Varsó és Prága is lepipálja Budapestet

New York és London a világ két legversenyképesebb városa befektetési, üzleti és idegenforgalmi vonzerő szempontjából. Budapest a nagyvárosok egyesített versenyképességi rangsorának középmezőnyében van.
MTI, 2012. március 12. hétfő, 19:02
Fotó: Napi.hu

Az Economist Intelligence Unit (EIU), a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdasági-pénzügyi elemző és előrejelző csoportja a világ 120 legnagyobb városára dolgozott ki új versenyképességi indexet nyolc fő kritérium - gazdasági erő, humántőke, az intézményrendszer hatékonysága, pénzügyi érettség, globális vonzerő, az infrastruktúra fejlettsége és hatékonyága, környezeti és természeti kockázatok, valamint társadalmi-kulturális karakter - alapján.

Mindezeket különböző súlyozással egybevetve az EIU elemzői New Yorkot és Londont hozták ki a 120-as mezőny első két helyére, a megszerezhető 100 pontból 71,4, illetve 70,4 pontot ítélve a két nagyvárosnak.

Budapest 50,4 ponttal az 55. helyre került, a dél-koreai Incson, valamint Lisszabon, Moszkva és Tel Aviv elé. A többi közép-kelet-európai EU-főváros közül Varsó és Prága az 53., illetve a 46. helyezést kapta, Bukarest ugyanakkor a 76. helyre került.

A legkevésbé versenyképes város az EIU kritériumai alapján a 120. - vagyis az utolsó - helyezett Teherán.

Van, amiben nem fog a válság

A ház a világvárosok versenyképességi ranglistájához fűzött elemzésében kiemeli azt a véleményét, hogy bár a nyugati országokban komoly aggodalmakat fogalmaznak meg a pénzügyi válság által a nagyvárosokra mint pénzügyi-gazdasági központokra gyakorolt negatív hatásokkal kapcsolatban, az amerikai és az európai városok tőke-, vállalkozás-, tehetség- és turistavonzó képességét azonban a válság a jelek szerint nem befolyásolta.

Az új városi versenyképességi index alapján összeállított globális rangsor első 30 helyezettje között 24 amerikai és nyugat-európai város szerepel - hangsúlyozzák az EIU londoni szakelemzői.

A cég szerint kétségtelen, hogy a gazdasági dinamizmus a világ más térségeiben is erősödik, főleg Ázsiában, ám az Egyesült Államok és Nyugat-Európa városainak olyan, hosszabb időre visszanyúló kedvező jellemzőik vannak, amelyek erőteljes versenyképességi előnyt biztosítanak számukra, mindenekelőtt a tehetségvonzás kategóriájában.

Ezt jelzi, hogy az amerikai és az európai városok járnak az élen a versenyképességi indexet meghatározó összetevők közül a humántőke-kategóriában. Ennek elsődleges oka e nagyvárosok oktatási rendszerének minősége és lakóik "vállalkozásra hangolt gondolkodásmódja" - áll az EIU hétfői elemzésében. A cég szerint mindemellett előnyt biztosít a nyugati nagyvárosoknak kulturális aktivitásuk és az általánosan jó életminőség is.

Michael Bloomberg, New York polgármestere az EIU-ranglista összeállítóinak ezzel kapcsolatban kijelentette: meggyőződése, hogy a tehetség hatékonyabban vonzza a tőkét, mint amennyire a tőke vonzza a tehetséget.

Az emberiség több mint fele városlakó

Az EIU elemzése szerint a városok mára általánosságban is a világgazdaság erőcentrumaivá váltak, az emberiségnek jóval több mint a fele városlakó, és a városokban állítják elő a globális GDP-érték több mint 80 százalékát.

Abban a 120 városban, amelyet a cég az újonnan kidolgozott városi versenyképességi index alapján megvizsgált, összesen 750 millióan élnek, és vásárlóerő-paritáson mérve e városokban évente húszezer milliárd dollárnál valamivel nagyobb GDP-értéket állítanak elő. Ez azt jelenti, hogy a ranglistán szereplő városok többel járulnak hozzá a világgazdasági teljesítményhez, mint az Európai Unió, amelynek éves hazai összterméke 15 és félezer milliárd dollár, vagy az Egyesült Államok, amelynek GDP-értéke meghaladja a 14 ezer milliárd dollárt - áll az EIU elemzésében.

HOZZÁSZÓLÁSOK