Sokat késett és drága volt a schengeni rendszer

Az Európai Bizottság a schengeni információs rendszer második generációját (SIS II) az eredetileg tervezettnél több mint hat évvel később, és az eredeti költségbecsléshez képest nyolcszoros költséggel valósította meg. A késedelmeket és a költségtúllépést a bizottsági irányítás hiányosságai okozták, az irányítás szempontjából igen nehéz környezetben - állapítja meg az Európai Számvevőszék legfrissebb jelentése. A számvevők arra szólítják a bizottságot, hogy használja fel a rendszer kifejlesztéséből levont tanulságokat.
Napi.hu, 2014. május 19. hétfő, 13:47
Fotó: Reuters

A Schengeni Információs Rendszer (SIS II) második generációjának az Európai Bizottság általi kifejlesztése: tanulságok című 3/2014. számú különjelentés azt vizsgálta, hogy az Európai Bizottság (EB) miért a tervezettnél hat évvel később, és az eredeti becsléseket messze meghaladó költséggel valósította meg a SIS II-t. A számvevőszék azt is vizsgálta, hogy a projekt folyamán a SIS II üzleti terve megbízhatóan figyelembe vette-e a költségek és a várt haszon jelentős változásait. A számvevőszék továbbá értékelte, hogy az EB levonta-e a tanulságokat a projekt irányításából, és felhasználta-e azokat.

Az Európai Tanács 2001-ben bízta meg a bizottságot, hogy fejlessze ki a schengeni információs rendszer egy új változatát. Az eredeti határidő azonban irreális volt és a bizottság kezdetben nem rendelt elegendő, a szükséges szakértelemmel rendelkező munkatársat a projekthez, így csak 2009-től volt képes eredményesen kezelni a fejlesztési fővállalkozói szerződést - mondta Pietro Russo, a jelentésért felelős számvevőszéki tag. A bizottság ráadásul nem támaszkodott kellően a végfelhasználók tapasztalataira, és a rendszerkövetelmények is megváltoztak a projekt első része alatt.

A SIS az egész schengeni térségben használatos a határőrség, a rendőrség, a vámügyi, a vízum- és igazságügyi hatóságok körében. A rendszer olyan személyekről tartalmaz információkat (figyelmeztető jelzéseket), akik összefüggésbe hozhatók súlyos bűncselekményekkel, vagy esetleg nem jogosultak az EU területére belépni, illetve ott tartózkodni. A SIS eltűnt személyekre, valamint olyan elveszett vagy ellopott tárgyakra nézve is tartalmaz figyelmeztető jelzéseket, mint például bankjegyek, járművek, lőfegyverek és személyazonossági okmányok. A figyelmeztető jelzéseket a tagországi hatóságok viszik be a rendszerbe.

A központi rendszert illetően az uniós költségvetést terhelő költségek első indikatív becslései jelentősen alábecsülték a szükséges beruházás valódi léptékét. A központi rendszerre a SIS II teljes költsége 189 millió eurót tett ki, és ehhez még hozzá kell számítani becslések szerint több mint 330 millió eurót a tagállami rendszerekre. Egyúttal a SIS II-től eredetileg várt legnagyobb haszon relevanciája csökkent, mivel időközben a SIS I-et sikeresen kibővítették az új tagországok számára. A költségek és a várt haszon e fontos változásai ellenére a bizottság nem igazolta, hogy számára a SIS II valóban a leginkább értékarányos megoldás volt.

A bizottság ugyanakkor levonta a tanulságokat a projekt első részének irányításából, így 2010-től kezdve, a projekt záró szakaszában változtathatott koncepcióján, és 2013 áprilisára megvalósíthatta a SIS II rendszert. A bizottság továbbá már felhasználta a SIS II-ből levont tanulságok egy részét más nagyszabású informatikai projektek előkészítéséhez is.

A számvevőszék megállapította, hogy a késedelmet és a költségtúllépést a bizottsági irányítás hiányosságai okozták - az irányítás szempontjából nehéz kontextusban -, különösen a projekt első, 2009-ig tartó részét illetően. A projekt során jelentősen változtak a költségek és a várható haszon, a bizottság mégsem vizsgálta felül a SIS II üzleti tervét, s így nem mutatta ki, hogy a SIS II továbbra is prioritást élvez a bizottságnál, mert jobb megtérülést biztosít, mint más lehetőségek. Nem hoztak a költség és a haszon újraértékelésén alapuló döntést a projekt folytatásáról, illetve leállításáról. A bizottság levonta a tanulságokat a projekt első részének irányításából, hogy 2010-től kezdve, a projekt záró szakaszában változtasson a koncepcióján, és 2013 áprilisára megvalósítsa a SIS II rendszert.

Megállapításai alapján a számvevőszék azt ajánlotta, hogy nagyszabású informatikai projektek fejlesztésének irányításához a bizottság:

  • az ütemtervet az elvégzendő feladatok műszaki elemzésére alapozza;
  • biztosítsa a projektek integrálását a bizottság szervezetszintű informatikai irányítási szabályozásába, és használják ki teljes mértékben a házon belüli szakértelmet a vállalkozók munkájának eredményes irányítására;
  • biztosítsa, hogy az üzleti igényeket és a végfelhasználók véleményét kellően figyelembe vegyék a döntéshozatal során;
  • biztosítsa, hogy mielőtt a projekt kezdeményezéséről áttérnének annak megtervezésére, az üzleti terv jóváhagyásra kerüljön, majd amennyiben jelentős mértékben változnának a projektköltségek, a várható hasznok, a kockázatok vagy az alternatívák, azt ismét jóváhagyják;
  • biztosítsa, hogy a könnyű visszakereshetőség érdekében külön naplóban legyenek dokumentálva a projektre vonatkozó legfontosabb döntések;
  • ha egy projekt azt teszi szükségessé, hogy különböző szereplők több különböző, de egymástól függő rendszert dolgozzanak ki, biztosítsa az eredményes átfogó koordinációt;
  • a nagyszabású informatikai rendszereket úgy fejlessze ki, hogy azok interoperábilis, máshol is felhasználható modulokat alkalmazzanak, elkerülve így az egy vállalkozótól való függést;
  • a számvevőszéki ellenőrzés tanulságait ismertesse a főigazgatóságokkal, és az uniós intézményekkel, ügynökségekkel és szervekkel. A bizottság mérje fel, hogy elérték-e a SIS II-től várt hasznokat.

HOZZÁSZÓLÁSOK