipar maradjon ki az egyezményből, ami olyan aggodalmakat ébresztett, hogy ezért cserébe az USA kéri - biztonsági okokra hivatkozva - szállítmányozási iparának kivételét az egyezményből. Ezután jött a júliusi, Edward Snowden, korábbi nemzetbiztonsági ügynökségi (NSA) alkalmazott által kirobbantott lehallgatási botrány.

Repedések a hajón

Közben újabb repedések kezdtek megjelenni Európa és az USA között, ráadásul az egyik legkritikusabb területet, a pénzügyeket érintően. Ez a kapocs pedig már igen jelentős Európa és az USA között: a világ bankügyleteinek 60 százaléka itt bonyolódik le, az uniós befektetők mintegy 2700 milliárd dollárnyi amerikai kötvényt és részvényt birtokolnak, miközben az amerikai állampolgárok legalább ilyen volumenű befektetéssel bírnak Európában.

Ennek jelentősége főleg a válság idején jelentkezett, főleg a bankok és biztosítók és pénzügyi kereskedelem szabályozásában mutatkozó különbségekben, ezen belül is a mintegy 630 ezer milliárd dolláros derivatív ágazatot illetően - mutat rá a Reuters. A válság a különbségeket elég nyilvánvalóan a felszínre hozta: az USA ugyanis képes volt 2008-ban gyorsan kezelni a bankrendszer problémáit, míg az EU még öt évvel a válság után is a pénzügyi rendszerének gondjaival küzd.

A mostani amerikai kormányzati leállás miatti halasztás megnehezítheti a tárgyalások 2014 végi lezárását - vélekedett Stuart Eizenstat, az EU korábbi amerikai nagykövete. De Gucht viszont azt hangsúlyozta, hogy ez a halasztás nem fogja az EU-t eltéríteni attól a szándékától, hogy ezt az ambíciózus kereskedelmi és beruházási egyezményt véghez vigye.

Az idő mindkét oldalt szorítja: az Európai Bizottság jelenlegi felállásának mandátuma 2014 novemberében véget ér, az USA-ban pedig "félidős" képviselőválasztást tartanak. A Reuters információi szerint hétfőn egyeztetnek a második kör újabb időpontjáról Brüsszelben.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

hunnland, 2013.10.08 12:14

@Zodiakus: Amerikában évente több 1000 milliárd dollárt vonnak ki az adóból...,persze" törvényesen ",csak azt a törvényt a Kufárok hozták....,illetve azok bábjai a törvényhozásban ....mert sok sötét yenki olyan sötét ,hogy világít a szájában a Negró cukor ...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Zodiakus, 2013.10.08 12:08

@hunnland: Ott szigorúbb az adófegyelem.És aki nem hiszi hamar megtapasztalja.Amiről írsz,az meg az állam,a helyi kormányzó,polgármester és szakapparátus dolga.Így sajnos a sok bába közt .....
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

hunnland, 2013.10.08 10:37

A multik ne ugassanak ,adózzanak ,ne offshorozzanak ,meg ne adót optimalizáljanak ...,hátha kevesebb gyerek hal meg tornádó miatt ,ha lesznek ott óvóhelyek ...,ahol kellenek ...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html