Kína teljes adóssága dollármilliárdokkal lehet több a hivatalos adatnál, ami világos bizonyítéka annak, hogy a világ második legnagyobb gazdasága olyan hitelfüggőségben szenved, amelynek gyógyítása egyelőre sikertelennek bizonyult - írja a MarketWatch a Goldman Sachs friss adósságbecslését bemutató cikkében.

A pekingi adatszolgáltatásban kételkedő szakértők egymás után készítik el saját elemzéseiket. A legutóbbival MK Tang, a Goldman elemzője állt elő. A szakértő úgy gondolja, jobb módszert talált a kihelyezett hitelek felmérésére, mint amilyennel a hivatalos statisztikák készítői dolgoznak.

Jobb módszer

Tang azt vizsgálta, mibe fektetik a pénzüket a háztartások és a vállalatok. Úgy véli, ezzel elég tágra szabta látószögét ahhoz, hogy áttekinthesse az összes pénzintézetet, ugyanakkor elég szűkre vette a vizsgálatot a többszörös számbavételek elkerülése érdekében. Kínában az az egyik fő probléma, hogy számos árnyék bank működik, amelyekre nem vonatkoznak a pénzintézeti adatszolgáltatási kötelezettségek.

Ahogy próbáltuk szisztematikusan követni a pénz útját, egyre világosabbá vált, hogy jóval több pénz keletkezett és forgott a magánemberek és a vállalatok között, mint amit az úgynevezett teljes társadalmi finanszírozás (TSF) mutató jelez - mondta az elemző. A TSF a gazdaságban kihelyezett hitel legátfogóbb mérőszáma.

Sokkal több

Tang azt találta, hogy a jelentős pénzteremtés eredményeként 25 ezer milliárd jüan (a GDP 36 százaléka) hitel támogatja a kínai gazdaságot, ami hatezer milliárddal (913 milliárd dollár) több a hivatalos TSF adatnál.

A szakértő vizsgálatának további fontos eleme, hogy kiderítette: saját becslései és a hivatalos adatok 2015 második negyedéve után kezdtek eltérni egymástól, méghozzá eléggé tempósan. Ez volt az az időszak, amikor a pekingi jegybank válaszul gazdaság lassuló növekedésére lazított monetáris politikáján, azaz bővítette a pénzteremtést.

Függőségben szenved

Összességében arra a következtetésre juthatunk, hogy a kínai gazdaság kiszolgáltatott a hiteleknek, és további jelentős hitelekre van szüksége ahhoz, hogy képes legyen fenntartani határozott növekedési ütemét. A legnagyobb kihívás ennek tükrében, annak az időpontnak a meghatározása, amikor az adósságok jelentős része visszafizethetetlenné válik, beüt a pénzügyi összeomlás, ami elindít egy gazdasági válságot.

Valamit csinálnak

Némileg vigasztaló, amit Zhiwei Zhang, a Deutsche Bank közgazdásza állapított meg nemrégiben, nevezetesen, hogy a pekingi kormány a múlt hónapban tett lépéseket a hitelek növekedésének megfékezésére. Elsősorban a vállalati kötvénykibocsátást igyekeznek visszafogni.

Úgy véljük, hogy a kormány igyekszik megállítani a pénzügyi szektor eladósodását - a kölcsönök hitelekből történő finanszírozását -, és ezzel egyidejűleg erősíti az állami ellenőrzés alatt álló pénzintézetekből folyósított, közvetlen finanszírozást - véli Zhang.

Gyengülés, kiáramlás

A szigorúbb hitelellenőrzés ugyanakkor az ingatlanárak csökkenéséhez és lassuló gazdasági növekedéshez vezethet az év második felében. További következmény lehet a jüan gyengülése, illetve a belföldinél jobb külföldi lehetőségeket kereső tőke kiáramlásának erősödése.

Zhang szerint a jüan hét százalékkal gyengül az év végére a dollárral szemben. (Jelenleg 6,57 jüan/dollár az árfolyam.)

Még nem pánik

A kínai devizatartalékok 27,93 milliárd dollárral, 3,192 ezer milliárd dollárra csökkentek májusban, miután március-áprilisban 17 milliárd dollárral híztak. A csökkenés nem pánikreakció - véli Julian Evans-Pritchard, a londoni Capital Economics Kína-szakértője.

Ugyanakkor, ha az amerikai Fed emeli a kamatát a következő időszakban, az újabb lendületet adhat a tőkekiáramlásnak, és tovább gyengítheti a jüant.