Szorul a hurok a lengyel kormány körül - egyre több a komoly intő jel

Sokasodnak a vészjósló üzenetek a lengyel kormánynak, amelyekből kiderül, hogy jobban tenné, ha nem keménykedne a jogállamiság kérdésében az Európai Bizottsággal. A lengyel helyzetről - amelynek alakulása Magyarországra is hat - Angela Merkel német kancellár és Jean-Claude Juncker bizottsági elnök is tárgyal.
Szabó Zsuzsanna, Barabás Júlia, 2017. augusztus 29. kedd, 18:23

Újságírói kérdésre válaszolva Vanessa Mock, az Európai Bizottság szóvivője sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy az Európai Bizottság (EB) megkapta Lengyelországtól azt a 12 oldalas dokumentumot, amellyel Varsó a brüsszeli testület júliusban küldött ajánlására válaszolt.

Az EB a lengyel igazságügyi reformmal kapcsolatban küldte el javaslatait, miután a testület úgy látta, a lengyel kormány törekvései veszélyeztetik a jogállamiságot Lengyelországban. A bizottság a szokásos két hónap helyett csak egyet adott a lengyel kormánynak arra, hogy az aggályaira választ adjon. Ezeket tartalmazza a most elküldött dokumentum.

Mock emlékeztetett arra, hogy az uniós szabályozás világosan rögzíti, hogy a bizottságnak hogyan kell eljárnia akkor, ha egy tagállamban veszélybe kerül a jogállamiság. Ennek megfelelően lehetőség van a párbeszédre az érintett tagállammal annak érdekében, hogy elejét vegyék a jogállamiság súlyos megsértésének. A párbeszéd lehetőséget ad arra is, hogy a tagállam bizonyítsa: nem áll fent a jogállamiság megsértésének veszélye.

Súlyos aggodalmak

Júliusban a vitatott igazságügyi reform felfüggesztésére szólította fel a lengyel kormányt az Európai Bizottság, "súlyos aggodalmának" adva hangot amiatt, hogy a tervezett változtatások alááshatják a bírói függetlenséget Lengyelországban.

A bizottság összesen négy lengyel bírósági törvényt kifogásol. Közülük az egyik, már hatályba lépett jogszabály miatt július végén kötelezettségszegési eljárást indított el. Frans Timmermans, az Európai Bizottság jogállamiságért is felelős első alelnöke a testület lépésének bejelentésekor kijelentette: amennyiben a lengyel elnök által megvétózott két törvény mégis hatályba lépne, kész elindítani az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást is, amely végső soron akár az érintett ország szavazati jogának felfüggesztésével is járhat.

Varsó kétségbe vonja az eljárás jogszerűségét

Az MTI híre szerint a lengyel külügyminisztérium honlapján hétfőn közzétett nyilatkozat szerint Varsó kétségbe vonja a vele szemben elindított uniós jogállamisági mechanizmus jogszerűségét, az eljárás keretében bírált igazságügyi reformot pedig az európai elveknek megfelelőnek tartja.

Sajtóinformációk szerint a 12 oldalnyi lengyel válaszban más uniós tagállamokban, köztük Spanyolországban, Dániában vagy Észtországban alkalmazott megoldásokat neveznek a lengyel bírósági reform mintájának. Ismertetik a lengyel igazságügyi reform céljait, közülük a bíróságok nagyobb hatékonyságát, az évekig húzódó perek lerövidítését emelik ki.

Szorulna a hurok?

A lengyelországi folyamatokkal kapcsolatosban azonban nemcsak Brüsszel jelezte kifogásait. Pár napja a Bloomberg tudósítása szerint a szlovén miniszterelnök, Miro Cerar jelezte, hogy országa kész támogatni a Lengyelország elleni uniós szankciókat, "amennyiben ez feltétlenül szükséges".

A hírügynökség híréből kiderül, hogy Szlovénia egyértelműen a mélyebb integráció híve és szeretne a gyorsabban haladó uniós tagállamok közé tartozni, márpedig az erről szóló vita várhatóan a német választásokat követően még intenzívebbé válik.

Cerar arra figyelmeztette Varsót:

olyan folyamatokat látunk Lengyelországban, amelyek veszélyeztetik a jogállamiságot. Ha valaki komolyan veszélyezteti a jogállamiságot Európában, akkor Szlovénia támogatni fogja a szankciókat, ha szükséges.

Váratlan fordulat

A szlovén miniszterelnök kijelentése alaposan meglephette a lengyel felet, ha figyelembe vesszük a tényt, hogy Szlovénia júliusban részt vett a Három tenger kezdeményezéshez tartozó országok vezetőinek csúcstalálkozóján Varsóban, s a találkozók során a kétoldalú gazdasági együttműködésről is szó volt - jegyezte meg a szlovén kormányfő megjegyzése kapcsán a gazeta.pl.

Márciusban a lengyel államfő, Andrzej Duda Szlovéniába látogatott, ahol többek között a  szlovén kormányfővel tartott találkozó után kiemelte a lengyel-szlovén kapcsolatok jelentőségét. Azok az országok, amelyek olyan fejlettek akarnak lenni, mint Nyugat-Európa államai, európai egységet akarnak. Azt akarjuk, hogy Európában megmaradjanak az alapvető, közösségek és hogy Európában megmaradjon az alapvető szabadság, amely polgáraink számára annyira fontos - jelentette ki márciusban a lengyel államfő.

Merkel is megintette a lengyeleket

Kedden Angela Merkel német kancellár is figyelmeztette a lengyel kormányt Berlinből: Németország nem hagyhatja szó nélkül a jogállamisággal kapcsolatos lengyelországi folyamatokat.

A német kancellár hagyományos nyári sajtótájékoztatóján az MTI szerint hangsúlyozta, hogy a jogállamiság lengyelországi állapota "komoly téma", mert az Európai Unión belüli együttműködés alapját a jogállami elvek alkotják. Berlin "nagyon komolyan" veszi az Európai Bizottság (EB) vonatkozó megállapításait, amelyekről részletesen tárgyal majd szerdán Jean-Claude Juncker bizottsági elnökkel. (A találkozó tényét a keddi bizottsági sajtótájékoztatón Vanessa Mock is megerősítette.)

Németország továbbra is jó kapcsolatot akar Lengyelországgal, de nem teheti meg, hogy a béke kedvéért befogja a száját, és nem mond semmit

- tette hozzá. Akármennyire is fontos a tagállamok összetartása a brexit miatt, a jogállamiságot nem lehet elhanyagolni, mert egy olyan együttműködési forma, amelyben az összetartást csak a jogállamiság feladásának árán lehet megőrizni, "már nem az Európai Unió lenne"- mondta Merkel.

Juncker is lobbizik

A Der Spiegel a legutóbbi számában azt írta az MTI szerint, hogy Jean-Claude Juncker, az EB elnöke is arra utasította a nyári szünet előtti utolsó bizottsági ülésen az uniós biztosokat, hogy igyekezzenek hazájukban támogatást szerezni a szavazati jog megvonására irányuló, úgynevezett hetedik cikkely szerinti eljáráshoz, ha a varsói vezetés nem vonja vissza a Brüsszel szerint a jogállamiságot sértő igazságügyi reformot.

Az eljárás megindításához a tagállamok négyötödének támogatása szükséges, a szavazati jog megvonásához viszont teljes egyetértés, ezért a Der Spiegel szerint a német kormányban fenntartásokkal fogadták a bizottsági elnök kezdeményezését.

Intő jelek

Az is intő jel lehet a Lengyelországnak - de Magyarországnak is - hogy a közelmúltban, amikor Emmanuel Macron francia elnök kelet-európai körútjára indult a kelet-közép-európai munkavállalókat nyugati kollégáikkal szemben kedvezőbb helyzetbe hozó, úgynevezett kiküldött munkaerőre vonatkozó direktíva megreformálásával kapcsolatban, a körútjából kihagyta Varsót és Budapestet. (Utóbbit a Miniszterelnökség azzal próbálta bagatellizálni, hogy szó sem volt arról, hogy augusztusban Macron Magyarországra látogatna.)

További intő jel lehet viszont még az is, hogy a visegrádi négyek közül a közelmúltban a francia elnökkel folytatott tárgyalásokon a szlovák és a cseh kormányfő is a szorosabb uniós integráció mellett tette le a voksot, ami azt is jelezheti, hogy kevésbé lesznek kaphatók egy Brüsszel elleni "szabadságharcra".

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

matura, 2017.08.30 13:41

Pártállástól függetlenül egészséges értelem a nyilvánvaló tényekről tud véleményt alkotni a 21. században , ne feltétalezzük, hogy az egész EU hülye, ha egy törpe egyedüluralomra tör törvénytelen eszközök felhasználásával , és erre figyelmeztetik, hogy ne tegye, erre az aválasz, hogy az EU beavatkozik amihez semmi köze, az már beszámíthatatlan , hajrá orbán, hajrá kacsinszky
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Bahnsteig_Eins, 2017.08.29 20:24

Theresa May, a láncos kutya!

Magyarország, a láncos kutya!

Lengyelország, a láncos kutya!

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html