A dél-koreai kormány megkongatta a vészharangot Észak-Koreával kapcsolatban, arra figyelmeztetnek, hogy az egyre rosszabb humanitárius helyzet válsággá mélyül és élelmiszerhiánnyal fenyeget - írja a Financial Times. A sztálinista diktatúrából kinőtt dzsucse ideológiát követő rezsim próbál megküzdeni a koronavírus-járvánnyal és a tavalyi tájfunok következményeivel, ami egyre súlyosabb bajokat okoz. Lee In-young a szöuli kabinet országegyesítési minisztere úgy véli, hogy a 25 milliós szomszédos országnak sürgős nemzetközi segítségre van szüksége.

A phenjani vezetés a pandémiára válaszul hermetikusan lezárta Észak-Korea légi, tengeri és szárazföldi határait és az országon belül is utazási korlátozásokat vezettek be, majd kijelentették, hogy náluk egyetlen koronavírus-fertőzés sincs. A teljes zárlat miatt viszont leállt a kereskedelem Kínával és nem jutnak át a határon a nemzetközi élelmiszer- és egészségügyi segélyek sem. Az egyik legfontosabb hiánycikk a műtrágya, így összességében a szakértők úgy vélik, hogy Észak-Korea az 1990-es évek óta nem látott gazdasági összeomlást él át. Akkor a szovjet támogatás megszűnése több millió ember halálához vezető éhínséget okozott.

QP | Quality Placement

Hajszálon függ

Az azóta eltelt évek fejlődése miatt most Lee szerint vélhetően nem fenyeget az éhezés közvetlen veszélye, ám minden azon múlik, hogy a brutálisan kemény telet követően milyen termést hoz a következő mezőgazdasági szezon. A nemzetközi közösségnek el kell gondolkodnia azon, hogy vajon kemény diktatúra alatt nyögő ország élelmiszer-ellátása megfelelő lesz a következő években.

Az elégedetlenséget látva Kim Dszonun augusztusban elismerte, hogy a gazdasági tervei kudarcot vallottak, és miután azok jellemzője a lazítás, a decentralizáció volt, megszigorították a központi irányítást, erősítették a centralizációt. Ezt azonban már ismerik a szakértők a néhai szocialista és hozzájuk hasonló országok történetéből. A decentralizációs-centralizációs hullámok semmilyen eredményt nem szoktak hozni, ezért borítékolható a gazdasági válság elmélyülése.

Értelmetlen szankciók

Lee azt javasolja Dél-Korea nyugati partnereinek, elsősorban az USA-nak, hogy vizsgálják felül a 2016-ban az északi rezsim interkontinentális rakétakísérletei nyomán megszigorított gazdasági szankciókat. Eltelt őt év, és ezek a korlátozások egy cseppet sem korlátozták Phenjan nukleáris fegyverkezési programját - mondja a miniszter. Át kellene tekinteni, hogyan hatnak a szankciók az átlagos dél-koreai lakosok életére. Emellett be kellene vonni Észak-Koreát a koronavírus elleni tömeges oltási folyamatba.

Az országegyesítési minisztérium felvázolt egy sor tervet arra vonatkozóan, hogyan vehetne részt a nemzetközi közösség észak-koreai infrastrukturális fejlesztésekben, út- és vasútépítési projektekben. Ezeket oly módon kellene támogatni, hogy közben garantálják, hogy a rezsim nem tudja katonai célokra felhasználni az új infrastruktúrát.

A dél-koreai kormány olyan időszakban fogalmazta meg javaslatait, amikor az új washingtoni adminisztráció éppen felülvizsgálja elődje Észak-Korea-politikáját. Donald Trump, az előző elnök háromszor találkozott Kimmel, ám ezek nem tudták kimozdítani a rezsimmel folytatott leszerelési tárgyalásokat a holtpontról. A phenjani diktátor felfüggesztette találkozóit Mun Dzsein dél-koreai elnökkel is. Ezzel elemzők szerint nyomást akar gyakorolni rá, hogy nagyobb engedményeket tegyen cserébe a legkisebb leszerelési gesztusért. Látva a humanitárius katasztrófa veszélyét a déli vezetés nyilván már csak emiatt is nyitottabbá válhat az engedményekre.