A cégek számára egyre nehezebbé váló környezetben a Coface hat ország kockázati besorolásán rontott, beleértve Spanyolországot, Olaszországot, Csehországot, Ciprust és Indiát, illetve javított négy ország besorolásán, köztük Szlovákián. Magyarországot ugyan közvetlenül most nem érintette a minősítés változtatása, de exportőr cégein keresztül közvetetten igen. Ugyanis top exportpiacaink közül három ország - a szlovák, az olasz és a cseh - besorolása változott. Az egyes országok besorolását, mint kiindulópontot érdemes az exportőröknek folyamatosan figyelniük, ám még inkább az adott ágazatot, mivel az egyes gazdasági ágazatokon belül a cégek fizetési moráljában is nagyon nagyok az eltérések - figyelmeztet Kárpáti Gábor, a Coface Hungary nemzetközi hitelbiztosító ügyvezető igazgatója.

A recesszió különösen súlyossá kezd válni Spanyolországban és Olaszországban, s kezdte megfertőzni Ciprust is. Ezekben az országokban a gazdaság zsugorodásának az üteme idén várhatóan 2, 1,8, illetve 1,3 százalékos lesz. A feltörekvő piacokról is érkeznek már aggodalomra okot adó jelek. Az indiai növekedési modell küszködésének első jelei immár láthatóak; Argentínában pedig az üzleti környezet romlása tapasztalható. Azonban Szlovákiában úgy javult a helyzet, hogy a nem is olyan régen negatív kilátással ellátott besorolásából a negatív minősítést most a Coface visszavonta. Indonézia pedig megmutatta, hogy a belföldi piac vitalitásának köszönhetően képes ellenállni a külső sokkoknak. Mindezt figyelemmel kísérte a párizsi székhelyű Coface, amely a dél-európai gazdaság romló helyzete miatt negatív megfigyelési listára helyezte Spanyolország és Olaszország A4-es besorolását, s egyben B-ről C-re rontotta Ciprusét. Rontott Csehország besorolásán is, ugyanakkor javított például a szlovákon és az indonézon.

Egyszinten a csehek és a szlovákok

A változással a csehek és a szlovákok egy besorolási szintre kerültek, pedig általános a benyomás, hogy az előbbiek jobban állnak gazdasági szempontból. Mindkét ország besorolása két kategóriával jobb a magyarénál, ráadásul nekünk csak akkor van esélyünk feljebb lépni, ha az euróövezetbeli helyzet rendbe jön, illetve ha a bizalmat visszaszerző, kiszámítható intézkedések történnek, amelyeket a piacok elhisznek. Erre azonban csak hosszabb távon lát lehetőséget az ügyvezető igazgató.

Három ország - Szlovákia, Csehország és Olaszország -, s jóval kevésbé egy negyedik - Spanyolország - besorolásának a változása hat igazán a magyar exportőrökre, a többi gazdaságot érintő Coface-lépés hatásai inkább marginálisak lehetnek. Az említett három ország ugyanis az első tíz exportpiacunk között van, sőt, a szlovák tavaly a 4., az olasz pedig a 5. volt a sorban. Igaz, az exportőrök vevőinek a fizetőképességére közvetlenül nem hat a besorolás változása, ám hosszabb távon már megjelenhet a fizetési morálban. Mindenesetre, amit külön is figyelni kell: az adott országban a magyar exportőr vevőjének ágazatára jellemző fizetőképességi helyzet, trend; s feltétlenül érdemes akár profikkal folyamatosan vizsgálni, monitorozni azt, valamint a konkrét vevő kockázatát is.

Mindenképpen óvatosságra intő jel, ami a déli államokban történik. Az általuk jelentett kockázatokat komolyan kell venni; az év eleje óta drasztikusan megnőttek a késedelmes fizetések, valamint a káresemények is - ráadásul például az olaszoknál a követelésbehajtás lassú és nehézkes folyamat. Kárpáti azonban óva int attól, hogy az exportőrök elforduljanak ezektől a piacoktól, miután a magyar belső kereslet és növekedési lehetőségek jelen szintje miatt is mindenképpen külpiacokon érdemes aktivizálódniuk a magyar cégeknek. Nem szólva arról, hogy a mostani lépések által érintett országok közül a magyarok számára legfontosabbak besorolása még mindig jobb, mint a magyar, azaz kisebb kockázatot jelentenek a vevői fizetési morált tekintve.

Óvatosságra intenek

Ugyanakkor fokozatos óvatosság szükséges - figyelmeztet a szakember. Már csak azért is, mert láthatóan a válság dél felől észak felé húzódik, ahelyett, hogy visszahúzódna. Szükség van a vevők ellenőrzésére, monitorozására, s általában véve a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt - például követelésbiztosítási háttérrel exponenciálisan növelhető az értékesítés volumene. Emellett ki kell védeni, hogy olyan cégekkel lépjünk eladói-vevői kapcsolatba, amelyek potenciális veszteségforrást jelentenek.