Mi az igazi baja az Orbán-kormánynak a "Soros-tervvel"?

A magyar kormány egyelőre nem adta áldását arra, hogy az EU tagállamai közösen vegyenek fel hitelt, amit sok év múlva kellene törleszteniük, de vélhetően nem elvi kifogása van az eladósodás ellen, hanem az, hogy a felvett kölcsönből viszonylag kevés támogatás csorogna vissza Magyarországra.
Komócsin Sándor, 2020. június 10. szerda, 08:34
Fotó: Napi.hu

A kormány nemzeti konzultációjában Soros György magyar származású üzletember korábbi javaslataira hivatkozva teszi fel azt a kérdést, miszerint elutasítja-e a válaszoló Soros állítólagos újabb tervét, ám Soros év elején született írásainak megszületésekor még elképzelhetetlen volt, hogy az EU olyan támogatási csomagot állítson össze (Next Generation EU), amelyet közösen felvett hitelekből szeretnék fedezni - emlékezetet a 24.hu.

A Next Generation EU 750 milliárdos keretéből 500 milliárd lenne a közös kölcsön, amit csak 2028 után kezdene törleszteni az unió 30 éven át - ezt lehet úgy interpretálni, hogy generációkra eladósítják az európai országokat. A forrás a tagállamok magasabb EU-s befizetése vagy önálló európai adók kivetése lehetne. Az utóbbi fordulatot hozna, mert a tagországok eddig ragaszkodtak ahhoz, hogy az adózás nemzeti hatáskörben maradjon.

A közösen felvett hitel ötletére még a hagyományosan nagyon elutasító országok is óvatosan reagáltak, amiben nyilván segített az, hogy az EU legfontosabb gazdaságai - Franciaország és Németország - támogatják. Jelenleg leginkább Magyarország és Csehország akadékoskodik, főként azért, mert a tárgyalásoknak ezen a szintjén mindenki a saját érdekeit nézi.

Végül azonban a magyar kormány valószínűleg bele fog egyezni a csomagba, mert az a hétéves költségvetés 1100 milliárdjával együtt elképesztően sok és szinte kockázatmentesen felvehető pénzt jelent. A Next Generation EU 750 milliárd eurójának kétharmada (vagyis 500 milliárd) támogatás, amit visszafizetni ugyan nem kell, de ha közös hitelből finanszírozzuk, akkor törleszteni igen.

A visszafizetést a tagállamok a jelenlegi tervek szerint az EU költségvetéséhez való hozzájárulásuk arányában fogják teljesíteni, ami Magyarország esetében 1 százalék (ötmilliárd euró 2028-tól 30 éven át). A Fidesz azt kifogásolja, hogy ehhez képest az ország alig több, 8,1 milliárd euró támogatáshoz jutna belátható időn belül, míg a déli államok sokkal többet kapnának.

HOZZÁSZÓLÁSOK