Újra indul a menet - Mi várható a mai Merkozy-találkozótól?

Az elemzők az adósságválságot rövid távon csillapító lépéseket várnak Angela Merkel német kancellártól és Nicolas Sarkozy francia államfőtől, akik mai találkozójukkal újraindítják az ünnepek idejére felfüggesztett európai válságkezelést. A görög adósságok felének leírásáról folytatott tárgyalások a hónap végére zárulhatnak le.
Komócsin Sándor, 2012. január 9. hétfő, 06:00
Fotó: Napi.hu

A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Az újabb Merkozy-találkozó fő napirendi pontja várhatóan az EU szorosabb integrációját célzó, a decemberi eleji uniós csúcstalálkozón elfogadott elhatározás részleteinek kidolgozása lesz, ám a CNBC-nek nyilatkozó szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy a közös európai valutát szilárdabb alapokra helyező rendszer kiépítése sokáig tart, miközben a forró piaci hangulat lehűtése azonnali tűzoltást igényel.

Az eurózóna egészének biztonsága, a nagyobb országok, elsősorban Olaszország védelem alá helyezése érdekében két sürgős intézkedést kell hozni: az európai stabilitási alapnak (az ideiglenes EFSF-nek, majd az év közepétől ezt felváltó tartós intézménynek, az ESM-nek) kellően nagy erejűnek kell lennie, illetve az Európai Központi Banknak (ECB) agresszívabban kell fellépnie a kötvénypiacokon az eurótagországok védelmében − mondta Martin van Vliet, az ING elemzője.

A végső minta az USA

Lagarde bízik az euróban
Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap ügyvezető igazgatója biztos benne, hogy a közös európai valuta az eurózóna adósságválsága ellenére túléli 2012-t. Lagarde azt is megerősítette, hogy az IMF várhatóan csökkenti a világgazdaság idei növekedésére adott négyszázalékos előrejelzését.

A fiskális unió három lépcsőben érhető el − fejtegette Bob Parker, a Crédit Suisse vezető tanácsadója. A végső állapot, a harmadik lépcső mintája az USA, ugyanis ez az ország tekinthető sikeres valutauniónak, aminek a hátterében azonban adózási unió áll. Ehhez egy olyan fázison keresztül vezet el az út, amelyben az EU-tagországok közös jövedelemadó- és vállalatiadó-politikát folytatnak, az első lépcső pedig az, amelyet decemberben elhatároztak: a maastrichti szabályok betartásának szigorú ellenőrzése és szankcionálása. Ez utóbbi volt a legkönnyebb lépés, mégsem ment simán.

Janet Henry, az HSBC közgazdásza hangsúlyozza, hogy a fiskális unió az ECB mérlegének jelentős javítását is feltételezi, amelyhez a forrást közös kötvénykibocsátással szerezheti meg a bank. Feltétele még egy ilyen rendszernek, hogy az unió exportorientált centrumállamai növeljék belső keresletüket, amivel piacot nyitnak a perifériaországoknak. Utóbbiaknak ugyan tovább kell zsugorítaniuk költségvetési kiadásaikat, de ennek káros gazdasági hatásai miatt ki kell találni a fiskális konszolidáció "realistább" módjait − teszi hozzá Vliet.

A görög adósság leírása is közelebb kerül

Görögországban a kormány és az országot hitelező 450 bankot képviselő Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) is úgy látja, hogy a hónap végére tető alá hozhatják a magánkézben lévő kötvények 50 százalékos értékcsökkentéséről szóló megállapodást. A korábbi híreknek megfelelően a hitelezők korábbi kötvényeik értékének 35 százalékát érő új, 20-30 éves papírokat plusz 15 százaléknyi készpénzt kapnának. A kamat öt százalék körül alakulna − a bankok nyolc százalékot akartak, amit Athén sokallt.

A görög kormány a csökkentésért cserébe belement, hogy az új hitelszerződéseket az angol jogrend szerint kössék, ami azt jelenti, hogy az adós nem fizetés esetén vagyonával is felel tartozásaiért. Egy IMF-tisztviselő a napokban azt mondta, hogy a vártnál rosszabb görög gazdasági helyzet és a késlekedő reformok miatt a harmadik EU/IMF-csomagban javasolt 50 százaléknál nagyobb mérséklésre lehet szükség, ám az athéni kormány nem gondolkozik ezen.

HOZZÁSZÓLÁSOK