Az euró bevezetése óta a Stabilitási és növekedési paktum meghatározta a jól ismert 3 százalékos államháztartás hiány, és a 60 százalékos GDP arányos államadóssági küszöböt. A válság azonban rávilágított az uniós szintű gazdasági kormányzás és a költségvetési felügyelet hiányosságaira, amelynek problémáira részben választ adott a 2010-2011-es európai szemeszter során megalkotott úgynevezett hatos csomag, de miután bebizonyosodott, hogy az eurózónán belüli gazdasági és költségvetési politikáknak nyilvánvaló tovagyűrűző hatásai vannak a valutaövezeten belül, további két rendelettel bővült a hatos csomag. Jó időkben ugyanis a valutaövezeten belüli egymásra utaltság nagyobb prosperitást eredményez, de válságos időkben a kockázatok nagyobb mértékű megoszlásával jár - hangsúlyozza a bizottság közleménye. A kettes csomagról 2011-ben állapodtak meg az uniós döntéshozók.

A két rendelet közül az egyik azt írja elő az eurózóna tagállamainak, hogy minden év október 15-ig juttassák el az Európai Bizottsághoz a következő évre vonatkozó költségvetés tervezetét, ha pedig a brüsszeli testület úgy látja, hogy a büdzsétervezettel az adott ország súlyosan megsértené a stabilitási és növekedési paktumban vállalat kötelezettségeit, akkor a tervezett költségvetés felülvizsgálatát kérheti. Ez a paktum az, amely lefekteti, hogy minden tagállam köteles kiegyensúlyozott fiskális politikát folytatni, vagyis az államháztartás hiányát fenntartható módon a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alatt tartani, államadósságát pedig csökkenő pályán tartani és a GDP 60 százaléka alá szorítani.

Kapcsolódó

A kettes csomag másik eleme azt szabályozza, hogy a "súlyos pénzügyi zavarral" küzdő vagy pénzügyi segítségben részesülő eurózóna-tagállamok a jövőben fokozott ellenőrzés alá esnek. A rendelet ebből a szempontból külön kiemeli azokat az országokat, amelyek nem elővigyázatossági segítséget kapnak, nekik ugyanis nem csak ellenőrzésnek kell alávetniük magukat, hanem makrogazdasági kiigazítást is végre kell hajtaniuk.

Kötelező ütemezés

A kettes csomag közös költségvetési ütemtervet és közös költségvetési szabályozást ír elő az eurózónatagoknak. Eszerint a soron következő költségvetési ciklusban
  • április 30-ig az eurózóna tagállamainak közzé kell tenniük a közép távú költségvetési tervüket (Stabilitási Program) a következő 12 hónapra vonatkozó, a növekedés ösztönzésére és a foglalkoztatásra vonatkozó intézkedési prioritásaikkal együtt (Nemzeti Reform Program) az Európai Szemeszter gazdaságpolitikai koordinációjának keretében.
  • október 15-ig az eurózóna tagállamoknak el kell készíteniük a következő éves költségvetésük tervezetét
  • december 31-ig pedig el kell fogadniuk a következő éves büdzsét.

Az Európai Bizottság legkésőbb november 30-ig véleményezi a tagállamok költségvetési tervezetét. Amennyiben a bizottság a Stabilitási és növekedési paktummal súlyosan összeegyeztethetetlen elemet talál a nemzeti költségvetési tervben, akkor egy módosított tervet kérhet a tagállamtól. Az eurózóna egészéről az Európai Bizottság a következő évre egy átfogó költségvetési prognózist ad ki, a bizottság nemzeti költségvetésekről és az eurózónáról alkotott véleményei az eurócsoport valutaövezetről szóló vitáinak nyújtanak segítséget a bizottsági közlemény szerint.