Az Általános Ügyek Tanácsának egyik feladatköre az EU-csúcstalálkozók előkészítése. A keddi luxembourgi megbeszélés erről is szólt, hiszen az uniós országok állam-, illetve kormányfői csütörtökön és pénteken találkoznak újra Brüsszelben. Az Általános Ügyek Tanácsa foglalkozik emellett az EU-bővítési kérdésekkel is. Ennek jegyében most időpontot tűztek ki a törökökkel való újabb fejezetnyitásra, amire három esztendeje nem volt példa.

Az EU-hoz csatlakozni szándékozó országok képviselőinek a tárgyalások során összesen 35 témafejezetet kell áttekinteniük közösen az uniós illetékesekkel, és megállapodásra kell jutniuk abban, hogy a csatlakozó ország milyen módon, milyen ütemezésben veszi át, építi be saját nemzeti jogrendjébe az egyes területeken addig született uniós joganyagot.

Az elvben 1999 óta EU-tagjelöltnek számító Törökországgal 2005-ben kezdődtek meg a tényleges csatlakozási tárgyalások, de azóta még csak 13 fejezetet sikerült megnyitni, s azok közül mindössze egyet - a tudományos-kutatási fejezetet - tudtak eredményesen lezárni. Legutóbb 2010 júniusában nyitottak új fejezetet, nevezetesen az élelmiszerbiztonságról szólót.

Az Általános Ügyek Tanácsa idén júniusban már eldöntötte, hogy megnyitják a regionális politikáról és strukturális eszközökről szóló fejezetet, de arra akkor még nem tűzött ki időpontot. Most a dátumot is meghatározták november 5-ében.

Törökország uniós csatlakozási folyamata részben a görögökkel nem szűnő feszültség - azon belül is a megosztott Ciprus problémája - miatt halad rendkívül lassan, részben pedig azért, mert számos uniós fővárosban úgy tartják, hogy Törökország valójában nem is illeszkedhet be teljes jogú tagként az európai demokráciák családjába. Más tagországok és a brüsszeli uniós intézmények ugyanakkor minden nehézség ellenére szorgalmazzák Törökország közeledését Európához.

A keddi luxembourgi uniós tanácskozáson Magyarországot Győri Enikő, a külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára képviselte.